A Gloria Victis emlékműnél tartott ünnepi megemlékezésen az államfő felidézte: a forradalom idején mindennél hatalmasabb volt a végre visszanyert emberi méltóság öröme, az emberek magukra találása egybeesett a nemzet magára találásával, a nemzeti egység bizonyosságát érezte mindenki.

Az ünnepségen Traian Basescu román államfő is részt vett, a forradalom romániai vonatkozásait Sólyom László is részletesen taglalta. Romániában a magyarok és magyarul értők a magyar rádióból azonnal és részletesen nyomon követhették az eseményeket – emlékeztetett –, egy időben jelentek meg röplapok a Bolyai és a Babes egyetemeken, Bukarestben, Craiován és Brassóban is szervezkedtek az egyetemisták – mondta Sólyom László.

Az elnök utalt az akkori széles körű nemzetközi szolidaritásra, amely az egykori szovjet blokkban, így Romániában is megnyilvánult. „Öröm számunkra, hogy ezt a szolidaritást viszonozhattuk Romániának az 1989-es forradalom idején. Ezzel az érzéssel, a viszonzás és a közös cél érzésével indult útra segítséggel a teherautók sokasága Magyarországból Romániába. S ismét jó érzéssel tölt el a kölcsönösség és szolidaritás mai megnyilvánulása, Basescu elnök úr részvétele nemzeti ünnepünkön" – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Külön beszélt az elnök a magyarországi 56-osokkal szolidaritást vállaló romániai (magyar és román) személyek elleni megtorlásokról. Romániában 1956-tól 1965-ig tartottak az ezzel összefüggő perek – emlékeztetett, hivatkozva a Romania Libera című napilap 2006. december 22-i számának mellékletére, amely 1460 elítélt nevét tette közzé, köztük 94 románét.

Sólyom László felidézte tavaly februári hivatalos romániai látogatását, amelynek során találkozott az egykori ötvenhatos elítéltekkel Bukarestben és Kolozsvárott. Hozzáfűzte: már akkor kérte Traian Basescut, hogy a román állam rehabilitálja és kárpótolja az ötvenhatos forradalommal kapcsolatban elítélteket. „Most megismételtem kérésemet, és örömmel hallottam az elnök úrtól, hogy ez a folyamat elindult" – mondta.

Sólyom László ezzel kapcsolatban felidézte az októberi forradalom nagy ajándékát, a nemzeti egységet. Amikor a szabadság lehetősége megcsillan, mindig rendezni akarják a nemzetiségi viszonyokat is. Romániában 1956 nyarán már nyilvánosságot kapott a tiltakozás a főleg a Magyar Autonóm Tartományon kívüli magyarság visszaszorítását célzó, diszkriminatív intézkedések ellen. Szeptembertől kezdve különféle intézkedésekkel próbálták kifogni a szelet a vitorlából. A forradalom után azonban a hivatalos propaganda nemcsak ellenforradalomnak, fasiszta-horthysta terrornak állította be a magyarországi eseményeket, hanem a kapitalista rend visszaállítása mellett Erdély visszakövetelésének teljesen alaptalan vádját is bevitte a köztudatba – hangoztatta a magyar elnök.

A „magyar veszélyre" való hivatkozás azóta is az antidemokratikus gondolkodás sajátja – állapította meg. Szerinte ugyanakkor az is beigazolódott: a nemzetiségi problémák megoldására csakis szabad és demokratikus államban van lehetőség. Ez a viszony egyben a szabadság és demokrácia fontos minőségi mutatója is egy adott államban – mondta.

Sólyom László szerint 1989-ben és azóta egy újabb, forradalmi változást élünk meg, amely sok tekintetben beteljesítette '56 követeléseit. Újabban hozzájárult ehhez államaink új viszonya az Európai Unióban való közösség révén, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalások alapján és a globalizáció viszonyai között. „Ebben a helyzetben ismét magunkra kell találnunk; tisztázni kell helyzetünket, elveinket, viszonyainkat a magyar nemzetrészek közt, ezek viszonyát államukhoz és a magyar államhoz is" – fejtette ki az államfő. A magyar nemzet mint kulturális nemzet egységet alkot, ez pedig nem áll ellentétben azzal, hogy a magyar nemzet különböző politikai nemzetekbe integrálódva él, különböző államok lojális állampolgára - hangsúlyozta az elnök. „Szeretném, ha látogatásom a Székelyföldön azt az üzenetet hordozná, hogy a hazaszeretet az egész magyar nemzetet felöleli" – mondta az elnök.

„Örülök, hogy Basescu elnök úr velünk együtt ünnepli a magyar forradalom napját. Ez azt jelenti, Románia államfője megérti, milyen érték a román állam számára a magyar nemzet itt élő részeinek megmaradása és fejlődése" – hangoztatta a magyar államfő.

A Székelyföldet – és más országok hasonló tömb-magyar vidékeit – ugyan óvja a nemzetközi jog tilalma az etnikai arányok megváltoztatásától, de szükség van az ottani magyarság gazdasági, politikai és kulturális erejére is – hangsúlyozta a magyar köztársasági elnök. Szerinte román részről szükség van mindannak az előnynek a belátására, amelyet a romániaI magyarság gazdaságilag, kulturálisan, továbbá politikai aktivitásával és politikai kultúrájával Romániának jelent.

Románok és magyarok úgy gyógyíthatják be a múlt sebeit, ha a közös jövőjükre tekintenek, amely ugyanúgy összeköti a két népet, mint múltjuk – ezt a gondolatot fogalmazta meg csütörtökön Traian Basescu román államfő Csíkszeredában.

Kijelentette: a kelet-európai államokban a kommunistaellenes forradalmak Magyarországon kezdődtek el 1956. október 23-án, és Romániában értek véget 1989. decemberében. Rámutatott: a kelet-közép-
európai népeknek tisztelniük kell a magyarok 1956-ban tanúsított bátorságát.