 |
A helyzet itthon hasonló, a zsidók egyoldalúan, a szerződést áthágva emelgetik a törlesztőrészleteket, miközben nálunk is közpénzből tömték ki ezeket, megmentve a csődtől. A tejüzemet, fonodát, a valóban értéket, árut teremtő magyar vállalkozást persze nem menti meg senki. Ha lehet, ne vegyünk fel hitelt, különösen ne vásároljunk hitelkártyát a fentiektől, bármilyen tetszetős kampányszöveggel és akcióval is kábítanak minket, mert könnyen lehúzás lesz a vége..
A legrosszabb helyzetben lévő adósokon kereshetnek a legtöbbet az amerikai bankok a Citibanktól a Well Fargóig, amelyek idén rekordnagyságú, 38,5 milliárd dolláros bevételre tehetnek szert a hitelkeret túllépése után felszámított díjakból - elsősorban a szegényebb ügyfeleket kizsebelve. A Financial Times által idézett felmérés szerint a büntetőkamat mértéke közel duplájára nőtt 2000 óta.
Nem valós a politikai nyomás
A Moebs Services által készített felmérés szerint hiába a politikai nyomás a kormányzati segítségben is részesült bankokon, hogy könnyítsenek a hitelfelvételi követelményeken (ez valójában csak cirkusz, a politikusok nem is akarják - a szerk.), hiszen a pénzintézetek az elmúlt időszakban számottevően növelték a kölcsönök után fizetendő díjak mértékét, de a hitelkártyákra kirótt kamat szintjét is emelték. A bankok ettől a lépéstől a nyereség emelkedését remélik, amire azonban biztosan számíthatnak, hogy a közhangulat még inkább ellenük fordul. Különösen azután, hogy sokuk csak adófizetői dollárszázmilliárdokból maradt talpon.
A kutatás szerint a lakossági fogyasztók hitelkeretének túllépése esetén kiszabott bírság átlag 1 dollárral, 26 dollárra emelkedett idén. A Moeb felmérése arra is rávilágít, hogy az emelés jól jött a bankoknak - a szolgáltatásokból származó bevételek több mint 75 százalékát már ez a tétel tette ki az idei első félévben. A Financial Times rávilágít arra is, hogy ilyen húzást a bankok az elmúlt negyven év során előfordult recessziók idején egyszer sem engedtek meg maguknak.
A szegényeket büntetik jobban
A Moebs felhívja a figyelmet, hogy a büntetés mértékének növelése leginkább a szegényebb adósokat sújtja. Az ilyen jellegű bevételek 90 százalékát az adósi kör jól körülhatárolható 10 százaléka fizeti be - azok a fogyasztók, akik havi kiadásaik fedezésére gyakran kényszerülnek tovább nyújtózkodni, mint ameddig a bankszámlájuk ér. Ráadásul a hitelkeret túllépése esetén felszámított díj nem egyszeri tétel, hanem minden egyes újabb terhelés esetén újból feszámításra kerül.
Míg a jegybanki funkciókat is ellátó Federal Reserve az intézmény vezetése szerint "lázasan" dolgozik egy olyan tervezeten, amely a jelenleginél nagyobb mozgásteret nyújtana az adósnak, s jobban korlátozná a bankok tisztességtelen tevékenységét, mint az előre nem látható díjtételek beemelését, illetve a kamatemeléseket, addig a pénzintézetek lakonikus védekezésbe fogtak. A bankok szerint az emelkedő díjszabással ellensúlyozzák azokat a növekvő kockázatokat, amelyeket az egyre nagyobb számú hitelből fizető ügyfél jelent.
A pofátlanság teteje
A legmagasabb díjakkal a legnagyobb bankok, mint a Citigroup (Citibank), a Bank of America, a JPMorgan Chase és a Well Fargo dolgoznak - itt a lakossági hitelkeret túllépése esetén felszámolt díj átlag 33 dollárt tesz ki. Ezeknél a pénzintézeteknél az sem ritka, hogy a hitelszámla akár pár dolláros negatív egyenlege esetén is a teljes díjat számolja fel, azaz akár 5 dolláros keret-túllépése is kiróhat 35 dolláros büntetőtételt.
S mindezt nem tiltja jogszabály, a politikusok aggódása tehát álszent, eközben százmilliárdokat pumpálnak a zsidó bankokba.
(Napi Gazdaság nyomán)
Sziasztok!
Az OTP tavaly ősszel három alkalommal is egyoldalúan módosította az az év áprilisában kötött devizahitelünk kamatait. Tehát nemcsak az árfolyamváltozás miatt nőtt a törlesztőrészletünk. A reklámban feltüntetett akciós és egyéb kamatok még a közjegyző által hitelesített szerződés ellenére sem jelentenek semmit. "Természetesen", amennyiben 3 hónapig nem fizetünk bírósági végrehajtás nélkül elárverezik a házunkat.
De ez még mind semmi, ahhoz képest amire ebben a hónapban jöttem rá. A fizetésemet a munkahelyem minden hónap 5-én utalja a számlámra, amennyiben ez hétvégére esne, akkor az 5-ét megelőző napok valamelyikén. A számlámat még a 90-es években nyitottam és a biztonság kedvéért van rajta egy 20 ezer ft-os "A Hitel" keret. Az OTP augusztus 4-én (1 nappal a fizetésem előtt) levonta a számlámon lévő 26 ezer ft-ot (ez idáig rendben) plusz "igénybe vette" az "A Hitel" keretemet! A hitelemet további hitelből fedezte, mert nem volt képes várni egy napot, amíg az OTP által is évek óta jól ismerten megérkezik a fizetésem. Az OTP minden hónap 4-én, ha ekkor sikertelen, akkor 10-én vonja le a törlesztőrészletet, tehát 10-ig kell törleszteni. Ha valakinek 8-án érkezik a fizetése rendszeresen, akkor 4 napig a hitelét hitelből fedezi, amennyiben a számlájához "A Hitel" keret is tartozik. Én nem hatalmaztam fel az OTP-t az "A Hitel" keretem igénybevételére! Reggel fél 8-kor az sms szerint 26 ezer ft volt a számlámon, délután 1-kor pedig -20 ezer ft. Mi van akkor, ha a gyerekeimnek vagy nekem a nap folyamán szükségem van valamire, vagy az OTP miatt egy kiló kenyeret se vegyek egy napig?
A leírtak nem rendszerhiba következményei, mivel arról este - a költséges elektronikus számlacsomagnak "köszönhetően" - a számlán lévő mozgásokat elemezve újra meggyőződhettem. Mindenkinek azt ajánlom, hogy az "A Hitel" keretét sürgősen szüntesse meg, mivel az OTP visszaél vele, azon kívül, hogy külön díjat számol fel érte és igen magas a kamata. Az, hogy ezt Magyarországon meg lehet tenni, az a Parlamentben ülő egész bagázs hibája, hiszen a jogszabályok ott születnek.
Üdv.:
Gyilkosgalóca
Gyilkosgalóca
