A horvátországi korrupciós ügyekkel foglalkozó, eddig kiszivárgott három távirat közül mindegyikben szerepel a volt miniszterelnök, Ivo Sanader neve, akit több üggyel is összefüggésbe hoznak. Az iratok legfontosabb tanulsága, hogy a jelenlegi kormányfő, Jadranka Kosor valóban elkötelezett a visszaélések felderítése iránt, és eltökélt célja, hogy börtönbe juttassa az állami pénzeket gondatlanul kezelő volt hatalmasságokat. Ez nem sok jót vetít előre az egyelőre osztrák fogságban lévő Sanader számára, aki akár több évet is kaphat majd, ha sikerül rábizonyítani a vádakat.

A horvát korrupciós ügyekkel foglalkozó első távirat még 2009. október 30-án kelt, néhány hónappal Sanader lemondása és Kosor beiktatása után. A zágrábi amerikai nagykövet, James B. Foley összefoglalójában az új kormány korrupcióellenes harcáról tett jelentést washingtoni feletteseinek. A jelentés összefoglalója szerint Kosor keményen le akar számolni a korrupcióval, és több vezető állami tisztviselő is megerősítette az amerikai diplomatáknak, hogy az új miniszterelnök nem fog pusztán a párttagság vagy a lojalitás miatt kivételt tenni saját politikustársaival.

Az akkori jelentés szerint a három legnagyobb ügy közé a HEP, a Podravka, illetve a Hadügyminisztérium köreiben fellelhető visszaélések tartoztak. A távirat megemlíti: a kormányzó HZD-n belül nagy ellentéteket szült, hogy Kosor ilyen hamar a korrupt politikusok után küldte az ügyészséget, így sodorva veszélybe a kormány több jelentős alakját is. Foley jelentésében felhívja a figyelmet arra is: a Podravka ügyében (a cégben 25 százalékos tulajdonnal rendelkezett a horvát állam) az egyik miniszterelnök helyettes, Damir Polancec is érintett lehet. A miniszter végül a távirat megírásának napján lemondott, majd 2010 októberében 15 hónapos börtönbüntetésre ítélte a bíróság hatalommal való visszaélés vádjával.

Az amerikai diplomaták információi szerint a korrupcióellenes harc komoly ellentéteket okozott Kosor és Sanader között. Míg Kosor azt szerette volna, hogy az ügyészség minden lehetséges nyomot kivizsgáljon, addig Sanader saját bőrét féltve nem támogatta a miniszterelnök törekvéseit. Foley feletteseinek megjegyezte azt is: Kosor korábban a HZD-n belül nem tartozott a befolyásos politikusok közé, így valószínűleg kevesebb embernek tartozik szívességgel, mint Sanader, így a visszaélések felderítése is hatékonyabb lehet. Kosor korábbi jelentéktelen szerepe Foley szerint arra is garancia, hogy a miniszterelnök nem folyt bele a korábbi sikkasztási és egyéb ügyekbe, így Kosor a maga részéről nyugodtan várhatja az ügyészégi nyomozás eredményeit.

Foley jelentése szerint a korrupcióellenes harc több okból is Kosor érdekeit szolgálja. Az EU elvárásain kívül a miniszterelnök pozícióit is erősítheti, ha hitelteleníteni tudja a HZD erős embereit, különöse annak fényében, hogy mandátumát nem az országgyűlési választások keretében szerezte meg. Ezen kívül a HZD népszerűtlensége miatt a pártnak nem volt sok vesztenivalója, ezért egy komoly megtisztulás akár ismét a népszerűségi listák élére repítheti a múlt örökségét nyögő politikai formációt.

A 2010. január 26-án keltezett, szintén Foley nagykövet által jegyzett távirat arról ír, hogy a korrupcióellenes hatóságokat már semmi sem tartja vissza a Sanader elleni nyomozástól. A jelentés szerint 2010 januárjában a követség politikai beosztottjai rendszeresen találkoztak a horvát főügyésszel, Mladen Bajiccsal, aki megerősítette: több ügyben is vádemelésre készülnek a korábbi miniszterelnökkel szemben.

Bajic elmondása szerint az ügyészség több vezető politikus ellen indított nyomozást, valamint szinte az összes állami vállalat vezetője ellen is bizonyítékokat gyűjtöttek. Sanader ellen legalább hat ügyben folytattak nyomozást: az egyik például egy osztrák bank által Sanader egyik barátjának nyújtott négymillió német márkás hitel volt, amelyből a volt miniszterelnök az adatok szerint mintegy 800 ezer márkás „visszatérítést” kapott. Egy másik nyomozás szerint a miniszterelnök korábban közvetlenül utasította a szállítási minisztert, Bozsidar Kalmetát, hogy egyes ügyekben mely cégekkel kell szerződést kötni.

A harmadik ügy a részben állami tulajdonban lévő élelmiszeripari vállalatot, a Podravkát érintette, amely cég neve egyébként Horvátországban az elmúlt években a korrupció szinonimája lett. Az ügyészségi eljárás következtében még 2009-ben őrizetbe vették a vállalat igazgatótanácsának hét tagját is, illetve nyomozást indítottak a korábbi kereskedelmi miniszter és a Podravka vezetője, Damir Polancec ellen is. A vádak szerint a politikusok és üzletemberek a vállalat saját pénzét felhasználva igyekeztek részesedést szeretni a Podravkában, ami sikerült is nekik.

A Podravka ügyében magyar szál is van, ugyanis a horvát cégbe a magyar OTP is igyekezett bevásárolni magát. Foley táviratában megemlíti: Bajic arról panaszkodott az amerikaiaknak, hogy a magyar ügyészség nem igazán együttműködő a felmerült kérdések tisztázásában. Végül Bajnai Gordon akkori magyar miniszterelnök 2010. január 18-i zágrábi látogatása során ígéretet tett az iratok átadására, amelyre január 22-én sor is került.

Bajic januárban arról is tájékoztatta a zágrábi amerikai nagykövetséget, hogy egyre több bizonyítéka van Sanader ellen. Bár a vádak nagyobb része viszonylag kisebb súlyú bűncselekmények kapcsán merült fel, a lényegen, az igazi nagyhalak felelősségre vonásán ez mit sem változtat. Foley szerint Bajic előszeretettel hangsúlyozta: a nagystílű maffiózót, Al Caponét is adócsalás miatt zárták végül börtönbe.

A 2010. február 12-én írt távirat ismét összefoglalja a Bajic által vezetett nyomozás anyagait, illetve a Sanader és Polancec elleni vizsgálat eredményeit. Az összefoglaló megemlíti: a Podravka igazgatósági tagjainak nagyobb részét már őrizetbe vették, ami különösen annak fényében kellemetlen, hogy a vezetőség tagjait a parlament választotta meg, elsősorban a kormánypártok politikusai közül.

A távirat részletesen bemutatja, hogyan sikkasztotta el a vezetőség a Podravka pénzét, és miként szereztek mintegy 25 százalékos részesedést a vállalatban. A jelentés beszél a magyar szálról is, illetve a horvát és magyar ügyészségek együttműködéséről, amely a nehéz kezdet után sokat javult. Bajic a februári találkozón azt is megerősítette, hogy Polancec Sanader tudta nélkül egészen biztosan nem tudta volna végrehajtani tervét, bár azt akkor nem részletezte, hogy a volt miniszterelnök ellen is nyomoznak-e.

A Podravka-ügy egyértelműen a modern Horvátország egyik legnagyobb botránya, amelyben ráadásul magyar érintettek is lehetnek. Az eddigi információk szerint a MOL és az OTP is részt vett a kényes ügyletekben, azonban erre a Wikileaks által kiszivárogtatott táviratok nem szolgáltak egyértelmű bizonyítékkal. Azt azonban az amerikaiak is érzékelték: az új, Jadranka Kosor vezette kormány szakítani akar a sötét múlttal, így a jövőben valószínűleg még több érdekes részlet derülhet majd ki Ivo Sanader és Damir Polancec üzelmeiből. Azon viszont semmiképpen se lepődjünk majd meg, ha a korrupciós ügyek kapcsán néhány prominens magyar cégvezetőt vagy politikust is beidéznek majd a horvát bíróságok.

(Kitekintő nyomán)

Kapcsolódó anyagok: Meghosszabbították Ivo Sanader fogságát