Gutorföldi gazda barátunk meséli, hogy a kocsmában az osztrák a pofájába röhög (szintén nem képletesen, hanem így, ahogy mondom), és mondja: „Nektek már itt nem lesz föld, mert a föld a miénk.” Így védi, így védte meg a magyar földet a Fidesz–KDNP-kormány.

A miniszterelnök beiktatási beszéde híján volt a konkrét társadalom- és gazdaságpolitikai programnak. Orbán Viktor egy uniós kampánybeszédet mondott, amely a két legérzékenyebb kérdésről még érintőlegesen sem beszélt. Nem ejtett szót sem a devizahitel-válságról, sem a földkérdésről. Pedig a hitelkárosultak helyzete alapvetően megváltozott, és jó lenne ismerni már a kormány évek óta csak hangoztatott végleges megoldási javaslatát. Ha létezik ilyen egyáltalán. A földkérdés kapcsán pedig a minap személyesen Fazekas Sándor ügyvezető miniszter tett beismerő vallomást, amikor az akác és a pálinka mellett annak megvédésére szólította fel a magyar társadalmat. Ezek szerint mégsem olyan betonerős a földforgalmi törvény?

Igenis újra kell tárgyalni a csatlakozási szerződést, és egyértelművé kell tenni, hogy magyar termőföld nem kerülhet külföldi kézre. Nekünk a Nemzetek Európája tervet kell győzelemre vinnünk az Európai Egyesült Államokkal szemben. Az illetékesek szemébe kell nézni, és kijelenteni, hogy vagy egyenjogú tagállamok leszünk, vagy ellenkező esetben elhagyjuk az Európai Uniót – nyilatkozta a Bar!kádnak Morvai Krisztina. A Jobbik EP-listavezetője szerint ez az egyetlen út ahhoz, hogy a magyarok ne váljanak palesztinokká a saját hazájukban, és ne lelketlen brüsszeli bürokraták irányítsák az országot.

Bár kezdetben tagadták, ma már tudható, hogy az Izrael-barát Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezetője kaparintotta meg az ATV televíziót. Az offshore cégnek közpénzekhez is sikerült hozzájutnia, amihez narancsos segítség is kellett. Pénzimádat vallási köntösben.

Az európai parlamenti választásnak a politikai szereplők igyekeznek belpolitikai vetületet adni, ezzel tüzelve a választóikat. Ebbe a körbe tartozik a második erő kérdése is. E heti elemzésünkben áttekintjük az induló listák esélyeit, illetve azt, hogyan alakulhat (tovább) a közel két évtizeden át európai szinten is kiemelkedően stabil magyar pártrendszer. Komoly változások zajlanak, melyben mérföldkövet jelenthet a május 25-i választás. Ki lesz a második erő? – Az Iránytű Intézet elemzése.

Az olvasóban joggal merülhet fel a kérdés: mit keres egy Eurovíziós Dalfesztiválról szóló írás az újság azon részén, ahol rendszerint politika szokott lenni? A válasz egyszerű s egyben igen szomorú is: lehet ugyan mondani, hogy „kit érdekel ez az egész”, „nem nézem”, „nem veszek tudomást” róla, de ettől még sajnos van. És nem elég, hogy van, hanem tudat alatt, a bőr alá beférkőzve az ellenállással nem kellően felvértezett embereket eredményesen tolják el a destruktív abnormalitás elfogadásának irányába. Hat évtizede elindult útjára egy zenei fesztivál, ami mára a világ egyik legnagyobb homoszexuális rendezvényévé „nőtte ki” magát. Aminek keretében Magyarország a második legtöbb pontot egy magát nőnek érző, aszerint is öltözködő, hosszú hajat növesztő, szakállas élőlénynek adta.

Európa és Oroszország világnézeti különbségei egy geopolitikai játszma eseményeinek tükrében. Az ukrán helyzetet és a kelet-ukrajnai régiók elszakadási törekvéseit elemzi a Bar!kád.

Új értelmet nyert az Orbán-kormányok alatt az aczéli kultúrpolitika halmazelmélete. A Fidesz a tűr, tilt, támogat elvet a dohány- és szerencsejáték-piac újraosztásánál is alkalmazza. Egy ideig tűrte, hogy sok család megéljen a cigaretta árusításából, aztán megtiltotta, és a számára kedves vállalkozókat megtámogatta a trafikok kiosztásánál. Hasonló a helyzet a játékgépek, a kaszinók működtetésénél is. Tűrt, tiltott és most támogat…

A történelmi Őrség viszonylag jól felrajzolható a térképen, de pontos határvonalakat a rendelkezésre álló információk hiányában nem lehet meghúzni – mondta el a Bar!kádnak Pfeiffer Tamás, az Őrállók Alapítvány vezetője. Az ősi, nyugati határgyepű ezen részének mai központjában, Őriszentpéteren élő férfi beszélt a lapnak az őrségi–székely rokoni kapcsolatokról, az emberek Úristenhez fűződő viszonyáról, és arról, mire számíthat az, aki május utolsó hétvégéjén ellátogat Szalafőre, a III. Őrállók Napja rendezvényre.

Magyarországon minden év májusában a középiskolai tanulókat, különösen az utolsó évfolyam diákjait leginkább az érettségi vizsga tartja izgalomban. Az az érettségi, mely hazánkban másfél évszázados múltra tekinthet vissza. Ezen időszak alatt az érettségi szerepe, jelentősége, megítélése folyamatosan változott. Volt, hogy az érettségi megszerzése társadalmi presztízskérdésnek bizonyult, de akadt olyan időszaka is történelmünknek, amikor jelentőségét erőteljesen megkérdőjelezve a vizsgarendszer eltörléséről rendelkeztek.

Nevezik Moldva Olümposzának, a Keleti-Kárpátok császárának, sőt az első olyan hegy, amelyről már a XVIII. században megemlékezett a moldvai irodalom, és amelyről már 1840-ben útikalauz jelent meg. Sokszor megcsodáltuk már a Hagymás-hegység vagy éppen a Gyergyói-havasok ormairól, míg végre eljött 2014 tavasza, hogy közelebbről is szemügyre vegyük a Kárpátok egyik legérdekesebb hegységét, a Csalhót.