Iby Knill "coming outolt"

A 90 éves Iby Knill Csehszlovákiában született, azonban a gaz nácik elől 1942-ben elmenekült. És hová is mehetett volna máshová, mint a mocskos antiszemiták uralma alatt álló Magyarországra? Igen ám, csakhogy a német nácik megszállták Magyarországot is. Hősnőnk ekkor éppen 20 esztendős volt. De a német megszállók és a velük „oly lelkesen” együttműködő magyar hatóságok őt is elhurcolták Auschwitzba. Iby Knill azon szerencsés kevesek között volt, akiket nem gázosítottak el. Csupán hat hétig raboskodott Auschwitzban, ahonnan a zsidóság teljes megsemmisítését célul kitűző mocskos nácik továbbszállították a Kaunitzban található német munkatáborba. Nyilván itt is sok borzalom eshetett meg vele, de a tömeggyilkos németek valamilyen rejtélyes okból kifolyólag mégis életben hagyták.

A holokausztot szerencsésen túlélő fiatal lány ezután Nagy-Britanniába távozott, ahol két gyermeke is született: a most 65 éves Christopher Knill pszichiáter, az 58 esztendős Pauline Kilch pedig tanár.

Iby négy évvel ezelőtt váratlanul megjelentette A nő szám nélkül című visszaemlékezését, melyből rövidesen filmet is készítettek. Az idős hölgy el van ragadtatva a rendezők munkájától. A rendezők viszont tőle vannak elragadtatva. A film egyik készítője, Robin Pepper bevallotta, hogy „nagy megtiszteltetés volt Ibyvel dolgozni, aki egy csodálatos hölgy, és mi nagyon boldogok vagyunk, hogy segíthettünk neki abban, hogy beváltsa ígéretét, melyet oly régen tett”.

Iby Knilltől el vannak ragadtatva

De miféle ígéretről van szó? Iby Auschwitzban töltött legelső éjszakáján, valamikor 1944. júliusában történt, hogy egy tinédzser lány jött oda hozzá, és arra kérte, hogy „ha életben marad, mondja el mindazt, ami velük történt”. Ezen kívül a lány arról is tájékoztatta, hogy „vele és húgával kísérletezni fognak, majd azután el fogják gázosítani őket”. Hősnőnk ígéretet tett arra, hogy ha élve kiszabadul, mindent elmesél majd a világnak. Csakhogy 66 évig nem mondott semmit a német "haláltáborokban" szerzett tapasztalatairól. Nagy felelőtlenség volt a részéről, mert mi lett volna, ha esetleg meghal? Akkor sosem derült volna ki, hogy miféle szörnyűségeknek volt a tanúja.

De vajon miért történt a váratlan holokausztos „coming out”? Négy évvel ezelőtt a 86 esztendős Iby részt vett a Leedsi Egyetem egyik teológiai kurzusán. (Tanulni végül is sohasem késő). Az egyik szemináriumon éppen arról vitatkoztak a diákok, hogy a holokauszt az ördög munkálkodásának vagy pedig a bűnnek a következménye-e? (Más lehetőség fel sem merült a fejükben.) A tanár az alábbi „bölcsességet” osztotta meg a hallgatóságával: „Kizárólag az a személy tud válaszolni a feltett kérdésre, aki maga is ott volt.” (Mármint Auschwitzban, vagy a holodogmatika más mitologikus helyszínén.) És ekkor történt a rendkívüli vallomás a 86 esztendős hölgy részéről: „Én ott voltam” – közölte megrendítően.

Megindító vallomásában ekkor felfedte azt is, hogy „hatmillió más emberrel együtt az elgázosítás” várt rá is. Szegény Ibyt azonban feltehetően nem tájékoztatták a holokauszt-történészek újabb felfedezéséről. Nevezetesen arról a tényről, hogy a hatmillió a második világháború idején mindenféle okból (járványok, háborús cselekmények, „hagyományos módon” történt kivégzés stb.) meghalt zsidók "hivatalos" száma, a "gázkamrákban" pedig legfeljebb 2-4 millió zsidót végezhettek ki. És ezek nem a revizionista elhajlók számadatai.

Iby vallomása után már nem volt megállás. Az idős hölgynek egyszer csak kedve szottyant mindent elmesélni, és megírta memoárját. De hogy miért várt az elgázosított kamasz lánynak tett ígérete beváltásával 66 évet? Iby azzal magyarázza hosszadalmas késlekedését, hogy a háború után „nem tűnt helyesnek arról beszélni, ami velük történt”. Ahhoz képest, hogy sok ezren beszéltek mindenfélét a német koncentrációs táborokban velük megesett borzalmakról, Iby tartózkodása meglehetősen különösnek tűnik. De persze a holokauszt világában minden lehetséges.

Perge Ottó - Daily Mail nyomán