Traian Basescu román államfő a lemondott miniszterelnök, Emil Boc helyére hétfőn, az IMF-küldöttség távozása után a külügyi hírszerzés vezetőjét, Mihai Razvan Ungureanut kérte fel kormányalakításra. Az ex-kémfőnök önéletrajzából eddig nem ismert részletekre derült fény.
 Ungureanu Basescuval |
Ungureanuról eddig nem sok információ látott napvilágot a hazai és erdélyi magyar nyelvű sajtóban. Annyit lehetett tudni, hogy a történész végzettségű diplomata 1968. szeptember 22-én született Jászvásáron, 1998 és 2001 között a Külügyminisztérium államtitkára, 2004 és 2007 között a Tariceanu-kormány külügyminisztere volt. 2007 decemberében Traian Basescu államfő kinevezte a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjévé. Az újságok érdekességként jegyezték, hogy a frissen kinevezett kormányfő magyarul is tud.
A Ziarul Financiar román pénzügyi nap online kiadása azonban hétfőn este közzétette Ungureanu részletes, több oldalas életrajzát. Ebből többek között kiderül, hogy a kémfőnök izraeli egyetemen is tanult, illetve Európában is folytatott zsidó-héber tanulmányokat.
1992 és 1993 között például az Oxfordi Egyetemen volt a Zsidó és Héber Tanulmányok Központjának (Centre for Jewish and Hebrew Studies) hallgatója.
1996 és 1998 között a Soros Alapítvány által működtetett Nyitott Társadalom Intézet (Open Society Institute - OSI) tudományos tanácsának tagja Jászvásáron és Bukarestben.
1997-ben az oxfordi székhelyű Európai Egyesület a Zsidó Tanulmányokért (European Association for Jewish Studies – EAJS) nevű ernyőszervezet tagja, 1998-ban pedig az említett Zsidó és Héber Tanulmányok Központjának főmunkatársa.
Ungureanu 1998 és 1999 között Izraelben is folytatott tanulmányokat, ekkor a Felix Posen Ösztöndíj keretében a jeruzsálemi Universitatea Ebraica vendéghallgatója volt.
2004-ben a jászvásári Al. I. Cuza Egyetem Történelem Kar Judaisztikai Tanulmányi Központjának volt az Igazgatója.
Az IMF további privatizációt sürget
Az IMF hétfőn megjelent országjelentése szerint a "reformok folytatására" továbbra is szükség van a gazdaság stabilizálásához. A Valutaalap szerint javítani kell a veszteséges állami vállalatok működésén, és többet részben vagy egészben privatizálni is kell, hogy tehermentesíteni lehessen a költségvetést.
Bár az államadósság uniós összehasonlításban kifejezetten alacsony, alig éri el a GDP harmadát, Románia továbbra is küzd a szocializmus örökségével: a vállalkozások működését nagyban nehezíti az erős korrupció, a szociális ellátórendszert jelentősen terheli, hogy a rendszerváltás körüli leépítések miatt óriási tömegek mentek előrehozott nyugdíjba, és az ország továbbra is az EU második legszegényebb állama.
(Barikád - Index nyomán)
