Szkíta - hun őseink páratlan műveltségének régészeti nyomait az egész
eurázsiai kontinensen megtaláljuk, a Sárga - tengertől egészen az Enns
- folyóig. A szépen csillogó aranytárgyakon túl nekünk, magyaroknak
talán még többet jelentenek azok az ókori tudósítások, amelyek leírták
őseink ősi szokásait, gyógyítási módszereit, vagy éppen áldozati
felajánlásainak rendjét.

A régi leírásokat olvasva, sokszor felismerjük a néphagyományunkban
megőrződött emlékeket, amelyek nagy részét őseink évezredeken át adtak
tovább, és a modern világ kihívásai ellenére mi is átörökítünk az
utódainknak.

Részletek ITT.

 

"S mert hosszú volt és meredek az út, s magányos, sötét tájon vitt
keresztül: ím, dalt fakasztott ajkamon és lámpást adott kezembe az
Úr!" - ezzel a mottóval ajánlja hetedik könyvét az olvasóknak Papp
Lajos, a neves szívsebész, aki nemcsak a szívbetegek, hanem az egész
nemzet szívét, lelkét igyekszik gyógyítani.

Részletek ITT.

 

 

 

 

Ez az a könyv a magyar nyelvről, ami teljesen új megvilágításba
helyezi nyelvünket és a szorosan hozzá kapcsolódó írást, amit ma
elterjedten rovásírásnak nevezünk!

Ez a vadonatúj elmélet arra vonatkozólag sorol fel bizonyítékokat,
hogy a magyar nyelv és az ősmagyar írás, egy mesterségesen létrehozott
nyelv, és egy szorosan hozzá kapcsolható, mesterségesen létrehozott
írás, ami egy hihetetlenül fejlettnek látszó szellemiség kézjegyét
hordozza magán.

Ha hihetünk a könyv állításainak, akkor ez a szellemiség, még a magát
az evolúció csúcsaként ünneplő modern ember értelmi szintjén is messze
túlmutat, amire közvetlen bizonyíték az, hogy ezt a rendszert idáig
észre sem vettük! Pedig azt gondoljuk és terjesztjük magunkról, hogy
nálunk bonyolultabb és zseniálisabb rendszereket, még nem hozott létre
senki az emberiség történetében.

Részletek ITT.

 

Az első világháború után a radikális keresztény-nemzeti
szervezkedésnek részben elindítója, részben legfontosabb bázisa a
fiatalság, elsősorban az értelmiségi ifjúság volt.

Ennek a generációnak a tagjai közvetlenül az egyetemi tanulmányaik
előtt, vagy azokat félbehagyva, többnyire a háborúért lelkesedve,
önként indultak a frontra, ahol a lövészárkokban a véres harcok
tapasztalataival nőttek fel, hogy aztán a vereség tragikus érzésével
térjenek haza egy társadalmi, politikai feszültségekkel terhelt
országba, amelyet még a területi megcsonkítás is fenyegetett.

Ez a súlyos helyzet az értelmiségi ifjúság jelentős részét radikális,
nacionalista szervezkedésekbe vezette, amik egy új Magyarország
felépítését tűzték ki célul. Nem meglepő tehát, hogy Kozma Miklós
szerint a Horthy-korszak egyik leghírhedtebb radikális társadalmi
szervezetének, az Ébredő Magyarok Egyesületének alapítói is jórészt
főiskolásokból és a hivatalnoki kar fiatalabb, aktív részéből kerültek
ki.

A Turul Szövetséggel kapcsolatos második világháború utáni
állásfoglalások a szervezet baloldali politikai kritikáját
jelentették, amelyek alapjaiban határozták meg a későbbi történetírói
munkákat. Rendkívül torz képet adna azonban, ha a szervezet
értékelésekor csak ezeket vennénk alapul, noha néhány eleme
kétségtelenül részigazságokat is tartalmazott...

Részletek ITT.

 

"MAGYAR IS, ANGOL IS. A nyelvészek figyelmébe különösen ajánlom ezt a
tanulmányomat, mert bizonysága annak, hogy a 19. század eleje óta
kialakított tudományos nyelvi világkép nem veszi figyelembe a teljes
valóságot.

E könyvben ugyanazon tanulmány olvasható angolul és magyarul. Bal
oldalon magyar, jobb oldalon az angol szöveg fut, egymással
párhuzamosan... Ez lehetőséget ad a gyors összehasonlításra és arra
is, hogy magyarul nem, ám angolul beszélőknek könnyen érvelhessünk, és
ők is megértsék, miről van itt szó."

Részletek ITT.

 

Ősi írásunkról, a magyar rovásról tartottak szakmai értekezletet 2012.
Szelek hava/április 21-22-én, Solton. Az összejövetel a "Vissza a
forráshoz!" szándék jegyében telt el.

Az anyaországon kívül érkeztek ide Erdélyből, a Felvidékről, a
Muraközből, Németországból, Ausztriából és még Törökországból is.

Ez a kötet ennek a 2012. Szelek hava 21-22-én megtartott "Egységes
rovás" szakmai értekezletnek és utóéletének a szerkesztett anyagát
tartalmazza, amelyben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők
nyomon:
* VISSZA A FORRAI FORRÁSHOZ! (Szondi Miklós);
* ÚJDONSÁGOK RÉGI ROVÁSEMLÉKEINKRŐL;
* EGYSÉGESÍTÉS ÉS UNICODE-SZABVÁNYOSÍTÁS (Szelp Szabolcs);
* EGYSÉGESÍTŐ SZAKMAI KÉRDÉSEK (Zomoráné Cseh Márta);
* GONDOLATOK AZ ÉLŐ ROVÁSRÓL (Vér Sándor);
* IDEGEN JELEK HASZNÁLATA (Vári Jenő);
* ROVÁSJELEINK A SZÁMOK TÜKRÉBEN (Károlyi István);
* AZ ÖSSZEROVÁSOK EGYSÉGES SZABÁLYA (Tisza András);
* A ROVÁSÍRÁS ÉS A GYORSÍRÁS AZONOSSÁGAI (Szentesné Frigyesi Piroska);
* "BOGÁRJELEINK" REJTETT ÜZENETEI (Záhonyi András);
* AZ ELCSERÉLT Ö - Ü ROVÁSBETŰK TÖRTÉNETE (Sólyom Ferenc);
* ŐSI ROVÁSSZÁMOK ÉS MAI ROVÁSKÉPEK (Csatlós Csaba);
* ROVÁS ÉS ALKALMAZOTT GRAFIKA (Patassy Sándor);
* A "ROVÁSZAT" HELYZETE MANAPSÁG (Vida Erik);
* ROVÁS ÉS NÉPMŰVÉSZET (Vesztergám Judit);
* MIÉRT KELL TÁMOGATNI A ROVÁST? (Király Roland);
* AZ ÉRDI "VARGA ZOLTÁN" ROVÁSKÖR (Czippán István);
* ROVÁSMŰVELTSÉG MÜNCHENBEN (Nagy Márta);
* MINDEN A GYÖKÉR, SOKAT MOND A MÚLT (Katranci Mehtap);
* ROVÁSOKTATÁS ÉS TANKÖNYVÍRÁS ERDÉLYBEN (Zomoráné Cseh Márta);
* AZ RMCSSZ ROVÁSÍRÁS-TEVÉKENYSÉGE (Lakatos Aliz - Tasnádi Márton);

Részletek ITT.