Ezért élhetnek vissza foglyaikkal büntetlenül az iraki rendőrök és katonák: az amerikaiknak titkos parancs tiltja, hogy bármilyen olyan törvénysértést megvizsgáljanak, melyben nem koalíciós katona vesz részt – írja a The Guardian.


Szaddám Huszein rendszere ugyan összeomlott, a Frago 242-nek köszönhetően azonban módszerei nem tűntek el.
Bekötött szemű, megbilincselt iraki fogoly térdel a földön. Iraki katona közeledik, felfigyel a térdeplőre, és hirtelen nyakon rúgja. Az esetet feljegyzi egy közelben tartózkodó amerikai, felettesei utánanéznek, és igaznak találják. A parancs: „Nincs szükség további vizsgálatra”. A nyakon rúgott fogoly a szerencsések közé tartozik.
A WikiLeaks által közzétett jelentésekben sokkal kegyetlenebb bánásmódról is olvashatunk. Az egyik foglyot őrei lábon lőtték, majd „valószínűleg hosszú vesszővel vagy tömlővel” addig verték, amíg több bordája el nem tört. „A visszaélés alapos gyanúja” ugyan felmerült, „további vizsgálatra azonban nincs szükség”. Egy másik őrizetest az irakiak föld alatti bunkerükbe vitték, ahol kezét hátrakötötték, és a csuklójánál fogva a mennyezetre akasztották, majd műanyag csövekkel ütötték és elektromos fúróval kínozták. A szerencsétlen foglyot később amerikai orvos kezelte, a diagnózis azonban a megszokott volt: „Nincs szükség további vizsgálatra”.
Ez a Frago 242 hatása. A „frago” a „fragmentary order”, azaz „töredékes parancs” rövidítése, mely egy hosszabb, bonyolultabb direktíva rövid összefoglalását jelenti. A 242-est 2004 júniusában adták ki, egy évvel az iraki invázió után, valószínűleg azzal a céllal, hogy az egyébként is eléggé elfoglalt koalíciós erőknek ne kelljen a foglyokkal foglalkozniuk. A Frago 242 kimondja, a háborús törvények megsértését csak akkor kell kivizsgálni, ha abban koalíciós katonák szerepe is felmerül. Tehát amíg iraki kínoz irakit, az amerikaiak szemet hunynak. „Csupán alapvető adatok felvételére van szükség... Ha a főparancsnokság máshogy nem parancsolja, további vizsgálatra nincs szükség” – szól a parancs.
Az irakiak pedig kihasználják a lehetőséget. A 2003-as invázió óta kialakult szélsőséges politikai csoportok és vallásos szekták tagjai beépültek a rendőrségbe, és a börtönök szobáit használják magánbosszúik végrehajtásához. A feljegyzések szerint képzelőerejük határtalan: kábelek, fémrudak, gumicsövek, fakarók, TV-antennák, műanyag vízcsövek, láncok – mind halálos eszközzé válhatnak a kezükben. A legtöbb áldozat fiatal férfi, de a nők ellen elkövetett nemi erőszak sem ritka. Egy esetben egy öreg, bénult lábú férfi sebeit ütötték a kínzók. Az nem is kérdéses, hogy a koalíciós erők tudtak-e ezekről az esetekről.
A WikiLeaks által közzétett dokumentumok ugyanis az ő jelentéseik.
(MNO)
Korábban írtuk: A leghatározottabban elítélte a WikiLeaks oknyomozó honlapnak az iraki háborúval kapcsolatos kiszivárogtatásait még pénteken Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, de mindenféle további állásfoglalástól elzárkózott azzal, hogy az amerikai külügyminisztérium nem kommentál „törvénytelen úton nyilvánosságra hozott információt”.
Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió már péntek este (az embargóról való megállapodást megsértve) megszellőztette a WikiLeaks – csak szombaton bemutatni tervezett – dokumentumait, amelyek szerint az Egyesült Államoknak tudomása volt arról, hogy iraki rendőrök és katonák iraki őrizeteseket kínoztak meg, de „fedezte” az iraki erőket.
A WikiLeaks titkos amerikai dokumentumaiból kiderül: az amerikai megszállás kezdete, 2003 márciusa óta tavaly év végéig legalább 109 ezer ember vesztette életét az erőszakcselekményekben, s csaknem kétharmaduk - 63 százalékuk – polgári személy volt.
Ezt követően több nemzetközi sajtóorgánum is – amely megkapta a honlaptól a csaknem 400 ezer NATO-dokumentumot – részleteket közölt az anyagokból, amelyek feltételezhetően ugyanattól az amerikai elemzőtől juthattak az oknyomozó honlaphoz, aki ez év elején az afganisztáni háborúról szivárogtatott ki anyagokat.
A tekintélyes brit Guardian című napilap péntek este honlapján arról számolt be, hogy az Egyesült Államok az iraki rendőrök és katonák által elkövetett kínzások, erőszakcselekmények és gyilkosságok százait nem vizsgáltatta ki. Új információ az is, hogy a hírhedt bagdadi incidensbe keveredett amerikai harci helikopter előzőleg a magukat már megadni akaró iraki lázadókat ölt meg.
Több mint 15 ezer ember halt meg ki nem derített incidensekben, s habár az amerikai és a brit hatóságok szerint az iraki hadműveletek polgári áldozatairól nem készült hivatalos statisztika, de a napi jelentések szerint a 109 ezer halottból 66.081 volt civil. Az útszéli robbantásos merényletekben 31.780 ember vesztette életét, míg a vallási villongásoknak csaknem 35 ezer halálos áldozata volt.
Clinton nyilatkozata szerint megengedhetetlen, hogy egyének vagy szervezetek bármiféle olyan információt tegyenek közzé, amelyek „embereink és szövetségeseink állampolgárainak életét veszélyezteti”.
(MTI nyomán)