Dalál el-Mográbi A Gázai övezetet irányító Hamász-kormány szerdán úgy döntött, hogy teret neveznek el Dalál el-Mográbiról és Rím Ijásiról. A két palesztin hölgy időközben a fegyveres ellenállás jelképe lett Palesztinában és a száműzetésben élő palesztinok körében. Dr. Oszámá Iszávi, a Gázai övezet hamászos közlekedési minisztere a kormány döntését indokolva a Máán Palesztin Hírügynökségnek kijelentette: „Dalál el-Mográbi és Rím Ijási beírták nevüket a palesztin nép történetébe”.

A palesztin közlekedési miniszter azt is elmondta, hogy a Ciszjordániában kormányzó Palesztin Nemzeti Hatóság is akart teret elnevezni a két palesztin nőről Rámalláh városában, de az izraeli kormány a múlt héten Joe Biden amerikai alelnökkel megüzente Mahmúd Abbász palesztin elnöknek, hogy ezt ne merjék megtenni. Abbász természetesen eleget tett az izraeli utasításnak, s csak ezután döntött úgy a Hamász, hogy majd ők elneveznek két teret a palesztin nőkről a Gázai övezetben. A történet teljességéhez hozzátartozik, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság a zsidó letiltás előtt már elnevezett Dalál el-Mográbiról egy hebroni leányiskolát.

Dalál el-Mográbi (دلال المغربي) földi maradványait a Hizbulláhval kötött egyezsége értelmében Izraelnek 2008-ban át kellett volna adnia a libanoni síita szervezetnek, pontosabban a palesztinoknak, de a zsidók végül is nem állták a szavukat. Izrael átadott egy koporsót a Hizbullah képviselőinek, amelyről azt állította, hogy Dalál el-Mográbi földi maradványait tartalmazza, ám a DNS-vizsgálat során kiderült, hogy a minták nem egyeznek a palesztin nő szüleitől vett mintákkal. Magyarán, az izraeliek becsapták a Hizbulláhot. Az El-Kudsz el-Árábi (القدس العربي) című lapban akkoriban megjelent egy arab karikatúra, amely a koporsójából angyalként kiszálló Dalált ábrázolja, kezében a fegyveres ellenállást jelképező géppisztollyal és a hazatérést szimbolizáló kulccsal.


Izrael ekkor azt a magyarázatot adta, hogy az úgynevezett „ellenség temetőjében” (בית-עלמין של האויב) végső nyugalomra helyezett Dalál el-Mográbi holttestét „föld alatti áramlatok ismeretlen helyre sodorták”... Izrael korábban két „ellenség temetőjét” is fenntartott, az egyiket a Jordán folyón átívelő Ádám híd közelében, a másikat Észak-Izraelben, az Ámiád nevű katonai laktanya mellett. Dalál el-Mográbit az Ádám híd közelében létesített temetőben földelték el.

Dalál el-Mográbi 19 éves volt, amikor 1978. március 11-én Libanonból kiindulva az El-Fátáh palesztin szervezet küldetésében tizenkét fegyveres parancsnokaként gumicsónakokon megérkezett Izrael földközi-tengeri partjára, és Tel-Avivtól északra kikötött. A kommandóegység célja volt megbosszulni azt az öt évvel korábban végrehajtott katonai rajtaütést, amelynek során az izraeliek Bejrútban meggyilkolták Kamál Advánt, Kamál Nászert és Muhammad Júszef en-Naddzsárt. A bejrúti izraeli kommandós akció parancsnoka az akkor ifjú Éhúd Bárák, későbbi miniszterelnök, s jelenlegi hadügyminiszter volt. A Dalál el-Mográbi parancsnoksága alatt végrehajtott palesztin akciót „Kamál Adván-műveletnek” (عملية كمال عدوان) nevezték el.

A palesztin kommandósok Tel-Avivtól északra szálltak partra és mindjárt lelőtték az útjukba kerülő Gail Rubin amerikai zsidó fotóst, tüzet nyitottak és kézigránátokat hajítottak a tengerparti gyorsforgalmi úton haladó járművekre, majd hatalmukba kerítettek egy taxit és lelőtték a benne utazókat. A palesztinok ezután elfogtak egy autóbuszt, s túszaikkal együtt délnek hajtottak. Izraeli fegyveres alakulatok megállásra kényszerítették az autóbuszt, majd kilencórás tűzharcra került sor.

A csata végén életét vesztette az autóbusz utasainak többsége, egy izraeli rendőr és az összes palesztin kommandós, összesen 39 ember. Hetvenketten megsebesültek. Külföldi újságírók beszámolói szerint az autóbusz utasainak jelentős részét a palesztinokra tüzelő izraeli fegyveresek ölték meg.


A Dalál el-Mográbi parancsnoksága alatti palesztin kommandósok ellen bevetett izraeli fegyveresek parancsnoka, akárcsak a bejrúti rajtaütésé, ezúttal is a fiatal Éhúd Bárák volt, akit a Gázai övezet ellen 2008 karácsonyán indított Öntött ólom fedőnevű hadművelet levezénylése miatt sokan a „Gázai mészáros” jelzővel illetnek.


Éhúd Bárák Dalál holttestével A kilencórás tűzpárbaj utáni percek történéseit megörökítette egy videófölvétel. A korabeli fölvételen látható, amint Éhúd Bárák, az izraeli fegyveres alakulat parancsnoka a helyszínre beengedett újságírók, de leginkább a fotóriporterek előtt tetszelegve marokfegyverrel többször is belelő a már halott Dalál el-Mográbi holttestébe, majd lecsatolja róla az üres tölténytárakkal teli hevedert. Bárák ezután a hajánál fogva, arcát a fotósok felé fordítva a földön húzva vonszolja a holttestet.

Dalál el-Mográbi 1958-ban született a Bejrút melletti Szábrá nevű palesztin menekülttáborban. Édesanyja libanoni, de az édesapját és családját a palesztinai Jaffa városából kergették el a cionisták 1948-ban. Dalált ezért hívják halála után is „Jaffa menyasszonyának” (عروس يافا). Kilencen voltak testvérek. A 19 éves korában elesett Dalál el-Mográbit a palesztinok nemzeti hősüknek és sáhídának (شهيدة), mártírnak tekintik.

Dalál el-Mográbiról a Hamász most utcát nevez el a Gázai övezetben, miután Izrael Joe Biden amerikai elnök közvetítésével megtiltotta a Palesztin Nemzeti Hatóságnak, hogy ugyanezt tegye Rámalláhban. Itt megint a zsidók által világszerte megkövetelt és művelt kettős mércéről van szó. Izrael ugyanis azt állítja, hogy Dalál el-Mográbi terrorista volt, aki polgári személyeket gyilkolt. Izrael közben utcákat, tereket, intézményeket és településrészeket nevez el a zsidó terroristákról, mint például Menáhem Begin vagy Ávráhám Stern.

Menáhem Begin volt a parancsnoka annak az Écel nevű zsidó terrorszervezetnek, amely 1948-ban – egyéb gyilkosságai mellett – végrehajtotta Dír Jászin palesztin falu szinte teljes lakosságának kiirtását, vagy fölrobbantotta a jeruzsálemi Dávid király szállodát. S nem kisebbíti Begin bűneit, hogy az aljas Nyugat később Nobel-békedíjat adományozott neki. Jichák Sámír, Izrael korábbi miniszterelnöke ifjúkorában a Lehi nevű zsidó terrorszervezet parancsnoka volt, s ezen minőségében többek között robbantást hajtott végre a jaffai piacon, ami közel ötven palesztin polgári személy halálát okozta. Sámír még él, de halála után Izraelben majd utcát neveznek el róla.

Júszef el-Kudszi – يوسف القدسي - Kuruc.info