Geert Wilders a 2005-ben alakult holland Szabadságpárt (PVV) alapítója és vezetője. A bevándorlók elleni uszítás mellett euroszkeptikus és szélsőségesen cionista nézeteket képviselő párt egy júliusi közvélemény-kutatás szerint mandátumait megduplázva a legnagyobb parlamenti párt lenne Hollandiában, ha "most" (a felmérés készítésének másnapján) tartanák a választásokat. Wilders a Mark Rutte vezette, tavaly októberben alakult "jobboldali liberális-szociáldemokrata" nagykoalíció megszorítási programjának köszönheti jelenlegi népszerűségét, amit próbál is kamatoztatni: a holland társadalom tömegtüntetésekre való buzdítása mellett a határokon túl is aktív szövetségkeresésbe kezdett.

Wilders még a jövő májusi EP-választások előtt szeretne minél több európai pártot euroszkeptikus mozgalma mögé állítani, de nem mindenki fogadja lelkesen a meghívását. A politikus tárgyalt a Svéd Demokratákkal, az olasz Északi Ligával (Lega Nord) és a nemrégiben alakult Alternatíva Németországért nevű párttal, de megbeszéléseket folytatott a belga Flamand Érdekkel (Vlaams Belang, VB) és a Le Pen-féle francia Nemzeti Fronttal (FN) is, holott korábban kizártnak tartotta, hogy együttműködne velük.

A 2008-ban Korán-ellenes uszító filmet rendező Wilders azonban most sem szövetkezne mindenkivel. Nem szeretne például olyan "szélsőséges és rasszista" pártokat látni a szövetségben, mint a Jobbik vagy a Brit Nemzeti Párt (BNP). A politikus olyan pártokat szeretne összehozni, amelyek "ellenzik az EU-t és a tömeges bevándorlást".

"Sok minden szétválasztja a Jobbikot és Wilderst" – mondta el Pál Gábor. A párt sajtófőnöke az ügy további részletezése nélkül elárulta, elsősorban külpolitikai kérdésekben nem értenek egyet.

Kovács Béla, a párt egyik EP-képviselője már nem fogalmazott ennyire óvatosan. Szerinte Wilders, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a francia Nemzeti Front (FN) amerikai és izraeli érdekeket képviselnek, ezt az új útvonalat pedig a Jobbik nem tudja követni. Kovács Béla kifejtette: a Wilders által képviselt politikai irány elfogadhatatlan pártjuk számára, ezért biztos, hogy nem fogunk ebben részt venni – mondta.

Euroszkeptikus ambíciói ugyanakkor nagyon is vannak a Jobbiknak, de ezek érvényesítéséhez saját mozgalmát, a két éve európai szintű pártként bejegyzett Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét használná fel. A mozgalom éppen most várja az EP-től európai szintű pártként való működésének 2014-re szóló meghosszabbítását (ehhez legalább nyolc tagállamban kell hogy legyen képviselőjük), az EP-frakcióalakítástól viszont még messze vannak: ehhez 25 EP-képviselőre lenne szükségük, legalább hét tagállamból.

A párt képviselői várhatóan a 2014-ben kezdődő európai parlamenti ciklusban is függetlenként folytatják munkájukat, Kovács Béla megfogalmazása szerint "nagyon úgy néz ki", hogy az EFD-hez sem csatlakoznának.

A hírek szerint eddig "kevesen" erősítették meg a mozgalomban való részvételüket, a pártvezető azonban őket sem nevezte meg. Azt viszont már tudjuk, kik utasították vissza az együttműködést. "A pártunk nem lépett be a szövetségbe. Találkoztunk különböző pártokkal, hogy több információt szerezzünk, de ezen a ponton nagyon nehéz bármit is mondani, mivel nem tudjuk, melyik pártok vennének részt a mozgalomban" – mondta Martin Kinnunen, a Svéd Demokraták vezetője. Hasonlóan hűvös válasz érkezett az Északi Ligától is, a többiek pedig az Euractiv szerint egyelőre nem kommentálták Wilders ajánlatát.

Az EFD-t is vezető Nigel Farage pártja, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) szintén jelezte, hogy nem akar részt venni a Wilders vezette szövetségben. A párt közölte: "A UKIP nem egy jobboldali, hanem egy libertariánus párt, amely karcsúbb államot, alacsony adókat, személyes szabadságot és felelősséget szeretne egy nemzeti demokratikus kormány, nem pedig Brüsszel uralma alatt. A UKIP nem vesz részt Geert Wilders kezdeményezésében".

Ez nem az első kísérlet arra, hogy nacionalista pártok együttműködjenek az EP-n belül, de az eddigi próbálkozások többnyire rövidéletűek voltak. Jean-Marie Le Pen a nyolcvanas években próbálkozott hasonlóval, jelenleg pedig az EFD tömörít euroszkeptikus pártokat, azonban mivel a szövetséget egyedül az EU-ellenesség (pontosabban a föderalizmus elutasítása) tartja össze, ideológiailag és külpolitikai kérdésekben rendkívül megosztott.

Wilders pártja, a PVV által delegált EP-képviselők jelenleg egyik frakcióhoz sem tartoznak, így az eddigiek fényében úgy tűnik, ők a leendő új euroszkeptikus szövetség egyedüli tagjai.

(Index nyomán)