Leon Panetta az Egyesült Államok legrégebbi és egyben egyik legbefolyásosabb kutatóintézetében, a washingtoni székhelyű Brookings Intézetben péntek este tartott előadásában rámutatott, hogy az elmúlt évben növekedett Izrael elszigeteltsége térségbeli partnereihez képest, és a közel-keleti békefolyamat vakvágányra került.

Bár megérti Izrael aggodalmait a Közel-Kelet mélyreható változása nyomán, Panetta leszögezte, hogy az arab tavasz új lehetőséget nyújthat Izraelnek egy biztosabb pozíció kiépítésére. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy Izrael állítsa helyre a jó kapcsolatokat az olyan országokkal, mint Egyiptom, Törökország és Jordánia, amelyek ugyancsak a régió stabilitásának fenntartásában érdekeltek.

Panetta szerint Izraelnek és Törökországnak közös érdeke, hogy kibéküljenek. Kijelentette, hogy ezt az üzenetet közvetíti a török vezetőknek is két hét múlva esedékes ankarai látogatásán. Egyiptommal kapcsolatban sürgette Izraelt, hogy aggodalmait ossza meg az új kairói vezetéssel, és inkább a fokozott párbeszédet, illetve együttműködést válassza, mintsem a távolodást. Arra is ösztökélte az izraeli vezetőket, hogy tegyenek többet a palesztinokkal való tárgyalások újraindításáért és a béke megkötéséért.

„Üljenek vissza ahhoz az átkozott tárgyalóasztalhoz!” – válaszolta a tőle megszokott szókimondó stílusban Panetta arra az újságírói kérdésre, hogy Izraelnek konkrétan mit kellene tennie az izraeli-palesztin konfliktus békés rendezésének érdekében.

A Pentagon vezetője hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok tapodtat sem hátrál, ha Izrael biztonságának kérdéséről van szó. Azt ígérte, megakadályozza, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert. Ugyanakkor megismételte, hogy Washington a diplomácia és a szankciók együttes alkalmazását tartja a legmegfelelőbb eszköznek Irán féken tartására, egy esetleges katonai művelet csak az utolsó lépés lehet.

„Nem létezik nagyobb veszély a Közel-Kelet biztonságára és boldogulására nézve, mint egy atomfegyverekkel rendelkező Irán” – fejtegette Panetta, hozzátéve, hogy egy katonai csapás legfeljebb egy-két évre vetné vissza az iráni atomprogramot, ugyanakkor azzal a kockázattal járna, hogy növekedne Irán térségbeli támogatottsága, nem is beszélve a gazdasági következményekről.

(MTI)