Mind ismeretes, a START-1 múlt december 5-én járt le, s azóta a két fél Genfben már kidolgozta az új megállapodás szövegét. Grizlov nyilatkozata bizonyos fokig az orosz vezetés megosztottságát tükrözi. Dmitrij Medvegyev orosz elnök ugyanis már kifejezte készségét, hogy bármikor kész aláírni az új szerződést, és erre utalnak azok a nyilatkozatok is, amelyek az épp most Moszkvában tárgyaló Hillary Clinton, illetve az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov találkozását követően napvilágot láttak. Más források viszont arról számolnak be, hogy Vlagyimir Putyin miniszterelnök csak akkor lenne hajlandó elfogadni az új szöveget, ha az amerikai engedményeket is tartalmazna – nyilvánvalóan elsősorban az elhárító-rendszerre vonatkozóan.

A lap megszólaltatja Alekszej Arbatovot, az Orosz Tudományos Akadémia keretében működő Nemzetközi Biztonsági Kutatóközpont igazgatóját, aki szerint Grizlov kijelentése mindössze a mögötte álló kormánypárt, az Egységes Oroszország fontoskodását jelzi, „számos esetben tettek a párt vezetői már harcos kijelentéseket – mondja a szakértő –, aztán pár nap után azokkal homlokegyenest ellenétes döntések születtek legfelsőbb szinten”.

Egy másik szakértő, Alekszej Malasenko, a moszkvai Carnegie Kutató Központ tagja is azt valószínűsíti, hogy a START-2 szerződést mielőbb alá fogják írni, mert az túl fontos a Kreml számára. Minden egyéb porhintés csak a „játszma része”. állítja a kutató, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a parlamentnek nincs túl nagy szerepe – ha van egyáltalán – az ilyen horderejű kérdések eldöntésében.