Nem állítjuk, hogy magyarbarát történészről van szó (nem is ezért teszi, amit tesz, hanem mert meggyőződése, hogy a románságnak is kára származik abból, hogy valódi történelme köszönőviszonyban sincs azzal, amit az iskolában tanul), a román történetírásban és -oktatásban viszont érdekes - és igencsak kívánatos - jelenség, ahogy kerek-perec kimondja a nagy történelmi mítoszaikról, hogy azok bizony hazugságok, például egyértelműen vesztes csatákat állítanak be győztes ütközeteknek.

"Miért van az, hogy a román történetírásban soha nem tagadjuk, ha a moldvai fejedelmek a lengyel király hűbéresei voltak, de minduntalan elhallgatjuk, ha Magyarország vazallusai voltak?" – teszi fel a kérdést a beszélgetés során, majd kijelenti: "a hazaszeretet nem abból áll, hogy hazudunk".

Őszintén beszél a románság megítéléséről is: "Mindig negatív a románokról festett kép a külföldi forrásokban: lopnak, hazudnak, lusták – és ez a XIV-XV. századi megítélés a mai napig nem változott. Ezért pedig nem a külföld a hibás – hanem mi" – állapítja meg a nagyromán mítoszokat féltve őrző nemzettársai által rendszeresen hazaárulónak nevezett Diaconescu.

(Kuruc.info)

- Corvin Mátyás, a legkiválóbb magyar uralkodó, akinek semmi köze nincs a románokhoz és államiságukhoz

- Néhány gondolat a nagykorúvá lett Szlovákia dicső és ősi történetéhez – II. rész: Hunyadi Mátyás, a szlovák király

- A dákoromán kontinuitás legendája, avagy miért nem voltak a románok Erdély őslakói