A repülőtéren mintegy háromszáz ember előtt elsőként II. Abdullah király emelkedett szólásra, s angol nyelvű üdvözlőbeszédében hangsúlyozta a három monoteista vallás, az iszlám, a kereszténység és a judaizmus közös gyökereit, majd kijelentette, hogy a palesztin népnek joga van a szabadságra, függetlenségre és a saját hazára. 

A szentatya szintén angolul szólt az őt fogadóknak, s beszédében kiemelte, hogy a közel-keleti békekezdeményezések eddig mindig zátonyra futottak a különböző politikai érdekek ütközése miatt, de a Szentszék képes „szellemi segítséget” nyújtani az egymással torzsalkodó feleknek a viszály megoldásához. „Mi nem képezünk politikai erőt, de rendelkezünk szellemi hatalommal, amellyel közelebb hozhatjuk a békét”, hangsúlyozta a római pápa. 

XVI. Benedek három napig tartózkodik Jordániában, s ez idő alatt tárgyal II. Abdullah királlyal, meglátogatja az egykor szebb napokat látott jordániai keresztény közösségeket, és szombaton elmegy az ammáni Huszeini Nagymecsetbe.

Az oszmán-török építészeti stílusú Huszeini Nagymecset elődjét a Szentföld meghódítója, 'Omár el-Hattáb kalifa építette Kr. u. 640-ben, majd az első jordán király, I. Abdullah 1924-ben újjáépítette. 

Júszef el-Kudszi – Kuruc.info 

Korábban írtuk: XVI. Benedek közel-keleti útjának első állomására, Jordániába érkezik

A Jordánia Hásemita Királyság hivatalos tévéadója már napok óta a szentatya jordániai és izraeli látogatásával foglalkozik. A jordániai muszlim sajtó „felfedezte” a britek által az első világháború után mesterségesen létrehozott királyság területén még ma is jelenlevő keresztények történelmi emlékeit, templomait és más közösségi intézményeit. Az iszlám hadainak Kr. u. 637-es hódításáig, tehát a bizánci korszak végéig, a mai Jordánia és Palesztina korabeli lakosságának 95 százaléka keresztény hitű volt. A mai Jordánia lakosságának mindössze hat százaléka, mintegy 150 ezer ember követi a keresztény vallást. 

A Szent György templom Madabában

Képünkön jordániai munkások óriástranszparenst feszítenek ki Ammánban, a királyság fővárosában. A vásznon a szentatya mellett II. Abdullah királynak a híres madabai mozaiktérképből kiemelkedő alakja látható. (Madaba a Damaszkuszból Petrába, a nabateus fővárosba vezető római országút mentén fekvő keresztény város volt a mai Jordánia területén. A Kr. u. 4-7. század között Madaba püspöki székhely is volt, s templomának híres mozaiktérképe a Nílus torkolatától Föníciáig terjedő területet ábrázolja görög nyelvű föliratokkal – a szerk.) Az óriástranszparens arab nyelvű fölirata magyarul: „Egység és békesség a Keletnek és az egész világnak”.
 
A Jordániában élő nagy lélekszámú palesztinok (jó részük az Izrael által 1948-ban és 1967-ben elűzött palesztin menekültek és leszármazottjaik – a szerk.) erősen kifogásolják azt, hogy a szentatya nem látogat el a muszlim palesztinok lakta területekre. Igaz, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság területén levő Betlehemet fölkeresi, de ezzel a vizittel nem a palesztinokat, hanem elsősorban Jézus Krisztus szülőhelyét tiszteli meg. 

A palesztinok emlékeztetnek arra is, hogy XVI. Benedek előzetes megnyilatkozásai szerint a béke és a megbékélés előmozdításának szándékával érkezik a Szentföldre, de a kibékítendő felek közül az egyiket, a palesztinokat nem keresi föl. A jordániai iszlamista pártok vezetői csütörtökön provokatívnak nevezték a pápa közel-keleti látogatását, miután a szentatya nem hajlandó bocsánatot kérni az iszlám vallást sértő elhíresült megnyilatkozása miatt. (XVI. Benedek 2006-ban, Németországban azt mondta, hogy az iszlám vallás magában rejti az erőszakot – a szerk.) 

„A jelenlegi pápa súlyosan megsértette az iszlámot, de eddig nem kért bocsánatot a muszlimoktól”, jelentette ki Záki Báni Rásid, a jordániai Muzulmán Testvériség fundamentalista mozgalom politikai szárnyaként ismert Iszlám Megmentési Front vezetője. „Arról a pápáról van szó, aki bocsánatot kért a zsidóktól a holokauszt miatt, de egy szót nem szól a palesztinok nákbájáról”, mondta Záki Báni Rásid. (A „nákbá” a zsidók által otthonaikból, hazájukból elűzött, s életüktől megfosztott palesztinok holokausztnapja – a szerk.) 

Az iszlamista vezetők azt is nehezményezik, hogy a pápa hétfőn ellátogat a jeruzsálemi Jád Vásém Holokauszt Emlékmúzeumba. „Miért nem tesz hasonló gesztust a palesztin áldozatok emlékére? Azt szeretnénk, ha a pápa a Gázai övezetbe is elmenne, ahol meggyőződhetne arról, milyen bűnöket követtek el az izraeliek az emberiség ellen”, nyilatkozta Dzsámíl Abu Bákr, az iszlamisták egyik vezetője. 

Júszef el-Kudszi – Kuruc.info