A román gazdaság gyorsabban nőtt az elmúlt időszakban, mint a magyar. A románok többet fogyasztottak, mint a magyarok. Most pedig az is kiderült, hogy miből: a bérek ugyanis tavaly már magasabbak voltak Romániában, mint Magyarországon. Az Eurostat most kiadott adatai szerint vásárlőerőparitáson (PPS) számolva a 2023-as volt az első év, amikor a keleti szomszédunk bérei elénk kerültek.

Érdemes megnézni, hogy milyen hatással vannak az utódok a bérekre, vagyis azt, hogy az egyes országok támogatási rendszeres hogyan befolyásolja a nettó keresetet. Ha két kereső van a háztartásban, akik két gyermeket nevelnek, mostanra nagyjából ugyanaz a kép rajzolódik ki, mint az egyszemélyes háztartás esetén. Magyarországon a gyerekek után járó adókedvezmény egy ideig szignifikáns hatással bírhatott, ami érdemben emelte a nettó béreket, ez pedig látható távolságot tartott a román és a magyar családok jövedelme között. Mivel az adókedvezmény hosszú évek óta nem nőtt (egy gyermek után tízezer, két gyermek után negyvenezer forint), miközben a fizetések emelkedtek, így a gyermekek után járó pénz elinflálódott, vagyis egyre kisebb hatással van a nettó bérekre.

A gyerekek nélküli háztartásoknál dinamikusabb volt a román bérfelzárkózás, és az előzés is kissé nagyobb lendülettel valósult meg.

A korábbi adatok azt mutatták, hogy az elmúlt néhány évben Románia egy főre jutó GDP-je megközelítette Magyarországot, a tavalyi évben pedig el is hagyta. A fogyasztást tekintve stabilabbnak látszik a román előny, és bár az adatok méniképp bizonytalanok, a béreknél látott előzés egyre kevesebb okot ad a kétkedésre. A fenti adatok érdekessége, hogy Bulgária is egyre nagyobb tempóban halad előre, így nem lenne meglepő, hogy egy-két éven belül a bolgár fogyasztás is a magyar szintre emelkedne – figyelmeztet a lap.

Ha a bérek és a fogyasztás kapcsolatát vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarország mélyen a trendvonal alatt húzódik. Vagyis azon a bérszinten, ahol jelenleg vagyunk, magasabb lehetne a fogyasztás. A román bérszint (amely nem sokkal magasabb, mint a magyar) pedig kissé a trend felett van. A jelenség számos tényezővel magyarázható, amelyek közül a legfontosabb talán az, hogy Magyarországon a döntéshozók arra koncentrálnak, hogy a beruházások minél nagyobb szeletet hasítsanak ki a gazdaság egészéből, miközben más országok jóval alacsonyabb felhalmozási dinamikával futnak. Vagyis, a jelenlegi jövedelmi szinten a többi régiós ország gazdaságpolitikája inkább a fogyasztást, mint a beruházásokat helyezi előtérbe.

Összességében tehát úgy látszik, hogy Magyarország nem rugaszkodott el a magas bérszinttel jellemezhető országok irányába, az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg. Hazánk továbbra is az alacsony bérszinttel - leértékelődő forintárfolyam mellett - versenyez, ami relatív lassabb gazdasági felzárkózáshoz vezet, mint a humántőkébe való befektetése (jobb képzés, több diplomás). A 13 eurós egy órára jutó teljes bérköltség (adókkal és járulékokkal együtt) az egyik legalacsonyabb az EU-ban, ami továbbra is olyan vállalatok számára jelent vonzerőt, amelyek az olcsó munkaerőre helyezik a hangsúlyt, mintsem a magas képzettségre és a nagy hozzáadott érték teremtésére.

A fentiek alapján igencsak úgy tűnik, hogy Magyarország nem tartja a lépést a régióval, a relatív pozíciónk romlása trendszerű. A jegybank friss jelentése szerint az elmúlt években a régiós országokhoz képest összességében relatív fejlettségünk és relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált. "Az egyensúlyi és versenyképességi hiányosságok következtében a magyar gazdaság érzékenyebb volt a külső hatásokra, mint a régió más országai" - írja az MNB, miközben arra figyelmeztet, hogy az új évtized kulcsterületein (tudástőke, digitalizáció, zöld energia) nem éri el hazánk teljesítménye a régiós átlagot. A gyors felzárkózáshoz tehát nagy változásokra lenne szükség.

(portfolio.hu)