A Magyar Menedék Könyvesház ajánlója. A termékek megrendelhetők a linken vagy személyesen a budapesti boltjukban.
 |
„Irodalmi csemege (...), azok közül a luxuscikkek közül való, amelyekre egy sokszínűségre törekvő irodalomnak szüksége van.”
(Schöpflin Aladár, Nyugat, 1932.)
*
Részlet a Kiadó Előszavából:
Fortéjos Deák Boldizsárról vajmi keveset tudunk. Csak néhány adatot tekinthetünk helytállónak, és azokat is csupán az ő „úti-memoriálé”-ja és egyetlen eddig ismert levele alapján nyerjük...
(Schöpflin Aladár, Nyugat, 1932.)
*
Részlet a Kiadó Előszavából:
Fortéjos Deák Boldizsárról vajmi keveset tudunk. Csak néhány adatot tekinthetünk helytállónak, és azokat is csupán az ő „úti-memoriálé”-ja és egyetlen eddig ismert levele alapján nyerjük...
...a XVII. század legelső vagy XVI. század legutolsó éveiben születhetett, amit a nyelvezete és a még kiforratlan ortographiája is megerősíteni látszik.
A „memoriálé” megírását II. Rákóczi György uralkodása alatt kezdhette el...
 |
1978. október 16-án a krakkói születésű Karol Józef Wojtylát választották pápává (Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.). Ezzel ő lett Őszentsége II. János Pál pápa, a világ egymilliárd római katolikusának vezetője, Szent Péter 264. utóda, és 455 év után az első nem olasz származású pápa.
*
*
• Valóban egy szent vezette a Vatikánt Karol Wojtyla, a legendás II. János Pál pápa személyében?
• Valóban csodák kísérték a karizmatikus férfi pápaságát?
• Valóban csodák kísérték a karizmatikus férfi pápaságát?
Szentté avatása bizonyítékként szolgálhat arra, amiről Andreas Englisch, a német származású Vatikán-szakértő két évtizeden át a saját szemével győződhetett meg: bizonyos jelek arra utalnak, hogy a lengyel pápa környezetében természetfeletti események – például spontán gyógyulások – következtek be.
Ebben a könyvében Englisch hosszú évek kutatásának eredményeit gyűjtötte össze, érzékeltetve annak a Karol Wojtylának lelki erejét és szabadságát, akit sem a vatikáni bürokrácia, sem az egykori keleti blokk vezetői nem voltak képesek térdre kényszeríteni.
II. János Pál pápa nem szentként tekintett saját magára. Az emberek közelségét keresve kiáltotta ki a világba üzenetét: Ne féljetek!
 |
„Térjetek el néhány órára, napra, vagy jó időre a korábbi izmusokhoz kötött létlátásotoktól, és váltsatok szemléletmódot, hiszen a világ szétcsodálkozása megszüli bennetek is a csodás világot, változtassatok a gondolkodásmódotokon, s így a gondolat világa megtermékenyíti a gondozás szép tetteit.
Szóban és cselekedetben újuljatok meg, amivel más életviteIt nyerhettek, amelyben érzületetek, magához az élethez való viszonyulásotok alakul át. Minden lehetőségben meglátjátok a léttöbbletet, s a betegség, az öregség, a szenvedés és a halál is csak út lesz: mialatt a végtelen magasban változatlan helyet nyersz és időtálló helyet találsz, s úgy helyénvalóak lesznek a gondolataid, szavaid és tetteid, és egészen más rendszerben működnek majd a dolgaid, amelyek beleérnek a lét végtelen rendjének örökébe!
S ha mégsem - akkor is ...
De ha kiterítenek, úgyis mindenképpen érdemes megszabadulni az izmusoktól, mert hátha nincs is halál - sem szenvedés, öregség és betegség - csak örök élet. ..
Mindezért néhány órára térjetek meg!”
De ha kiterítenek, úgyis mindenképpen érdemes megszabadulni az izmusoktól, mert hátha nincs is halál - sem szenvedés, öregség és betegség - csak örök élet. ..
Mindezért néhány órára térjetek meg!”
 |
Makkai Sándor... az erdélyi irodalmi élet egyik vezéralakja volt. Páratlan népszerűségű történelmi regényeiben az emberi sorsok költői és megrázó erejű ábrázolása mellett mindig a múlt intő hagyományainak időszerűségét is hozta az összetört, megalázott nemzetnek.”
(Pesti Hírlap, 1932)
(Pesti Hírlap, 1932)
„Aki ezt a könyvet elgondolta, annak volt érzéke a héroszi iránt. A Báthory-család századok érlelte kiválóságát és hisztériáját akkumulálta föl az aránytalanul fölnövő Báthory Anna temperamentumába... Amit a könyv elbeszél: az emberfölötti ember társadalmon kívüli pogánysága. Amit az elbeszélés tanít: az erkölcs zord kérlelhetetlensége. Vakmerő.”
(Németh László, 1927)
*
Makkai Sándor a modern történeti regény nagymestere, gróf Bánffy Miklós írótársa, az erdélyi helikonisták egyik legismertebb alkotója. Szépirodalmi műveit javarészt az Erdélyi Szépirodalmi Céh jelentette meg 1925 és 1943 között.
(Németh László, 1927)
*
Makkai Sándor a modern történeti regény nagymestere, gróf Bánffy Miklós írótársa, az erdélyi helikonisták egyik legismertebb alkotója. Szépirodalmi műveit javarészt az Erdélyi Szépirodalmi Céh jelentette meg 1925 és 1943 között.
Első megjelenésekor az Ördögszekér egy csapásra zajos könyvsiker lett; a „híres és hírhedt” regény ugyanis a Báthoryak szerelmi történetébe enged bepillantást, mi több, Báthory Anna rejtélyes élettörténetének pikáns részleteibe avatja be az olvasókat.
Nem véletlen, hogy a kor vadromantikus botránykönyvének tartották.
 |
Minden nehézség ellenére igyekszünk ezt a fontos alapkönyvet az érdeklődők számára könyvesházunkban folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
Annak ellenére, hogy ezt az érdekfeszítő és fontos alkotást-furcsa módon- ideig-óráig elérhetetlenné tették, igyekeztünk gyorsan és az érdeklődők számára kielégítően biztosítani.
Annak ellenére, hogy ezt az érdekfeszítő és fontos alkotást-furcsa módon- ideig-óráig elérhetetlenné tették, igyekeztünk gyorsan és az érdeklődők számára kielégítően biztosítani.
Nincs új a Nap alatt?
A fenti sort Harold Nicolson brit diplomata, politikus írta 1919-ben, miután részt vett a párizsi békekonferencián. Aztán alig száz év múlva majdnem ugyanezt fogja harsogni az Európai Unió, az Egyesült Államok némely vezéralakja és hazai elvbarátaik: senkiházi betolakodók vagyunk Európában; mindig is csúnyán bántunk a kisebbségekkel, nálunk a múltban és napjainkban rettegnie kellett a zsidóknak és a cigányoknak; a kormány 2010 óta felszámolja a demokráciát, megszünteti a jogállamot, diktatúrát vezet be. Bűnös nép vagyunk, antiszemiták, rasszisták…
A fenti sort Harold Nicolson brit diplomata, politikus írta 1919-ben, miután részt vett a párizsi békekonferencián. Aztán alig száz év múlva majdnem ugyanezt fogja harsogni az Európai Unió, az Egyesült Államok némely vezéralakja és hazai elvbarátaik: senkiházi betolakodók vagyunk Európában; mindig is csúnyán bántunk a kisebbségekkel, nálunk a múltban és napjainkban rettegnie kellett a zsidóknak és a cigányoknak; a kormány 2010 óta felszámolja a demokráciát, megszünteti a jogállamot, diktatúrát vezet be. Bűnös nép vagyunk, antiszemiták, rasszisták…
Az EU, az ENSZ, mindenfajta bizottságok és szervezetek sorra ítélnek el minket, nincs olyan hét, hogy ne marasztalnának el valamiért, legyen az alkotmánymódosítás, színházigazgatói kinevezés vagy utcanév. Ráadásul olyan ügyekbe szólnak bele, amelyeknek a mása megtalálható más uniós országban is, illetve olyan országokat nem marasztalnak el, mint például Izrael, ahol messze rosszabbul bánnak a palesztinokkal, mint mi valaha is bántunk a kisebbségeinkkel…
És amikor már a tengerhajózással kapcsolatban is vádakat fogalmaztak meg ellenünk, nyilvánvalóvá kellett válnia, valójában nem arról szól a történet, ami a felszínen látszik.
• Okkal kérdezhetjük: mi a valódi baj velünk?
• Honnan ered ez az ellentét a magyarok és a „művelt Nyugat” között?
• Csak korunkban tapasztalható mindez?
• Vagy már sokkal korábban kezdődött?
• Tán valami ősi ellentéttel van dolgunk?
• Gondolkodásbeli különbség az oka a köztünk és a művelt világ némely irányítója közti véleménykülönbségeknek?
• És valójában mi az, amit nem tudnak megbocsátani nekünk?
• Honnan ered ez az ellentét a magyarok és a „művelt Nyugat” között?
• Csak korunkban tapasztalható mindez?
• Vagy már sokkal korábban kezdődött?
• Tán valami ősi ellentéttel van dolgunk?
• Gondolkodásbeli különbség az oka a köztünk és a művelt világ némely irányítója közti véleménykülönbségeknek?
• És valójában mi az, amit nem tudnak megbocsátani nekünk?
