 |
Bár az osztrák rendőrség nagy erőkkel védte a bécsi tartományi bíróság épületét,, egyes zsidó aktivistáknak mégis sikerült megdobálniuk különböző kisebb tárgyakkal a vádlottat.
Irving a bíróság előtt azt nyilatkozta: "Hibát követtem el, amikor azt állítottam, hogy Auscwitzban nem voltak gázkamrák." Azonban hozzátette: "Soha nem tagadtam, hogy a nácik millókat gyilkoltak meg."
A brit történészt novemberben vették őrizetbe egy 16 évvel ezelőtti osztrák elfogatóparancs alapján. Azóta előzetes letartóztatásban van (miközben tolvajok, csalók, vagy nagy összegű gazdasági bűncselekményt elkövetők szabadon védekezhetnek világszerte - szerk. megj.) Irvinget - akárcsak egy köztörvényes, veszélyes bűnözőt - megbilincselve vitték a tárgyalóterembe.
Irving korábban azt a vélekedését fogalmazta meg műveiben, például a világszerte nagy visszhangot kiváltó "Hitler háborúja" című munkájában, hogy Hitler keveset tudott - ha tudott egyáltalán bármit is - a holokausztról, és, hogy a gázkamrák léte csupán a háború után kitalált blöff volt.
A bíróság előtt tett vallomásában Irving elismerte a holokauaszt megtörténtét, és a gázkamrák létét. Később beismerő vallomásáról újságíróknak úgy nyilatkozott: "Nem volt más választásom." Hozzátette: "Ez az ügy a szólásszabadság kérdéséről szól. Úgy gondolom, ezt a törvény (ti. a holokauszt tagadására vonatkozót) egy éven belül törölni fogják az osztrák törvénykönyvből." Irving perének különös aktualitást ad a szólás és kifejezés szabadsága körül Európában az utóbbi időben fellángolt vita, amely akörül forog, hogy megengedhető-e a muzulmán hívők vallási érzékenységét sértő, Mohamed prófétát gúnyoló karikatúrák közlése és utánközlése. A gúnyrajzok európai lapokban történt publikálása erőszakos tiltakozó akciókat váltott ki világszerte a muzulmánok körében.
Irvinget a bíróság 3 év szabadságvesztésre ítélte, mivel Ausztriában a holokauszt "tagadását" (vagyis a jelenlegi történelmi kánontól eltérő módon értékelését - szerk. megj.) a törvény bünteti.
(BBC-radio.hu-hunhir.hu nyomán)
Fotó: BBC
