Cham (ejtsd: Kám) bajor városka vezetősége és lakossága alig három esztendővel ezelőtt, 2008 novemberében emlékezett neves szülöttjére, Karl Bosl történészprofesszorra, egyetemi tanszékvezetőre, számos népszerű könyv szerzőjére, a német középkor egyik legrangosabb kutatójára. Elég nagy volt a fölhajtás akkoriban a bajor kisvárosban: a chami Városháza Langhaus-Saal nevű üléstermében az addigi díszpolgárok mellszobra mellé Karl Bosl 50 ezer euróért elkészített, bronzba öntött mását is odaállították.

Nem minden kis település büszkélkedhet ilyen neves közéleti személyiséggel, ezért Cham központjában egy kisebb teret is elneveztek Karl Boslról (Prof.-Dr.-Karl-Bosl-Platz). Az utcanévtábla, pontosabban, térnévtábla alatt elhelyezett emléktáblát 2008. november 11-én, napra pontosan a történészprofesszor születésének 100. évfordulóján leplezte le megtisztelt személyek jelenlétében Erika Blümelein Bosl, a város neves szülöttjének leánya. Az ünnepélyes alkalommal a történész érdemeit fölsorolva méltató beszédet mondott Karin Bucher, Cham polgármestere is.

Az 1993-ban, Münchenben elhunyt Karl Bosl professzort, a Müncheni Egyetem Bajor Történelem Tanszékének egykori vezetőjét a német középkor történetének egyik legkiválóbb kutatójának tartják. Népszerű, valamint a tudományosabb igénnyel megírt könyvein nemzedékek nőttek föl Németországban. Híres kötetei a többi között a Staat, Gesellschaft, Wirtschaft im deutschen Mittelalter (Állam, társadalom és gazdaság a német középkorban), a több kiadásban is napvilágot látott Europa im Mittelalter (Európa a középkorban) és a Bayern (Bajország) című könyve.

A derék bajorok korábban is tisztában voltak azzal, hogy az életében és halála után egyaránt ünnepelt történész, Karl Bosl ifjú korában tagja volt az SA-nak (Sturmabteilung – Rohamosztag), az NSDAP (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei – Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) félkatonai szervezetének, majd később néhány évig magának a pártnak is, amíg ki nem zárták onnan. Az 1930-as évek Németországában ez olyan magától értetődő volt, mint például az, ha valaki manapság Izraelben fölvételét kéri a kormányzó Likud pártba. Tény az, hogy Karl Bosl soha nem vett részt háborús bűncselekménynek minősülő akciókban. Már csak azért sem vehetett részt, mert a háborús éveket nem a fronton, hanem a katedrán töltötte.

Karl Bosl 1940-től a Nürnbergtől 40 kilométerre délnyugatra levő Ansbach bajor város humán gimnáziumában tanárkodott, ám közben, 1944-ben magántanári képesítést szerzett a Müncheni Egyetemen, ahol később a Bajor Történelem Tanszék vezetője lett. A háború végét, az amerikai megszállást Karl Bosl Ansbachban érte meg. A világégés után a Müncheni Egyetemen a középkor, s azon belül a bajor és más német népek történetének elismert, világhírű kutatója lett. Cham, a szülővárosa ezért 2008-ban megtiszteltetésnek érezte, hogy teret nevezzen el a neves történészről.

Csakhogy a nyitrai születésű Benjamin Z. Kedar, a Jeruzsálemi Héber Egyetem történészprofesszora Peter Herde német történésszel közösen 2011 áprilisában hosszas kutatómunka eredményeként Izraelben kiadta a Karl Bosl and the Third Reich (Karl Bosl és a Harmadik Birodalom) című könyvet, amelyben a szerzők leírják mindazt, amit nagyrészt már addig is tudtunk. Egyébként Benjamin Z. Kedar, akárcsak Karl Bosl, szintén a középkor elismert szakértője, csakhogy az izraeli leginkább a Szentföld keresztes kori történetével foglalkozik. Az izraeli-német szerzőpáros a fentebb említett könyvben megállapítja, hogy Karl Bosl tagja volt az SA-nak, az NSDAP-nak, ám minden erőfeszítésük ellenére nem voltak képesek olyan terhelő tanút, adatot fölvonultatni, amely azt bizonyítaná, hogy a német történész bárkinek is ártott volna a második világháború előtt és alatt.

A könyv viszont Izraelben megjelent, amelynek olvastán a németek ezúttal is megijedtek. Cham városka képviselő-testülete még a nyáron összeült és elkezdett tanakodni, hogy mitévők legyenek a híres szülöttjükről elnevezett térrel, a Városházán fölállított szoborral és még a történész életében, 1984-ben adományozott díszpolgársággal. Közben, amint ezt már megszoktuk, Izraelből, Amerikából és a berlini zsidó hitközségről egymásután érkeztek a bajor kisvárosba a követelőző, fenyegető üzenetek.

Cham önkormányzata még a látszatát is szerette volna elkerülni annak, hogy az Izraelben 2011 áprilisában napvilágot látott könyv, illetve a több helyről érkező fenyegetések hatására távolítják el Karl Bosl szobrát a Városháza Langhaus-Saal terméből, és szedik le a történész emlékét megörökítő utcanévtáblákat. Ezért megbíztak egy Timo Bullemer nevű, közismerten filoszemita városi levéltárost Karl Bosl „náci múltjának kiderítésére”. Megjegyezzük, hogy Bullemer néhány évvel ezelőtt megjelentetett egy monográfiát a chami zsidó közösség történetéről, így aztán senkit nem ért meglepetés, amikor a városi levéltáros az idén novemberben letette a Városháza asztalára jelentését, amelyben valójában ugyanaz olvasható, mint a néhány hónappal korábban, Izraelben megjelent könyvben: Karl Bosl tagja volt az SA-nak, az NSDAP-nak és lelkes híve a nemzetiszocialista ideológiának.

Cham bajor városka önkormányzati képviselő-testülete ezek után Karin Bucher polgármester előterjesztése után 2011. november 25-én egyhangúlag úgy döntött, hogy Karl Bosl szobrát azonnali hatállyal eltávolítják a Langhaus-Saalból, s ezentúl nem viseli nevét a Propsteistraßéről (Prépostság utca) leválasztott terecske sem, és megfosztják az 1984-ben adományozott díszpolgárságától.

Hering József – Kuruc.info