2008-ban még csak háromszáz, 2009-ben is csupán 5-600 lengyel hazafi vonult fel Varsó utcáin, mindkétszer antifák és baloldali ellentüntetők tiltakozása közepette. A balosok azért tiltakoztak, hogy a “fasiszták” ne sajátítsák ki maguknak ezt a napot. Minden igyekezetük ellenére a nagy áttörést a 2010-es felvonulás jelentette, ahol már közel 4000 lengyel hazafi gyűlt össze Varsóban a királyi vár előtti téren – köztük több száz futballszurkoló, akik kétszer is sikeresen megfutamították az antifákat. Ezt követte a tavalyi felvonulás, amin minden eddiginél többen, 20-25 ezren vettek részt. Ezúttal már nemcsak nemzeti radikális szervezetek, hanem konzervatív, katolikus, szakszervezeti és egyéb jobboldali mozgalmak is csatlakoztak a rendezvényhez. Illetve a futballszurkolók is példátlan létszámban gyűltek össze: a Legia kocsmájánál 2000-2500 (!) ultra és huligán gyűlt össze Lengyelország szinte minden szegletéből, mely még lengyel szinten is példátlan létszámnak számított. A rivális táborok ha nem is kéz a kézben, de egymás mellett, közösen vonultak a rendezvényre. A szurkolók aktivitása és kiemelkedő létszáma a kormány szurkolóellenes intézkedéseinek volt köszönhető: a szurkolótáborok egy emberként tüntettek a Donald Tusk vezette kormány ellen.

A gyülekező az Alkotmány téren volt és a menet Varsó sugárútján, a Marszałkowskán vonult volna végig, ám az összegyűlt 1000-1500 antifa ellentüntető (kiegészülve három busznyi “német” anarchistával) elállták az egész utat, a rendőrség pedig nem intézkedett velük szemben. Mikor a menet egy óra elteltével sem tudott elindulni, a lengyel hazafiak összecsaptak a rendőrökkel, melynek egy másfél órás zavargás lett a végeredménye, vízágyúkkal, könnygázzal, gumilövedékekkel és hatalmas balhéval. A menet végül ellentétes irányba indult meg és más útvonalon ért célba. Útközben a mellékutcákban voltak harcok a rendőrökkel, számos rendőrautó lett szétverve és az egyik kereskedelmi tévécsatorna műholdas közvetítőkocsija is a lángok martalékává vált. A tavalyi felvonulás egyértelműen óriási siker volt a lengyel nemzeti radikális oldal számára.

Idén is hasonló izgalmak és a tavalyinál is legalább kétszer több ember várható. A nemzetiek 40-50 ezer ember részvételét várják, de ahogy a főszervező Młodziez Wszechpolska (Összlengyel Ifjúság) nevű szervezet elnöke, Robert Winnicki a múlt héten egy interjúban állította: “azon sem lepődnénk meg, ha százezren vennének részt rajta”. A szurkolók érdeklődése is ugyanolyan kiemelt, mint tavaly: rengeteg a zártkapus meccs, az idegenbeli meccsekről való kollektív eltiltás; országos viszonylatban ezerötszáznál is több szurkoló van kitiltva a stadionokból, nem is beszélve azokról, akiket a rendőrség az Európa-bajnokság előtt fogdosott össze és a mai napig börtönben vannak. A szurkolók nagyon utálják a jelenlegi euroatlantista, liberális, homokos-párti és – nyugodtan kimondhatjuk – cionista érdekeket szolgáló lengyel kormányt.

A hírek szerint a Wiara Lecha (a Lech ultráinak szurkolói egyesülete) szervezésében Poznanból különvonat indul Varsóba a felvonulásra. Ez legalább ezer embert jelent. Ugyanez várható Sziléziából is, ahonnan már tavaly is közel ezren utaztak fel a fővárosba egy menetrend szerinti vonattal. Különbuszok indulnak a nagyobb városokból, például Łódzból, Białystokból és Lublinból is és az egész országban hónapok óta folyik a mobilizáló kampány a szurkolók között.

Az eseményeket bonyolítja egyébként még az a tény, hogy az elnöki palotában azt találták ki, hogy “amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére” alapon a köztársasági elnök is szervez egy függetlenség napi felvonulást – mondván az ünnep mindenkié, azt nem sajátíthatja ki magának a “szélsőjobb”. Az államfő tárgyalásra hívta a felvonulás szervezőinek képviselőit, de önkényesen szelektált, hogy kiket hív meg és mely szervezeteket nem – ezzel próbálva megosztani a mindaddig egységes szervezőket. Végül a nemzeti radikálisok visszautasítottak bármilyen együttműködést a jelenlegi hatalommal. Az államfő magára és az őt támogató kisebb csoportocskákra maradt, de innen már nem tud visszatáncolni: most már meg kell szerveznie a saját felvonulását. Apellálva a “csendes többség” óhajára (ismerős?!), a nemzet érdekére és az egységes Lengyelország meghívta a lengyel embereket a gyakorlatilag kormánypárti tüntetésre. Ez az “ellenfelvonulás” vélhetően a nemzetiek ellen tiltakozók kevésbé agresszív rétegeit fogja vonzani. Az anarchisták és a radikális balosok nyilvánvalóan nem csatlakoztak a hatalom által meghirdetett központi menethez, hanem ők egy harmadik menetet szerveznek, mely ezúttal nem fogja érinteni a hazafias felvonulás útvonalát, hanem – jellemzően – a volt varsói gettóban fog zajlani – mi más célból, mint a rasszizmus és az intolerancia ellen…

A hazafiak felvonulása Varsó központjából fog indulni délután 15 órakor és a 2 km-es menet a szokások szerint idén is Roman Dmowski szobránál ér véget.

A hírek szerint sok magyar is részt fog venni a felvonuláson és nemzeti radikális körökben nagy az érdeklődés a varsói túra iránt. A lengyel szervezők ezért egy felhívással és utazási információkkal szeretnék segíteni azokat, akik tervezik az utazást a lengyel fővárosba.

Nemzeteink nem most ismerték meg egymást. A történelem különböző utakon keresztezte már népeink életét. Mindig igyekeztünk kölcsönösen támogatni egymást hazánk függetlenségéért vívott harcokban. A lengyelek és a magyarok együtt voltak vannak és lesznek – erősebb kötelékekkel vagyunk összekötve, mint holmi alkalmi ügyek. A hiteles barátság és a közös történelem köt minket össze.

A közösség érzése számunka nem csak a történelmet, emlékeket jelenti. Az utóbbi 20 évben sokkal jobban érezzük, mint valaha, hogy e két nép sorsa mennyire össze is van kötve. Tapasztaljuk ezt minden egyes nap. A közös értékeken, emlékeken és a régóta tisztelt barátságon túl, a kommunizmus idejében megismert közös ellenségek is összekapcsolják a lengyeleket a magyarokkal. Ezekre a veszedelmekre együtt kell megoldást találnunk.

Nagyon szépen köszönjük nektek, Testvéreim a meghívást a Ti függetlenségi ünnepetekre és köszönjük a nagyszerű vendégszereteteket. Szeretnénk viszonozni ugyanezt, ezért már most meghívunk titeket a lengyel szabadság megemlékezésére, a Függetlenségi Felvonulásra, amely november 11-én Varsó utcáin kerül megrendezésre. Szeretnénk, hogy legközelebb a lengyel fővárosban csendülne fel a jelszó : „Budapest, Varsó – közös ügy!”

Az utazás részletei megtalálhatók az ultrasliberi.hu oldalon.

(Ultrasliberi)