A legolvasottabb spanyol napilap arról írt pénteken, hogy a The International Herald Tribune oknyomozó riportja utánajárt az európai agrársegélyek felhasználásának, és annak, hogy miért tiltakoznak az európai gazdák. Az első megállapítás szerint nemcsak a hónapok óta tüntető európai tejtermelők és zöldségtermesztők kapnak uniós agrártámogatást ültetvényeik fenntartására, hanem a nagy hajótársaságok sőt a gumicukorkákat gyártó cégek is.

A szerző nyomozása alapján kiderült, hogy az évi 50 milliárd eurós támogatás negyede, 12,5 milliárd euró nem kifejezetten mezőgazdasággal foglalkozó ágazatokban landolt. A gumicukorkákat gyártó multinacionális német vállalat, a Haribo tavaly 332 ezer eurót kapott uniós támogatás gyanánt, mivel a cukor termékeinek alapanyaga. A katalán Arids Roma cég azért jutott ilyen uniós pénzekhez, mert közútépítéseivel hozzájárul a vidékfejlesztéshez. A luxushajók élelmezésének ellátását végző olasz Litebue támogatása még jobban szemet szúr: mivel cukrot és tejet osztanak egyes hajóútjaikon, ezzel már ki is érdemelte az uniós támogatásokat.

Közben a gazdák egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek, mondja Lorenzo Ramos, a Kisgazdák és Állattenyésztők Uniójának (UIP) vezetője, folyamatosan távoznak szervezetükből azok, akik már nem bírják tartani a lépést az árversennyel. Mivel egyre olcsóbban kénytelenek eladni terményeiket, a termelőknek annyi pénzük sem marad, hogy újra megműveljék földjeiket.

A multinacionális cégek a gazdák sérelmeinek másik oka: az egyesült államokbeli élelmiszergyártó Cargill cég 10,5 millió euró támogatást kapott, mert nyolc államban vannak érdekeltségei. Közben egy román kisgazda legfeljebb évi átlag négyszáz eurós támogatáshoz jut. Kedden az Európai Parlament elé vonult több európai ország mintegy 1500 tejtermelője Strasbourgban, hogy átadja petícióját, amelyben nem újabb támogatást kérnek, hanem a juttatások ellenőrizhetőségét.

Napok óta az Egyesült Államoknak bérbe adandó három légi támaszpont ügye a legtöbb kolumbiai lap fő témája. A liberális El Espectador szerint az Egyesült Államok légi és haditengerészeti támaszpontjának november előtt távoznia kell az ecuadori Mantából – ugyanis a szomszédos ország új alkotmánya megtiltotta területén a külföldi támaszpontok létesítését –, és helyébe keresett a térségben másik támaszpontot. Az amerikaiakat a felajánlott három légi támaszponton kívül még a két haditengerészeti bázis is érdekli, hogy ellenőrizni tudja a Közép-Amerikába tartó kábítószer-kereskedelmet. (A málagai a Csendes-óceán, a cartagenai pedig az Atlanti-óceán partján fekszik.) Az El Tiempo is megírta, milyen óriási vitát gerjesztett a javaslat a kolumbiai belpolitikában, mert az ellenzék meg akarja hallgatni a három illetékes minisztert a parlamentben: szerintük Álvaro Uribe elnök döntése sérti az ország önállóságát. Viszont William Brownfield, az Egyesült Államok kolumbiai nagykövete szerint szó sincs a szuverenitás csorbulásáról, két ország együttműködik a kábítószer-ellenes küzdelemben.

Rio de Janeiro legolvasottabb lapja is nehezményezte pénteken, hogy az UTI World Wide nevű brit logisztikai cég összesen 1098 tonna háztartási szemetet szállított Nagy-Britanniából három dél-brazil kikötőbe. A vásárlási dokumentáció szerint a Rio Grande do Sul-i állam egyik ipari cége, az Alfatech valóban vásárolt 1098 tonnányi műanyaghulladékot – péntekig összesen 98 konténert találtak –, hogy újra feldolgozzák üzemeiben. Az eset környezetvédelmi bűncselekménynek számít. A Folha de Sao Paulo viszont azt írja, hogy a brit környezetvédő ügynökség még nem kapott értesítést az Ibamától, brazil megfelelőjétől, de az UTI tagadja, hogy veszélyes hulladékot is küldött volna: ennek ellenére már találtak vegyiparban is használatos veszélyes hulladékot.

Pénteken a brit ügynökség közölte, hogy nemrég büntették meg országuk egyik cégét 70 ezer reálnak megfelelő fontra, amiért mérgező hulladékot szállított Kínába. A szervezet nyomozó osztályának vezetője elmondta, elsőrendű szempont, hogy olyan helyekre szállítsák a veszélyes hulladékot, ahol nem túl szigorú a környezetvédelmi ellenőrzés. Az Ibama bejelentette, hogy hamarosan visszaküldik az összes szemetet Nagy-Britanniába, és közösen dolgozza ki a válaszlépéseket a brazil külügyminisztériummal. A brit cég viszont azt nehezményezte, hogy nem a brit kormánnyal tárgyalnak, hanem a sajtóban szellőztetik meg az ügyet.