A német terjeszkedés trójai falova a Lidl és az Aldi. A két lánc rengeteg árut hozott be, jókora jövedelmet termelt Németországnak, miközben a magyar gazdálkodókat alapanyag-beszállítóvá fokozta le agresszív piaci terjeszkedésével. Az Aldi és a Lidl még a válság idején is növelte nálunk bevételeit – állítja az Agrárgazdasági Kutató Intézet legújabb tanulmányában.
Kifogta a helyi élelmiszer-feldolgozó vállalkozások vitorlájából a szelet a német diszkontláncok kelet-európai megjelenése. Az agresszíven terjeszkedő Aldi és Lidl a magasabb feldolgozottságú termékeket döntően Németországból szerezte be – szögezi le a Juhász Anikó és Wagner Hartmut által készített tanulmány. A két lánc üzletpolitikájának alapja ugyanis az, hogy a saját márkanév alatt forgalmazott és Németországban gyártott termékek adják a forgalom döntő többségét.
Mindkettejükre jellemző, hogy a költségtakarékosság miatt a kockázatos és drága befektetéseket szívesen elkerülik. Ezért jelentek meg sok esetben csak az uniós csatlakozást követően a volt szocialista országokban, így hazánkban is. Így várta ki például az adminisztratív és bürokratikus akadályok, illetve a vámok leomlását a Lidl Szlovákiában vagy Magyarországon.
A piaci megjelenést viszont azonnal agresszív terjeszkedés követte, amit szemléletesen igazol, hogy a német élelmiszer-kivitelből egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kelet-európai országok: a két lánc megtelepedését követő években Lengyelország részaránya 2,9, Csehországé 1,6, hazánké pedig 1,2 százalékkal növekedett a legfontosabb német élelmiszer-ipari termékek exportjában. Eközben a nagy európai országok részesedése jelentősen visszaesett, Franciaországé 3,8, Spanyolországé 2,2, Nagy-Britanniáé pedig 1,9 százalékkal.
(MNO)
