Binjámin Netanjáhu, emberiség elleni bűnös izraeli kormányfő a Likud minisztereinek vasárnapi ülésén a következő kijelentést tette: „Svédországtól nem csak elnézéskérést, hanem hivatalos elítélést is követelünk.”

Juvál Steinitz pénzügyminiszter is a kormányülésen nyilatkozott meg az ügyben: „Teljesen mindegy, hogy ez a modern vérvád neonáci közleményben vagy egy köztiszteletben álló lapban jelent meg. Addig válság lesz a két ország között, amíg Svédország nem gondolja át ezt az ügyet. S aki semleges álláspontra helyezkedik (utalás Carl Bildt svéd külügyminiszterre – a szerk.) és nem hajlandó elhatárolódni ettől a vérvádtól, az lehet, hogy nemkívánatos vendéggé lesz nyilvánítva Izraelben”, fenyegetőzött ki Steinitz, utalva Bildt külügyminiszter szeptember 9-re tervezett szentföldi útjára. 

Éli Jisáj, az ortodox vallásos és rasszista Sász mozgalom belügyminisztere közben fölfüggesztette az Izraelben tevékenykedő összes svéd újságíró tartózkodási engedélyének érvényességét. „Csak nem gondolják a svédek, hogy odatartjuk a másik arcunkat is?” - idézte a hegyi beszéd fordulatát a szélsőséges izraeli belügyminiszter. 

Az összes fenyegetőző és követelőző izraeli vezető politikus közül talán a leginkább visszatetsző Éhud Báráknak, a joggal „gázai mészárosként” is emlegetett hadügyminiszternek a megnyilatkozása. Bárák már augusztus 19-én bejelentette, hogy az izraeli védelmi tárca erélyesen követelte a svéd kormánytól az Aftonbladetben megjelent újságcikk elítélését. 

Éhud Bárák műve – Gáza, 2009.

„Az újság állításai túlmennek a legitim bírálat határán, undorító és alaptalan vád, amelynek még a demokratikus szólás- és véleményszabadság környezetében sincs helye”, közölte a svédekkel Éhud Bárák, és hozzátette, hogy az izraeli hadsereget a világ legerkölcsösebb hadseregének tartja (Ezt a hazugságát nem először süti el a palesztin gyerekek, nők és civilek ezreinek gyilkosa- a szerk.). A gázai mészáros ezzel egy időben utasította a védelmi tárca jogi tanácsadóját, hogy vizsgálja meg, miként lehetne rágalmazási pert indítani az újságcikk írója ellen.  

Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök közben egy tévéinterjúban kijelentette, hogy országában nagy kincsnek számít a szólásszabadság, s ezért nem hajlandó elítélni a vitatott újságcikket. S amint arról már beszámoltunk, Carl Bildt svéd külügyminiszter is azt írta, hogy a demokrácia egyik alapköve a szólásszabadság, ezért ő sem ítéli el a cikket. 

Ávigdor Lieberman, a szélsőségesen rasszista Jiszráél Béjténu (Izrael az otthonunk) nevű párt külügyminiszterének a svédeket rossz színben föltüntető, történelmi hazugságokkal is tarkított fenyegetőzésére reagálva Tom Szegev, tekintélyes izraeli publicista többek között ezt írja: „Nem helyénvaló Ávigdor Lieberman külügyminiszternek a svéd Aftonbladet újságcikke miatt keltett botránya, mert a sajtószabadságot tisztelő országokban a kormány nem felelős azért, amit az újságok írnak. 

S az a követelése, hogy a svéd kormány ítélje el a cikket, arra enged következtetni, hogy Lieberman még mindig szovjet fogalmakban gondolkozik. (Lieberman az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Kisinyovban született, és 1978-ban vándorolt ki Izraelbe – a szerk.) A cikk elítélésére vonatkozó követelés svéd megtagadása és Svédországnak a holokauszt idején való úgymond hallgatása közti párhuzam pedig ugyanúgy nem viszi előbbre Izrael külpolitikai érdekeit, mint a Jiszráél Béjténu párt rasszista ideológiája”, írja Tom Szegev a héber nyelvű Háárec vasárnapi számában. 

Júszef el-Kudszi – Kuruc.info