 Megvitatták közös dolgaikat |
Teherán, Irán, 2006. december 17.
Az Előzmények
Úgy tűnik mintha csak tegnap lett volna: Willis A. Carto nehany mas eretnekkel eggyutt beindította azt a gépezetet amely a 21. szazad elejére lassan változásokat hozott.
1979-ben hivtak ossze az elso revizionista konferenciat az Institute for Historical Review (IHR) (Tortenelmi Visszapillantas Bizottsaga) neve alatt, amelyet utana sorozatban ismeteltek, az utolso Washingtonban volt megtartva, ez ev szeptembereben de mar mas nev alatt.
A mozgalom korai iroi kozul kitunnek: Harry Elmer Barnes, akirol The Barnes Review cimu revizionista magazin van elnevezve es Arthur R. Butz a Hoax of the 20th Century (a 20. század csalása) cimu konyv iroja. (Butz, egy egyetemi professzor az allasabol nem volt eltavolithato, ezert talaltak neki egy pince irodat az Amerikai NW egyetemnel Chicagoban es ott ugyesen eldugtak, hogy a diakokkal nehogy beszelo viszonya alakulhasson ki. Utolso informaciom szerint meg mindig a pinceben ul.)
Ahogy az evek lassan multak es a kutatas folytatodott, szazaval jelentek meg az uj tanulmanyok amelyek elemi erovel bizonyitottak, hogy az udvari torteneszek altal jovahagyott formaja a masodik vilaghaborunak nem teljesen helytallo.
Az IHR tortenete a kezdettol egy haboru volt ahol csata csatat kovetett es ez a haboru csak akkor fog befejezodni amikor mi gyozunk
Ernst Zundel egy Kanadaban elo nemet szarmazasu aktivista jogi konfliktus-sorozatba keveredett a kanadai hatosagokkal es a perek soran szakertok egesz csapata jelent meg mindket oldalrol. A Holokauszt a Torvenyszeken címmel magyarul is megjelent a konyv errol. Ezekben a perekben tunt fel Fred A. Leuchter, mint a gazkamrak avatott szakertoje Bostonbol aki megirta a velemenyet a gazkamrakrol. Utana elvesztette az egesz USA-t behalozo uzletet… Zundel otthonat leegettek, a helyi rendorseg tudtaval cionista terroristak bombat kuldtek a hazahoz, tobb evet raboskodott es pereskedett de a kuzdelmet nem adta fel.
Jott az Orwelli ev, 1984, amikor az IHR millio dollaros konyvkeszletet egy ejszaka legettek ugy hogy csak hamu maradt az epuletbol. Masnap reggel Irv Rubin (aki olyan csunya halalt halt “kerti torpe” nevu cionista terrorista tarsaval eggyutt kesobb amit itt leirni sem akarok. A Kuruc.info leírja: a zsidó fajvédő és terrorista börtönben halt meg, miután öngyilkossági kísérlete volt, amelynek következtében agyhalál állt be nála. Azért csukták le, mert merényletet készített elő egy libanoni keresztény származású amerikai képviselő és egy mecset ellen) felmaszott a fustolgo romok tetejere es kihirdette a gyozelmet, nem is tul ovatosan fogalmazva. 1984-ben a “kerti torpe”, a 140 centimeters, sudar novesu zsido legeny meg nem volt a kepben, csak evekkel kesobb lepett be es akkor kapta tolem a megtisztelo de kifejezo nevet ami ra is ragadt.
A Mel Mermelstein per volt az ami evekig elhuzodott ezutan: Willis Carto egy hirdetest tett kozze amelyben $50,000 kinalt annak aki be tudja bizonyitani, hogy egyetlen zsidot is elgazositottak a haboru alatt. Mermelsteinnek eppen penzre volt szuksege es megprobalta – de vesztett. Aztan kozep fokon is vesztett majd pedig felso fokon is vesztett.
Az osszes klasszikus revizionista irok ezeken a korai konferenciako tuntek fel eloszor: A konferenciak ebben az idoszakban Del Kaliforniaban voltak megszervezve mert Carto ott lakott es az IHR iroda is ott volt. Faurisson eggyike volt a korai resztvevoknek, jol beszelt es irt is de rendkivuli szereplesi ingere miatt neha eroszakkal kellett elvenni tole a mikrofontJ) Kb. 1986 tajban zsido terroristak megtamadtak ot Parizsban es sulyosan megsebesitettek. A mostani teherani konferencian egy interjun mutatta is a kepet amin ugy nezett ki mintha Gorenyi elvtars terrorlegenyeivel talalkozott volna az Astorianal oktober 23-an. Az arcan ver csorgott vegig es hosszabb korhazi apolasra szorult. Amikor legkozelebb Kaliforniaban jart egy apro kis eszkozt adtam neki ajandekba ami 12,000 voltot bocsajt ki egy gombnyomasra es melle tettem neki egy konnygaz palackot is. Sajat vallomasa szerint idaig meg nem kellett hasznalnia ezeket az eszkozoket.
David Irving egy zsenialis tortenesz, kutato, harminc konyv iroja, minden konferenciara meg volt hivva es ott arulta a konyveit. Szerintem a legjobb szonok volt akit valaha is hallottam es remelem meg fogom is hallani. Londoni lakasat elkoboztak a cionistak, jelenleg harom eves bortonbuntetest tolt Becsben eretneksegert. December 20-an lessz a fellebezesi targyalasa. Az 1956-os magyar forradalomrol irott konyve (Gede testverek) talan a legjobb konyv a temaban.
Bradley Smith arra specializalta magat, hogy provokativ hirdeteseket helyezett el egyetemi ujsagokban es vitakat rendezett az ugynevezett holokausztrol. Voltak is parazs vitak. Bradley szobaja az enyem mellett volt most Teheranban es jokat emlekeztunk a regi szep idokrol.
Ahogy az evek multak az elultetett fa gyumolcsot erlelt: Az amerikai es nyugat europai kozvelemeny egyre nagyobb resze kezdett ketelkedni. A cionista rogeszme lassan valtoztatni kezdte reszleteit: Eloszor beismertek, hogy senkibol sem keszult szappan vagy lampaernyo, utana pedig belattak, hogy nemet teruleten nem voltak “halaltaborok” vagy “gazkamrak”. Eljutottunk oda, hogy a remalom Auschwitz es Treblinka taborok teruletere lett korlatozva. Az "eredeti" 4-5 millios veszteseg Auschwitzban elkezdett zsugorodni, ma mar 1.5 milliorol csivitelnek azok a cionistak, akiknek egy picivel tobb eszuk van, mert latjak, hogy tarthatatlan, vedhetetlen allapotba lettek bemanoverezve.
A penz neha nem boldogit de tobbnyire szukseges, ezt tanultuk mi meg revizionistak amikor Edison unokaja, Jean Farrel Edison rankhagyott vagy tizenot millio amerikai dollart. Edison a mai cionista velemeny szerint antiszemita volt. Ehhez annak is lehet valami koze, hogy a zsenialis feltalalot, miutan az megalkotta a mozigepet, egyes cionista kobor kutyusok lenyultak, a gepet elhurcoltak Kaliforniaba es ott egy olyan iparagat alapitottak amelyet kesobb Hollywood cimke alatt ismert meg a vilag. Edison New York kornyeken dolgozott es abban az idoben a torveny keze nem ert el otezer kilometerre feltalaloi jogok vedelmeben.
Szcientológus puccs a revizionisták ellen
Carto miutan kifizette az osszes koltsegeket Svájcban, kb. tizmillio dollarral ert vissza az USA-ba. Errol az osszegrol a tudatlanok akik az IHR-nal dolgoztak nem tudtak es nem is kellett nekik tudni rola. Carto ezt a penzt – es meg sokkal tobbet kulonbozo helyekrol – azert kapta mert egy 1950-ig visszanyulo munkassag allt mogotte es minden adakozo tudta, hogy a penz jo helyre megy. A penzbol az IHR es a SUN radio halozat koltesegei, rengeteg konyv es folyoirat kiadasa volt fedezve. Carto kb. azon a szinten elte maganeletet mint egy kozepiskolai tanar. Miutan az eggyik IHR alkalmozott veletlenul rajott a tizmillios adomanyra tobben verszemet kaptak es szervezkedni kezdtek.
Carto birodalmanak a gyenge pontja az volt, hogy egy bonyolult vállalati strukturaba volt minden beepitve, hogy azt hatulrol titokban iranyitani lehessen. Ez a megoldas megengedte, hogy Carto a hatterben maradjon tobb evtizeden keresztul de ugyanakkor lehetoseget adott nehany bennfentesnek a lazadasra. Nyilvanvalo, hogy az 1994-ben letrejott hatalmi atvetelt olyanok szerveztek meg akiknek sem a revizionizmus sem a politikai munka nem volt szivugyuk. A negy kulcsszereplobol ketto a Szcientológia Egyháznak a magas beosztasu tagja akikbol az egyik ezt probalta leplezni de nem jott be neki. (Marcellus es Raven) Weber maradt mara az intezet igazgatoja, egy evtizedes jogi haboru utan.
1979 tol 1993-ig (14 ev) az IHR tobb millio konyvet, video szalagot adott el, tobbszaz konyvet, megszamlalhatatlan ujsagot, roplapot publikalt.
1993 tol 2006-ig (13 ev) egyetlen konyvet vagy komoly kutato munkat nem hoztak elo Weber vezetese alatt. Az IHR havi folyoirata megszunt letezni. Tobb millio dollart eltek fel, meg Carto sajat hazat is, amiben elt Kaliforniaban nekik itelte a birosag.
Carto és az ügy feltámadt
Ugyanakkor 13 ev alatt (1993-2006) Carto egy uj birodalmat epitett. A Spotlight nevu ujsagot uj nev alatt American Free Press nev alatt publikalja, konyvek ezreit adjak el havonta es a Barnes Review cimu magazin a legnagyobb revizionista havilappa valt. Ez ev szeptembereben a Washingtonban a Carto altal megrendezett konferencia a legnagyobb, legsikeresebb ilyen rendezveny volt.
Mint latjuk a revizionista elete nem volt fenekig tejfel az elmult evekben viszont az altaluk vegzett kutatasok eredmenyei az egesz vilagra kihatnak. A legnagyobb cionista media ujsagok allitottak az utolso evekben a kozvelemeny kutatasok alapjan, hogy az USA lakossaganak kb. 60 szazaleka mar nem hiszi azt, hogy a “holokauszt” ugy tortent ahogyan azt a mesekonyvek allitjak.
Iran belep a kepbe
Akinek van terkepe az konnyen lathatja: Iran ott all kozepen, Afganisztan es Irak kozott beszorulva, mint a hirhedt proletar szendvicsben a harmadik szelet kenyer a ket masik kozott. Az is egyertelmu, hogy Irak tobb mint tiz even at mindent megtett azert, hogy alkalmazkodjon az amerikai-cionista terrorszervezethez es ma mar vilagos, hogy ezt eredmeny nelkul probalta. Az irani felso vezetes szamara nyilvanvalo kell legyen, hogy behodolassal sem lehet garantaltan fennmaradni. Ezert a logikus valasz a kuzdelem a lehetseges eszkozokkel.
Iran helyzete egyre jobb ebben a konfliktusban. Nagyjabol ugy nez ki, hogy bombazasra mar nem fog sor kerulni mert az amerikai hirszerzes keptelen megallapitani a hasadoanyagok feldolgozasanak helyet. Egy USA hadsereg bevonulasarol pedig azert nem lehet szo mert nincs meg egy USA hadsereg ami bevonulhatna, raadasul a jóval gyengébb, kisebb, ritkán lakott Irakot sem tudták pacifikálni. Iran egy 70 millios, oriasi orszag, ha a felet szetbombazzak amit nem tudnak megcsinalni az orszag masik feleben meg mindig atombombakat fognak csinalni gyorsitott tempoban, par ev alatt, maximum. Es a mai vilagrend eggyi alappillere az, hogy: “Erinthetetlen az, akinek legalabb ot bombaja van.” Azzal mar nem erdemes bohockodni.
A revizionizmus ugyet Iran azert karolta fel, hogy visszavagjon a cionista vilaghatalomnak, maximalis moralis karokat okozzon ellenfelenek es elhitesse veluk, hogy nem eri meg Irannal jatszadozni. A lepes teljesen logikus, racionalis es a cionista vilagsajto egekig toro sikoltozasabol itelve hatasos is. (Azok akik figyeltek az elmult het sajto es tv organumait a vilagban rendkivuli jelensegnek lehhettek szem es fultanui.)
Irannak nem sok baja van a sajat cionistaival: Azok mind a 25,000-en bekesen elnek ebben a hatalmas orszagban, tobbnyire harom varosban Teheran kornyeken.
A konferencia
A konferencia december 11 es 13 kozott zajlott le Teheranban. Az elso napon meg Anna Frank sem tudta volna a foldre ejteni a golyos tollat ha ott lett volna es lett volna golyos tolla, annyian voltak az oriasi konferencia teremben, a kulugyminiszterium epuleteben.
A szakerto garda az a regi garda volt akik az elmult evtizedek alatt az IHR es a Barnes Review szineiben a konferenciak sorozatat rendeztek az USA-ban. A sajto erdeklodese a hiszteriaval volt hataros. A folyosokon vadasztak az emberekre, a sajto szobaban a homerseklet az allitolagos gazkamrakeval vetekedett, annyi nagyereju lampa mukodott egyszerre. Emellett megjelent az uj generacio is, Svajcbol, Nemetorszagbol, Amerikabol jottek fiatalok, sok arab orszagbol is erkeztek kuldottek.
Az elso napon csak eloadasok voltak, keddeen delelott eloadasok voltak es delutan az irani elnoki hivatalba vittek bennunket buszokkal, egy paroras latogatasra, kezfogasok Mahmud Ahmadinedzsad elnokkel, beszedek, majd este vacsora a kulugyminiszterium epuleteben.
Irán tiszta, relatíve szegény és büszke
Szerdan kicsit mar lazitottunk, en megneztem a varost ami egy rendkivuli elmeny volt. A 12-14 millios varos tiszta, rendezett es szegeny. Az atlagjovedelem kb. fele annak ami Magyarorszagon van. A forgalom oriasi es az elso latasra kaotikus, de a figyelmes szemlelo megerti a latszolagos kaosz mogott uralkodo rendet. Ez a rend az egyen onuralman nyugszik. Egy olyan vilagba erkeztunk ahol belso moralis ertekek iranyitjak az egyent, es nem az eroszakrendszer kizarolagosan. A tiz-husz eves autok tomegeben a napok folyaman egyetlen komoly balesetet sem lattam. A benzin olcso, kb. husz forint literje.
Mi a revizionisták terve a jövőre?
A konferencia harmadik napjan (szerda) egy ottagu bizottsagot valasztottunk a kovetkezo esemenyek kijelolesere. A resztvevok tulnyomo reszenek az a velemenye, hogy a holokauszttal kapcsolatos tudomanyos munka befejezodott es egy nemzetkozi turnera akarnak indulni az eredmenyek bemutatasara. E sorok iroja szerint a regi csapat lustul es a munkanak csak akkor van vege amikor megnyertuk a haborut. David Irving szavaival: “Az HMS Auschwitz-ot el kell sullyeszteni!” (Sink the HMS Auschwitz!)
Egy kisebb csoprt szerint egy nemzetkozi demografiai vizsgalatot kell inditani az 1946-os zsido lakossag pontos szambavetelere, a demografia szigoru szabalyainak felhasznalasaval. Ez a munka mar meg is kezdodott.
A tapasztaltabb resztvevok eggyetertettek abban, hogy a konferencia legnagyobb erdeme az volt, hogy megtortent. Ezzel egyutt tortenelmi jelentosege van annak, hogy eloszor egy allami struktura nyiltan atallt a revizionistak oldalara.
Zsidó anticionisták is megjelentek
Az utobbi evek konferenciain megrogzott szokassa valt, hogy zsido anticionistakat meghivnak kozenk propaganda megfontolasokbol. Teheranban hat rabbi jelent meg es mint legyek a mezet, ugy kergettek a tv kamerakat. Barmikor beleptunk egy helysegbe, szinte osztonos erzekkel helyezkedtek ugy, hogy a kep kozepere keruljenek. A tortenetuk az, hogy oket az Isten kikergette Izraelbol es oda nekik nem is szabadna visszaterni. Ezzel eggyutt kisebb szovaltas alakult ki az utolso napon egy rabbi es a demografiai munka egy kepviseloje kozott. A rabbi szerint nem sokat valtoztat a leanyzo fekvesen ha meg instalalunk egymillio kallodo zsidot, a valasz erre az volt, hogy nem egymilliot keresunk, hanem hatot.
Az egyik Indiabol erkezett kuldott szerint a haboru utan az ottani zsido lakossag hirtelen 50,000-rol 500,000-re ugrott. Ez majdnem tiz szazaleka az allitolagos vesztesegeknek.
Az indiai kollega szerint egy Bollywood nevu vallalkozasban amely tobbszaz filmet bocsajt ki evente, a "tulelok" jelentos szerepekhez jutottak.
Par nappal a konferencia utan Argentinabol erkezett a hir: mar tervezik is a kovetkezo konferenciat. Konnyen lehet, hogy egy lavinat inditottunk el ami zugo viharra fog valtozni a kovetkezo evekben.
Kennewick Man
Kép: Al-Dzsazíra
