Sesselmann magabiztos fölénnyel győzte le az eddig hivatalban lévő CDU-s Jürgen Köppert.

Az előzetes választási eredmények alapján Sesselmann 52,8 százalékot, Köpper pedig 47,2 százalékot kapott – írja a német Focus nyomán a Mandiner.

A második fordulót azért kellett megtartani, mivel az első fordulóban senki sem szerzett abszolút többséget. Sesselmann akkor a szavazatok 47 százalékát szerezte meg.

Az AfD jelöltje kampányában azt ígérte a választóknak, hogy foglalkozni fognak a magas infláció, illetve az egyre nagyobb problémát jelentő bevándorlás kérdésével. A vidéki és a konzervatív lakosság egyre elégedetlenebb a jelenlegi vezetéssel, ami az AfD országos felemelkedéséhez vezethet.

Megszerezte első vezető választott önkormányzati tisztségét az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt a Türingia tartományi Sonneberg járásban vasárnap tartott közigazgatási vezető (Landrat-) választáson.

A késő este közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint Robert Sesselmann, az AfD politikusa a szavazatok 52,8 százalékát gyűjtötte össze a Landrat-választás második, utolsó fordulójában.

A hivatalban lévő Landrat, Jürgen Köpper a szavazatok 47,2 százalékát szerezte meg. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusát pártja mellett a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) is támogatta.

A volt NDK területén fekvő Sonneberg az első közigazgatási egység a 401 járásra és nagyvárosi kerületre tagolt országban, ahol AfD-s politikus szerzi meg az önkormányzati hivatal vezető tisztségét. A sonnebergi győzelem a tíz éve alapított párt legnagyobb önkormányzati választási sikere.

Björn Höcke, a CDU-tól jobbra álló AfD türingiai tartományi szervezetének vezetője szerint ez csak a kezdet, a párt a győzelemmel szerzett lendülettel készül fel a több keleti - az egykori NDK területén fekvő - tartományban, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban 2024-ben tartandó törvényhozási (Landtag-) választásokra, amelyeken "politikai földrengést" okozhat.

A Jürgen Köppert támogató pártok az eddigi politikájukkal szembeni elégedetlenség jeleként értékelték az AfD győzelmét. Bodo Ramelow türingiai miniszterelnök, a Baloldal politikusa szerint a fejlemény azt jelzi, hogy át kell gondolni és "újra kell definiálni a német egység szellemiségét". Nem szabad többé hagyni, hogy a keletnémetek úgy érezzék, hogy lenézik, kinevetik őket az ország nyugati részén, és a fejük felett hozzák meg a róluk szóló döntéseket - fejtette ki a tartományi kormányfő a ZDF országos közszolgálati televízió késő esti műsorában.

A legnagyobb németországi zsidó társadalmi szervezet, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (Zentralrat der Juden in Deutschland - ZDJ) elnöke, Josef Schuster hírportálokon idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy az AfD sikere "mélyen aggasztó". Mint mondta, a sonnebergi győzelem "gátszakadás", és a "demokratikus erők" nem törődhetnek bele, hogy megtörténhetett.

Hozzátette: "világossá kell tenni, hogy nem minden AfD-szavazó vall szélsőjobboldali nézeteket", de "az a párt, amelyre szavaztak, a tartományi alkotmányvédelmi hivatal megállapítása szerint szélsőjobboldali".

Charlotte Knobloch, a müncheni és felső-bajorországi zsidó hitközség vezetője - a ZDJ korábbi elnöke - úgy vélte, egy AfD-s politikus megjelenése a választott járási vezetők körében azt jelenti, hogy az emberek "kiütik a stabil németországi demokrácia egy újabb támaszát", pedig tíz évvel a párt megalakulása és hat évvel a szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselet megszerzése után eleve veszély fenyegeti a zsidó közösséget és más kisebbségeket.

Christoph Heubner, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság (IAK) ügyvezető alelnöke Björn Höcke tevékenységére utalva azt emelte ki, hogy a sonnebergi választók többsége "búcsút mondott a demokráciának", és tudatosan egy olyan pártra szavazott, amelyet "egy náci ural", és amelynek politikája "szélsőjobboldali" és "romboló".

Az utóbbi hónapokban végezett közvélemény-kutatások szerint az AfD választói támogatottsága országszerte emelkedik, és elérte a 20 százalék körüli szintet. Az AfD így a második számú politikai erő, a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) 26-27 százalékon álló szövetsége után. Ugyanakkor az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának legutóbbi, júniusi adatai szerint a támogatók csupán 32 százaléka szavazna meggyőződésből az AfD-re, 67 százalék pedig azért, mert csalódott a többi pártban.

(MTI nyomán)