 |
A tenger mélyén az al-Kaida rettegett vezetője
Ismeretlen helyszínen hullámsírba helyezték Oszama bin Laden holttestét az amerikai hatóságok hétfőn.
Megfigyelők szerint az amerikai különleges szolgálatok döntése mögött az a szándék húzódik, hogy a megölt terrorista vezér földi maradványainak ne legyen ismert a helyszíne, amely a későbbiekben egyfajta kegyhellyé válhat az iszlamisták számára.
Hivatalos amerikai közlés szerint azért döntöttek a hullámsír mellett, mert időigényes lett volna olyan országot találni, amely befogadja a terroristavezér holttestét. Márpedig – mint azt egy magas rangú amerikai illetékes hangoztatta – szigorúan az iszlám törvények és szokások szerint jártak el, vagyis a halottat a lehető leghamarabb, általában huszonnégy órán belül fehér gyolcsban kell eltemetni vagy hullámsírba ereszteni. Annyit tudni, hogy Bin Laden holttestét Pakisztánból először egy afganisztáni amerikai támaszpontra szállították. Az viszont kétséges, hogy az amerikai hatóságok adnak valamit is az iszlám temetkezési szokásokra. Alapvető érdek lett volna, hogy bin Laden holttestét közszemlére tegyék, miután minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy valóban az al-Kaida vezetőjét lőtték le. Az viszont biztos, hogy örökre fennmarad mostmár a hivatalos amerikai verzióval szembeni kétely. (MNO nyomán Kuruc.info)
Csiki-csuki a holttesttel
A CBS News úgy tudja, hogy az Egyesült Államok felajánlotta, hogy szülőhazájába, Szaúd-Arábiába küldi bin Laden holttestét, azonban a szaúdiak elutasították a javaslatot. Korábban egy amerikai tisztviselő azt állította, hogy már hullámsírba került Oszama teste, de ezt nem erősítették meg más források. (CBS, Index)
Csapatkivonás, amerikai elnökválasztás és bin Laden halála
Hamid Karzai afgán elnök szerint Oszama bin Laden megölése Pakisztánban bizonyítja régóta hangoztatott álláspontjukat, hogy a terror elleni háború nem Afganisztánban gyökeredzett. "Tíz éven át mondtuk ezt a NATO-nak és a nemzetközi közösségnek, de nem hallották meg a hangunkat. Felégették Afganisztánt tíz éven át, miközben Oszama Iszlámábádban volt" – mondta. (Valójában bin Ladent a pakisztáni fővárostól 100 kilométerre, de egy pakisztáni katonai akadémia közvetlen közelében ölték meg.) Karzai nyilatkozata nyomán minden bizonnyal felerősödnek majd az afganisztáni háborúval szembeni kritikus hangok, amelyek az amerikai hadsereg kivonulását is felgyorsíthatják – afgán tisztségviselők és elemzők is ezen a véleményen vannak.
Obama elnök újraválasztását nagymértékben segítheti bin Laden halála, (összeesküvés-elméletet keresőknek egy újabb adalék: miért pont az elnökválasztás előtt lőtték le bin Ladent) aki így kampánya során előveheti az afganisztáni csapatkivonás felgyorsításának a tervét, amely az eredeti tervek szerint két hónap múlva kezdődne el. Obama most nyugodtam mondhatja a nem túl disztingvált gondolkodásáról híres amerikai szavazóknak, befejezte az iraki háborút, megölte bin Ladent, hazahozta az amerikai katonákat Afganisztánból. Kell ennél több az újraválasztáshoz Amerikában? (Guardian, Index nyomán Kuruc.info)
Hamis a baba
Az alább látható fényképet a pakisztáni Geo TV mutatta be, azt állítva, hogy Oszama bin Laden holttestéről készült. A hírt és a fényképet az amerikai hírügynökségek is átvették, villámgyorsan körbejárta a glóbuszt, hogy aztán kiderüljön: a pakisztáni tévések tévedtek (vagy a nézettségre hajtottak?), egy, az interneten már 2009-ben feltűnt fényképről van szó. (Kuruc.info)
 Hamisnak bizonyult fénykép |
A rajtaütés
A terroristavezér elleni rajtaütésben négy helikopterrel egy nagy lakóházra csaptak le a pakisztáni fővárostól északra fekvő város Bilal nevű negyedében - közölte egy pakisztáni hírszerzési tisztviselő.
Egy helikopter lezuhant, nyilvánvalóan a földről eltalálták - tette hozzá. A helikopterek egy észak-pakisztáni légi bázisról indultak bevetésre. Az összecsapásokban további három férfit és egy nőt, akit élő pajzsként használtak bin Ladenék, megöltek. A terroristavezért fejlövés érte. A rajtaütés során asszonyok és gyerekek kerültek fogságba.
Az amerikai elnök rendkívüli bejelentésében, a Fehér Házban azt közölte, hogy az al-Kaida vezérével egy kis csoport végzett tűzharcban, majd elhozták a holttestét, amelyet az amerikai hatóságok azonosítottak. Az ellenállást tanúsító bin Ladent fejbe lőtte annak az amerikai kommandónak az egyik tagja, amely végrehajtotta az akciót a pakisztáni Abbotábádban.
Az elitegység tagjai kevesebb mint 40 percet tartózkodtak a földön a nagy lakóépületnél, ahol bin Laden rejtőzött. A pakisztáni televízióban, a Geo TV-ben bemutatták egy eltorzult arcú férfi holttestét, azt állítva, hogy ő Oszama bin Laden, akit az amerikaiak pakisztáni akciójában öltek meg. A képen torzonborz, szakállas férfi látható véres arccal, amely a szemüregek környékén részlegesen eltorzult. Az Egyesült Államok DNS-vizsgálatot és arcfelismerő technikákat alkalmaz Oszama bin Laden holttestének azonosítására, hogy teljesen bizonyossá váljon: az al-Kaida vezetőjét ölték meg a pakisztáni katonai akcióban - közölte hétfőn egy amerikai tisztségviselő. A tesztek eredményére néhány napot kell várni.
Az akciót élőben nézte kamerák segítségével Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) új vezetője és más hírszerzési vezetők a CIA virginiai központjából, és "nagy megelégedésükre szolgált" - mondta a neve elhallgatását kérő nyilatkozó. Egyetlen amerikai katona sem sérült meg az összecsapásban.
Korábban írtuk:
Magyar idő szerint hajnali fél hatkor jelentette be Barack Obama, hogy az amerikai csapatok Pakisztánban, Iszlámábádtól 150 kilométerre megölték Oszama bin Ladent. Az amerikai elnök a Fehér Házban azt közölte, hogy az al-Kaida vezérével egy kis csoport végzett tűzharcban, majd elhozták a holttestét, amelyet az amerikai hatóságok azonosítottak. Egyetlen amerikai katona sem sérült meg az összecsapásban.
Obama beszélt arról, hogy néhány hónappal ezelőtt kapták azt az információt, hogy Pakisztánban bujkál az al-Kaida vezére (valójában már legalább egy éve felröppentek a sajtóban olyan találgatások, hogy Oszama Pakisztánban tartózkodik, orvosi kezelésen), múlt héten pedig parancsot adott a likvidálására.
"Igazságot szolgáltunk" - közölte Obama, mellőzve annak a kifejtését, hogy mit ért igazságosság alatt ez ügyben. Az amerikai elnök szerint bin Laden halálát üdvözölnie kell azoknak, akik hisznek a békében és az emberi méltóságban. Az összecsapásokban további három férfit és egy nőt, akit élő pajzsként használtak bin Ladenék, megöltek.
"Igazságot szolgáltunk" - közölte Obama, mellőzve annak a kifejtését, hogy mit ért igazságosság alatt ez ügyben. Az amerikai elnök szerint bin Laden halálát üdvözölnie kell azoknak, akik hisznek a békében és az emberi méltóságban. Az összecsapásokban további három férfit és egy nőt, akit élő pajzsként használtak bin Ladenék, megöltek.
Amerika és a cionista világ vezetői megnyugodtak
A Fehér Ház körül több száz ember spontán ünneplésbe kezdett. Az elnöki nyilatkozat után New Yorkban, Philadelphiában és az Egyesült Államok több más nagyvárosában az utcán ünnepelnek az emberek. Ám a felszínen zajló események hátterére, valós okaira nagyobb betekintést enged a tőzsde, illetve annak alakulása.
A bejelentés nyomán ugyanis a távol-keleti tőzsdéken csökkent az arany és az olaj ára, érdemes lenne megvizsgálni, hogy bin Laden lelövése előtt milyen tranzakciók folytak a tőzsdén. Az ikertornyok elleni merénylet hivatalos amerikai verziója elleni cáfolatok egyik legerősebb bizonyítéka a New York-i tőzsdén a támadás előtt fura manipulációk, amikor a háborúban érdekelt politikusok időben vásároltak fel később értékessé váló részvényeket.
A CNN beszámolója szerint fokozott védelem alá vették az Egyesült Államok külföldi diplomáciai képviseleteit. A külügyminisztérium fokozott veszélyre figyelmeztette a külföldön élő állampolgáraikat, bin Laden halála után ugyanis megemelkedhet az Amerika-ellenes támadások száma. George W. Bush, aki az al-Kaida által 2001. szeptember 11-én New York és Washington ellen végrehajtott terrortámadás idején az Egyesült Államok elnöke volt „nagy jelentőségű eredménynek minősítette” bin Laden megsemmisítését. Bill Clinton gratulált az amerikai katonáknak, a nemzetbiztonsági csapatoknak azért, hogy igazságot szolgáltattak az al-Kaida egy évtizedes erőszaka után. "Nagy megkönnyebbülést jelent a világnak, hogy Oszama bin Laden halott" - így reagált a hírre David Cameron brit miniszterelnök.
Kérdés, hogy mi lesz ezután? Megszűnik a „gonosz tengelye” ellen folyatott hadjárat? (Amiből egyébként Észak-Koreát jól kifelejtették.) Amennyiben békés, vagy a jelenleginél békésebb kor köszönt a távol-keleti államokra, Amerika visszavonul Irakból, Afganisztántól, akkor könnyen lehet, hogy az olaj ára tovább csökken, ami viszont a nagy befolyású amerikai üzleti körök számára nem túl kifizetődő. Mindenesetre mi, itt a gyarmaton kíváncsian várjuk a folytatást, és annak indoklását.
Ki Oszama bin Laden?
Oszama bin Laden 1957. június 28-án született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közelálló, dúsgazdag szaúdi építési nagyvállalkozó volt, Oszama (12. gyermek az 58 közül) apja halála után mintegy 300 millió dollárt örökölt. Gyerekkorában nem kapott formális vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa, s 1973-ban tagja lett iszlám csoportoknak. 1979-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a "gonosz birodalma", vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak. Hősiesen harcolt, afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.
A Vörös Hadsereg kivonulása után bin Laden ellenséget váltott, s korábbi szövetségese, Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Ekkorra tehető az al-Kaida (al-Qaida - jelentése: alap, bázis, szabály, modell, minta) megalakítása is, amely amerikai célpontok ellen szervezett már a 90-es évek elején terrorakciókat. Oszama közben hazatért Szaúd-Arábiába, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett a kormány ellen, amely az öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a "szent földre" - száműzték, és 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol Haszan at-Turabi iszlamista vezető, egy puccs utáni parlamenti elnök segítségével hamis diplomata-útlevelet kapott, majd gyors ütemben 23 kiképzőtábort állított fel; állítólag 200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést is.
Amerikai nyomásra 1996-ban Szudán is kénytelen volt bin Ladent kiutasítani, ekkor visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán Pakisztánba hívta össze mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőit, a találkozón hét szervezet szövetséget alapított „A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontja” néven. Ez jelentett fordulópontot az al-Kaida történetében: a feltételezések szerint a szervezet azóta is szervezi és finanszírozza a különböző külföldi – csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri – iszlám militánsok kiképzését és felfegyverzését, valamint a merényleteket.
Bin Laden követőinek számáról a legszélsőségesebb becslések keringtek: egyes források szerint 3000 harcosa volt, más források viszont azt állítják, ez a szám elérte a 35 ezret. Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett diplomások, mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordulnak. Vagyonának mértékéről nincsenek pontos és megbízható értesülések, ám annyit lehet tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa, vannak érdekeltségei a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is. Családja meglehetősen népes, négy feleségétől 16 vagy 18 gyermeke született.
Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták már 2001 előtt is: így az 1993. február 26-i, a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) egyik felhőkarcolója ellen elkövetett robbantással, amelynek hat halálos és több mint 1000 sebesült áldozata volt. Őt tartják felelősnek az 1995. november 13-án a szaúd-arábiai Rijádban lévő amerikai katonai misszió épületében elkövetett, hat halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletért és az 1996. június 25-i, Dahran melletti amerikai támaszpontnál 19 életet kioltó robbantásért is. Az al-Kaida és bin Laden áll az 1998. augusztus 7-én a kenyai és a tanzániai főváros, Nairobi és Dar es Salaam központjában az amerikai nagykövetségnél elkövetett, 248 ember (köztük 12 amerikai) halálát okozó merényletért, miként azért is, amikor 2000. október 12-én a jemeni Aden kikötőjében az amerikai Cole rombolóhajón robbanás történt, a hajó elsüllyedt és 17 tengerész meghalt.
Az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet 2001. szeptember 11-én példátlan merényletsorozatot hajtott végre az általa az iszlám világ legfőbb ellenségének tekintett Egyesült Államok ellen. Az akciót Oszama bin Laden tervelte ki és irányította. A New York-i és washingtoni merényletben több mint háromezer ember halt meg. Az Oszama bin Laden és az al-Kaidához kötődő merényletek száma a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek óta újabbakkal gyarapodott. Jelzésértékű: a 191 ember halálát okozó 2004. március 11-i madridi merényletsorozat értelmi szerzője, a Tunéziaiként emlegetett Szirhán bin Abdelmádzsid Farhád haláláig "lánglelkű" híve volt Oszama bin Ladennek, a végletekig fanatikus, "lefejező" Abu Muszab az-Zarkavi - aki azóta szintén meghalt - az al-Kaida iraki vezetője pedig ugyancsak Oszama "köpönyegéből" bújt elő. Tegyük hozzá: az ikertornyok elleni merénylet kivitelezését Oszama mindvégig tagadta.
Az al-Kaida vezetőjének az elmúlt években már többször keltették a halálhírét, de utóbb mindig kiderült, hogy életben van.
(Hírszerző nyomán Kuruc.info, fotó: Sedentario Hiperactivo)
