Vizsgáljuk hát meg pontokba szedve, hogy mit is tettek a magyarok az Adriáért?

1. A tengerek iránti tudományos érdeklődés a 19. században kezdődött, amikor egymás után indultak el a különböző expedíciók. 1866-ban indult meg az Adria kutatása, melyben a magyarok kezdettől fogva részt vettek.

2. Az osztrák-magyar hadiflotta végezte az Adria partvonalainak és szigeteinek felmérését.

3. A kutatások központja Fiume lett, ahol a magyar kormány kutatóállomást hozott létre.

4. 1874-ben szintén itt kezdődtek meg a nyílt tengeri mélységmérések a magyarok közreműködésével.

5. Az osztrákok és az olaszok megállapodást kötöttek az Adriai-tenger összehangolt kutatásáról, amelybe Magyarországot is be kívánták vonni.

6. Az 1911-ben alakult Magyar Adria Egyesület mindent megpróbált, hogy ismét becsatlakozhasson - az osztrák és olasz részről újraindult - nemzetközi kutatásokba.

7. Gonda Béla Bécsbe utazott, ahol kérte a tengerészeti parancsnokságtól a „Najade” hajó kutatási célokra való átengedését. A parancsnokság a hajót átadta és az expedíció 1913 őszén el is indult.

8. Magyar részről is akadtak támogatók. Többek között a Magyar Királyi Földtani Intézet, a Nemzeti Múzeum állattári osztálya és a Magyar Királyi Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet segítette az expedíció létrejöttét. Az átépítés során a hajó fedélzetére kerültek a szükséges meteorológiai, hidrográfiai, geológiai és biológiai felszerelések, kialakították a laboratóriumokat és a hálókabinokat, egyszóval mindent, ami a sikeres kutatáshoz szükségeltetett.

9. Az első magyar Adria-expedíció 1913 októberében kezdődött el. Leidenfrost Gyula tengerkutató, halbiológus így írja le az indulás pillanatait: "Az első propellerfordulat belevitte Magyarországot a nemzetközi tengerkutatás történetébe, amelyből oly sokáig ki volt rekesztve. E lépéssel a magyar tudományosság csatlakozott a nagy nemzetközi vállalkozáshoz s mi, a rendszeres magyar tengerkutatás első szerény munkásai őszintén megilletődve álltunk eszközeink mellé."

10. A Najade legénysége három héten keresztül folytatott tudományos kutatásokat. A hajó 1200 tengeri mérföldet tett meg és 6332 vizsgálatot és megfigyelést végeztek. A második expedícióra 1914 áprilisában került sor, aminek során 7000-nél is több vizsgálatot sikerült elvégezni.

A Duna Múzeumban őrzött album az első magyar Adria-expedíció fotódokumentációját őrzi, összesen 94 darab felvétellel.

Forrás: Leidenfrost Gyula: Az első magyar Adria-expedíció In.: Gonda Béla (szerk.): A Tenger 4. évfolyam 1914.

Tóth Máté
(Olvasónk történész.)

Korábban írtuk: Bauer szerint soha nem volt a miénk a tengerpart, azt pedig nem elvették, hanem elkerült tőlünk

- Nem hajlandó kiszolgálni magyarokat egy horvát étterem, és még a tengerükön sem látnak szívesen

- Bekérették a zágrábi magyar nagykövetet, amiért Orbán azt mondta, nekünk is lenne tengerünk, ha nem vették volna el