Baloldali zavar és elhárítás – mármint a választási vereség felelősségének elhárítása. Galló Béla és Tóth Gy. László politológusok a Kossuth Rádióban úgy vélték, még a 2010-es fiaskó okait sem tisztázták és most sem látszik jele annak, hogy a baloldali politika balra tartana.
A gratuláció hiánya azt üzeni, hogy a választási vereség mértéke sokkszerűen érte a baloldali összefogást, ám ez nem ad felmentést az udvariassági szabályok alól – állapította meg Galló Béla a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Ezzel egyetértett Tóth Gy. László is, aki úgy vélte: inkorrekt volt Mesterházy Attila, amikor arról beszélt, hogy nem volt szabad a választás. „Ez tarthatatlan politikai álláspont” – nyomatékosította a politológus.
Galló a vereség okaira rátérve elmondta: a második kétharmados Fidesz-győzelem abból is fakad, hogy a baloldal még az első vereséget sem magyarázta meg. A kérdés az, hogy az április 6-i eredmény elindít-e egy önkritikai folyamatot – mutatott rá. Szerinte az egész összefogás identitásválságban szenved, kizárólag egy dologban értettek egyet: le kell váltani Orbán Viktort. A saját törzsközönségükön kívül azonban nem tudtak megszólítani másokat, hisz aki protestált az Orbán-kormány ellen, inkább a Jobbikra voksolt – emelte ki.
Körülbelül 4-4,5 millió szegény ember él Magyarországon, a társadalom mintegy 40 százaléka pedig nem szavazott a választásokon; akik megtették, azok kétszer annyian voksoltak a jobboldalra, mint a baloldalra, amely összesen 1,5 millió szavazatot kapott – rögzítette Galló. Egy lecsúszó társadalmi helyzetben lévő országban tehát a jobboldal kétszer annyi szavazatot gyűjt be másodszorra, mint a másik oldal, ami felveti, hogy a baloldalisággal valami nem stimmel – világított rá az elemző.
Tóth Gy. László szerint a baloldal legnagyobb problémája, hogy nem ismeri fel a nemzeti érdekek képviseletének kötelességét, a nemzetközi nagytőke kiszolgálása helyett az emberek érdekeit kellene előtérbe helyeznie. Ha ezen nem változtat a baloldal, akkor „halálra van ítélve” – fogalmazott lényegre törően. Galló Béla azonban hozzáfűzte: a baloldal jelenlegi összetételében „nehezen tudja ezt végiggondolni”, hiszen a mögötte álló holdudvar tovább folytatja a globalizáció melletti kiállást.
Tóth Gy. úgy vélte, „megdöbbentő” hogy az MSZP-ből – Botka Lászlót leszámítva – mennyire hiányzik az önkritika. Galló szerint ugyanakkor meg kell várni az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat: ha rosszul szerepel az ellenzéki párt, akkor a kritikai hangok felerősödnek majd.
A két politológus kitért Mesterházy Attilára is. Tóth Gy. megállapította: az MSZP elnöke nem alkalmas politikai vezetőfunkcióra, még politikai közszereplésre sem, mivel „nincs karizmája, az egyénisége szürke, a beszédei pedig lapos közhelyekből állnak”. Az elemző a jelenlegi „baloldali kínálatban” ugyanakkor nem lát karizmatikus vezetőt, ráadásul elvi kitörési pontot sem. Az MSZP elveszítette az ideológiai és kultúrateremtő képességét, amivel hosszabb távon tétlenségre és anarchiára ítélte önmagát – szögezte le. Galló ehhez még hozzátette, hogy az Együtt és a PM politikusainak lemondása üzenetként fogható fel, amivel Mesterházy Attila figyelmét a megfelelő következtetések levonására akarták felhívni.
(Kossuth Rádió)
