Rálőttek a német védelmi miniszter helikopterére Afganisztán északi részén - adta hírül vasárnap a német sajtó. Karl-Theodor zu Guttenberg gépét nem találták el. A politikus nem sokkal azelőtt jelentette be, hogy 120 katonával többet küld Afganisztánba - a miniszter azonban valójában már az exit-stratégián, tehát a csapatkivonáson gondolkodik.
Rálőttek Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter helikopterére Afganisztán északi részén. A politikus gépét nem találták el. A német védelmi miniszter még pénteken érkezett Afganisztánba, hogy meglátogassa az ott állomásozó német csapatokat, valamint találkozzon - többek között - Hamid Karzai afgán elnökkel.
A politikust és delegációját szállító helikoptereket a földről vették tűz alá, de egyik légijárművet sem érte találat, és senki nem sérült meg. Berlin a minap jelentette be, hogy további 120 katonát küld Afganisztánba, ahol így 4500 fősre bővül a német kontingens létszáma.
Mint arról
beszámoltunk, két nappal a merénylet előtt a védelmi miniszter bejelentette: Németország januárban százhúsz katonával növeli afganisztáni kontingensének létszámát. Afganisztánban a német misszió eddig 36 katonát veszített.
A németek kiszállnának?
Guttenberg szerint az új gyorsreagálású egységet az északi Kunduz tartományba irányítják, ahol az afganisztáni német katonák többsége állomásozik. Ez korábban egy viszonylag nyugalmas térség volt, de az utóbbi hónapokban a tálib lázadók fokozták ott tevékenységüket.
Németországban a közelmúltban heves vitákat váltott ki az afganisztáni misszió, miután német kérésre szövetséges vadászgépek lebombáztak két üzemanyagszállító járművet, melynek környékén tálib harcosok mellett számos civil is tartózkodott.
Talán ez az oka annak, hogy az új német védelmi miniszter kabuli látogatása előtt még arról beszélt, nyílt vitát kíván folytatni a német haderő Afganisztánból való esetleges kivonásáról. A keresztényszocialista tárcavezető hozzátette, az úgynevezett exit-stratégia kifejezést - tehát a csapatkivonási stratégiát - az elmúlt egy-két évvel (hivatali elődjével) ellentétben nem csak elbátortalanodva merészeli majd kiejteni.
A frissen kinevezett tárcavezető hozzáállását üdvözölte a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung publicistája, utalván arra, hogy a németek többsége hazájuk haderejének afganisztáni bevetését meglehetősen szkeptikusan ítéli meg, vagy éppen egyenesen elutasítja. Ezért - szögezi le a cikk szerzője - a jövőben a korábbinál egyértelműbben és hatásosabban kell érvelniük a politikusoknak e kérdésben.
Ugyancsak ésszerűnek minősíti a lap, hogy Guttenberg elutasítja a misszió időtartamára vonatkozó, mindeddig jellemző mellébeszélő hozzáállást. Hiszen a német és más külföldi katonák nem maradhatnak mindörökre az országban azért, hogy kikaparják a gesztenyét az afganisztáni pokolból a kabuli kormány számára. Noha persze - teszi hozzá zárójelben a szerző - alapvetően Németország biztonságának szavatolásáról van szó.
Az exit-stratégia esetében azonban már bonyolultabb a helyzet a cikk szerint: a kifejezés ugyanis azt sugallja, hogy lehetséges egy meghatározott (és viszonylag közeli) kivonulási időpont rögzítése. Az amerikai elnök viszont várhatóan több tízezer katonát vezényel belátható időn belül Afganisztánba, a jelenleg ott állomásozók kiegészítésére. És Obama minden bizonnyal támogatást kér majd a NATO-partnerektől. Guttenberg mit fog neki válaszolni? - teszi fel a kérdést a publicista.
London és Washington is erősítene
Gordon Brown brit kormányfő a minap közölte: az európai országok valószínűleg ötezer további katonát küldhetnek Afganisztánba.
Brown a BBC brit rádiónak adott pénteki interjújában elmondta: felvette a kapcsolatot az afganisztáni NATO-erőkbe katonákat küldő országok, valamint más államok vezetőivel, arra kérve őket, hogy vezényeljenek több katonát az afgán erők kiképzésére, illetve irányítására. Mint mondta, mintegy ötezer katonával nőhet majd így az afganisztáni nemzetközi haderő létszáma.
A brit miniszterelnök egyébként már közölte: országa kész ötszáz további katonát küldeni erősítésként az Afganisztánban harcoló mintegy 9000 fős brit kontingenshez, ha más NATO-országok hasonló erőfeszítést tesznek. Megfigyelők a mostani bejelentésről úgy gondolják, azzal Brown az afganisztáni jelenlétet mind jobban bíráló brit közvéleményt akarja meggyőzni, hogy nem csak London, de más államok is hajlandóak nagyobb szerepet vállalni az ottani erőfeszítésekben.
A The Times című vezető konzervatív brit napilap szerdán azt írta, több ezer fős katonai erősítés afganisztáni kivezénylését fogja kérni a NATO-szövetségesektől az amerikai elnök. A lap értesülése szerint Barack Obama jóváhagyja ugyan az Afganisztánban állomásozó amerikai kontingens hozzávetőleg 35 ezer fős megerősítését, ám "legalább négyezer" katona kiküldését kéri a többi NATO-tagállamtól, elsősorban az afgán hadseregben szolgáló újoncok kiképzéséhez.
(Glóbusz, FH, MTI)
