Mulla Dzsán Szajek, az afgán katasztrófaelhárítási minisztérium szóvivője a Reuters brit hírügynökséggel korábban még azt közölte, hogy legkevesebb tizenöten meghaltak, és negyvenen megsérültek az ország nyugati részén a 6,3-es erősségű földrengésben.

Herát tartományban hét falut porig rombolt a földmozgás - közölte a katasztrófaelhárítási hatóság (ANDMA) szóvivője. "Egyes falvaknak akár ezer lakosa vagy több is volt. Háromszáz ház állt benne. Csak százan élték túl" - mondta a szóvivő.

A hatóságok attól tartanak, hogy a halálos áldozatok száma a több százat is elérheti, sok lakos ugyanis a földrengés kiváltotta fölcsuszamlások miatt összeomlott házak romjai alatt rekedt.

A tálibok vezetőjének, Zabibulla Mudzsahidnek a szóvivője közölte, hogy katonákat és mentőket küldtek az érintett térségekbe. A kórházak készülnek a számtalan sérült fogadására.

Az Egészségügyi Világszervezet afganisztáni szervezete 12 mentőautót küldött Zenda Dzsánba a sérültek kórházba szállításához.

Az Amerikai Földtani Megfigyelő Intézet (USGS) szerint az első földrengést hét utórengés követte. A 4,6-tól 6,3-ig terjedő földmozgások epicentruma Herát várostól 40 kilométerre északnyugatra, Zinda Dzsan körzetben, a fészke pedig 10 kilométer mélyen volt - jelentette az USGS.

A telefonszolgáltatás megszakadt, így nehéz pontos adatokhoz jutni az érintett területekről. A közösségi médiában közzétett felvételeken több száz embert lehetett látni, akik Herát város utcáira menekültek házukból és a hivatalokból.

Afganisztán keleti részében 2022 júniusában erőteljes földrengés pusztított, porig rombolva a kőből vagy vályogból épült házakat. Az elmúlt húsz év legsúlyosabb földmozgásában legkevesebb ezer ember halt meg, és további ezerötszáz megsérült.

Afganisztánban gyakoriak a földrengések, elsősorban a Hindukus hegységben, amely az eurázsiai és indiai tektonikus lemezek találkozásánál fekszik.

(MTI)