Látványos feszültséget okoznak a magyar háztartásoknak azok az időszakok, amikor a forint a svájci frankkal szemben gyengül, ilyenkor ugyanis a családoknak a jövedelmükből egyre nagyobb részt kell a hitelek törlesztésére fordítaniuk, így kevesebb marad fogyasztásra. Ez pedig a belső kereslet fékezésén keresztül a gazdasági fellendülésre is jelentősen visszahat - olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank által tegnap kiadott inflációs jelentés anyagaiból.
Amint az alábbi ábrán látszik, amikor 2009 első negyedévében a forint átlagosan a 200-as szintig gyengült a svájci frankkal szemben, akkor (igaz kissé szigorúbb kamatkondíciók mellett) nagyot ugrott a lakosság rendelkezésre álló jövedelmén belül a devizaalapú hiteltörlesztésre fordított összeg. A forintkölcsönökkel együtt akkor a lakosság a rendelkezésre álló jövedelmének több mint 14%-át fordította a törlesztésre. Azóta a forint intenzív visszaerősödésével, de a kamatkondíciók magasan tartásával a lakosság törlesztésre fordított terhei magas szinten stabilizálódtak.
Idén a második negyedévben a forint újra intenzíven gyengült a frankkal szemben és az árfolyam megközelítette a 200-as szintet. Ez a folyamat a lakosság fájdalmait és a bankok hitelportfóliójának romlását fokozta, amelyet több bank a kamatkondíciók mérséklésével igyekezett fékezni. Az idei harmadik negyedév eddig eltelt napjai és a jegybanki középárfolyam alapján 209-re jön ki a frank átlagárfolyama, azaz magasabbra, mint bármikor az eddigi negyedévek alapján és könnyen elképzelhető, hogy a negyedévből hátralévő bő egy hónap az átlagot nem csökkenti, hanem inkább növeli. Tegnap a bankközi piacon már 220 forintot is kértek egy frankért. (Érdemes figyelembe venni, hogy a bankok által a törlesztéshez használt árfolyam 2-4 egységgel magasabb a jegybanki középárfolyamnál, igaz ennek "orvoslásán" dolgozik a kormány).
A forint történelmi mélypontra süllyedése a frankkal szemben, illetve a kamatkondíciók együttesen jó eséllyel tovább emelhetik a harmadik negyedévben a lakosság törlesztésre fordított összegeit, azaz a családi költségvetések sokaknál már-már elviselhetetlenül tovább feszülhettek. A komoly törlesztési nehézségeket eddig is jól tükrözte a késedelembe esett adósok számának ijesztő emelkedése (a Központi Hitelinformációs Rendszerben és a bankok NPL-statisztikáiban), illetve az átstrukturált hitelek felfutása, amelyek után ráadásul az adósok csaknem negyede újra késedelembe esett.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői az inflációs jelentésben többek között arra emlékeztetnek, hogy a bankoktól felvett háztartási hitelek állománya 2010 második negyedévében szezonálisan igazítva 45 milliárd forinttal csökkent, amelyben a kínálati tényezők mellett a kereslet csökkenésének is erőteljes szerepe lehet. "A továbbra is gyenge munkapiaci környezetben, az ismételten leértékelődő árfolyam pálya és a - devizahitelezés szigorodása következtében - növekvő hitelkamatok miatt a háztartások új hitelek felvétele helyett jövedelmeiket korábbi hiteleik törlesztésére használják."
Az alábbi ábra arra mutat rá, hogy a lakossági hitelezés visszaszorulása az elmúlt években jelentősen visszahatott a háztartások fogyasztási kiadására is, azaz a már meglévő hitelek törlesztésére kezdtek fókuszálni a háztartások, amelyek terhei azonban a fent jelzett módon egyre csak nehezültek.
A lakossági fogyasztás több negyedéve tartó látványos gyengélkedése az idei évi gazdasági fellendülés lassúságának, törékenységének fontos oka, hiszen az alacsony fogyasztás miatt a vállalatok árbevételi, beruházási, illetve létszámfelvételi kilátásai is romlanak, ráadásul a bankok a vállalati hitelezésben továbbra is nagyon szigorúak, amint azt a jegybank legutóbbi hitelezési felmérése is mutatta.
(Portfolio)
