Fiatal képzőművészek, azaz "a tragédia utáni harmadik generáció" "holokauszt­emlékezetét" mutatja be A mi holokausztunk címmel a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) csütörtöktől látható kiállítása.

"A kiállítás központi kérdése az, hogy mi lehet a 35 év alatti képzőművészek szerepe a trauma feldolgozásában. A holokauszt első generációjához,­ annak átélőihez és az 1945 után született második generációhoz képest ez az a korosztály, akik a rendszerváltás körül élték gyermekkorukat, és a holokausztot mint eseménysort másképp ismeri, mint a korábbi generációk" - emlékeztetnek az MTI-hez eljuttatott közleményükben a szervezők.

"A harmadik generáció holokauszt­emlékezete harmadkézbeli ismereten alapul: a nagyszülők elbeszéléséből, valamint az azóta született képi és médiareprezentációból áll össze. Nemcsak a trauma után vagyunk 70 évvel, hanem az elsődleges ­emlékezet után is. Fontos szempont az is, hogy hogyan szól hozzá a mindenkori kortárs művészet a generációkon átívelő traumához. A projekt célja ennek megértéséhez és feldolgozásához kapcsolódó művek létrehozása" - áll az ismertetőben.

A szervezők közlése szerint "az emlékezés műfajának széles spektrumát, a társadalmi, politikai, személyes és családtörténeti nézőpontokat egyaránt céljuk megjeleníteni", így az erre és az ehhez kapcsolódó, a kiállítást megelőző workshopsorozatra reflektálva készült alkotásokat mutatják be a Rottenbiller utcai stúdióban.

Mint a szervezők emlékeztettek, az FKSE a József Attila Körrel és a Marom Egyesülettel A harmadik generáció című közös platform keretein belül előadás-­, beszélgetés-­ és workshopsorozatot hirdetett; ezek létrehozására a Magyar Holokauszt Emlékév keretében egymillió forintot ítélt meg az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága. Az FKSE vezetősége hosszú vita után úgy döntött, lelkiismereti okok miatt nem fogadja el a támogatást, hanem más forrásból, közösségi finanszírozással és még több önkéntes munkával valósítják meg a projektet.

A Flohr Zsuzsi által rendezett tárlaton Ádám Anna, Alpern Bernadett, Szemző Zsófi, Horváth Csaba Árpád, Rudas Klári, Klima Gábor, Tulisz Hajnalka, Borsos Lőrinc, Erdei Krisztina, Sipos Eszter és Halász Dani munkái láthatók november 14-ig.

Istennek terve van a magyarsággal - mondta kedden, a Cigány Tudományos (!) és Művészeti Társaságnak a holokauszt-emlékév alkalmából tartott komáromi konferenciájának nyitónapján az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

Lomnici Zoltán szerint nem véletlen, hogy "romák, zsidók, magyarok, németek, szlovákok élnek e nemzet keretei között, mindannyian nemzetalkotó tényezőként". "Hiszek abban, hogy Istennek terve van a magyarsággal", akik ezt kétségbe vonják, "Isten ellen vétenek, hiszen az Ószövetség is írja, valamennyien Isten gyermekei vagyunk, emiatt vagyunk egyenlők méltóságunkban" - tette hozzá.

A politikus szerint a "magyar cigányság" évszázadok során többek között "a cigányzene művészetével a nemzet gazdagodását szolgálta", és "már csak ezért is kötelességünk a roma integrációért mindent megtenni". Lomnici Zoltán szerint elsősorban az állam feladata, hogy mindent megtegyen a "romák felzárkóztatásáért". A "roma integráció" stratégiai jelentőségű a magyar társadalom szempontjából, "meg kell találni a közös nevezőt, meg kell érteni, hogy összetartozunk" - fogalmazott.

A konferencián köszöntőjében Duray Miklós, felvidéki politikus és író arra szólította fel a résztvevőket, hogy "az emlékezést használják fel eszközként az emberi gazemberség elpusztítására, mert ha a múltból nem tudunk okulni, a jövőben is hasonló gyilkosságokra fogunk emlékezni". A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság a holokauszt-emlékév jegyében Komáromban rendez kétnapos konferenciát, arra emlékezve, hogy 1944 augusztusában - az ő meséjük szerint - "egyetlen éjszaka négyezer cigányt pusztítottak el Auschwitzban".

A társaság a konferenciával a "holokauszt elfeledett áldozatainak" állít emléket, valamint felhívja a figyelmet "a rasszizmusnak, a faji előítéleteknek a demokratikus európai társadalmi berendezkedést is fenyegető veszélyeire", és tanúságot tegyen a megbékélésről - mondta az MTI-nek Rostás-Farkas György József Attila-díjas író, a társaság elnöke.

(MTI nyomán)