Tisztelt Kuruc.info!
Három gyermeket nevelő, becsületes magyar, 40 éves elvált édesanya vagyok, aki több mint 12 évet húzott le minimálbéres állami alkalmazottként. Ennek az alaphelyzetnek, és a bankok utóbbi években családok ellen hozott döntéseinek köszönhetően kerültünk abba a helyzetbe, hogy - más megoldás híján - elfogadtuk az ócsai "Patyomkin-falu", devizás lakópark egyik házikóját.
Szép, csendes, nyugodt környék, de...
Az, hogy tető van a fejünk felett, nagy szó, nagy segítség, de nagyon nagy ára is volt. El kellett költöznöm szülővárosomból, Sopronból. Így felmondani kényszerültem a soproni polgármesteri hivatalban. A fiaim új környezetben kell, hogy éljenek, kiszakítva az otthoniból.
A barátaim által összedobott pénzből költözünk, elvégre közel 300 km a távolság, nem két fillér ezt áthidalni, és az eladósodott családok ugyebár nem arról ismertek, hogy tartalékkal rendelkeznek.
Munkahely a környéken nincs. Folyamatosan keresem a pesti munkahely-lehetőségeket. Eddig sehol sem tudtam elhelyezkedni. Most már ott tartok, hogy szinte forint nélkül állunk itt a hideg idő beállta előtt. Fogalmam sincs, miből tudnánk tüzelőt venni (fatüzelésű kandalló van, és keringető szivattyú hajtja a többi helyiség radiátoraiba).
Munkahely a környéken nincs. Folyamatosan keresem a pesti munkahely-lehetőségeket. Eddig sehol sem tudtam elhelyezkedni. Most már ott tartok, hogy szinte forint nélkül állunk itt a hideg idő beállta előtt. Fogalmam sincs, miből tudnánk tüzelőt venni (fatüzelésű kandalló van, és keringető szivattyú hajtja a többi helyiség radiátoraiba).
Hogy lassan ennünk sincs mit, azt köszönhetem a volt munkahelyemnek, ahonnan a mai napig nem kaptam meg az utolsó havi béremet, és még a papírjaimat sem, hogy legalább a munkanélküli segélyt megkérhessem. Nem tudom, miért jó ez nekik, de nekünk hatalmas gond. Az újonnan épült házak és a falu közti tömegközlekedés egyenlőre nem üzemel, autóm nincs, így mint egy táborba, be vagyok zárva, nem tudok lépni sem. Szerencsére legalább a gyerekeket elviszi és hazahozza az iskolabusz.
Amit szeretnék kérni tulajdonképpen: olyan honfitársam, honfitársaim segítségét kérném, akiknek az ismeretségében van fakereskedő vagy erdőtulajdonos, olyasvalaki, aki tudna nekünk tüzelőnek való fát adni szívességből. Hálásak lennék, ha nem kéne megfagynunk a télen.
Minden más segítséget örvendve fogadunk, három jó tanuló fiúgyermekemmel együtt.
Aki tud, kérem, segítsen akár néhány száz, esetleg ezer forinttal.
Számlaszámom: Erste Bank 11600006-00000000-35366786
Szinte kilátástalanul bár, de töretlenül bízom a szebb és jobb jövőben, hogy végre olyan emberek vezessék hazánkat, akik tisztességgel tudnak tenni az egyre inkább leszakadó magyar emberekért!
Tisztelettel és hálás köszönettel:
Udvardi Zsuzsanna
Frissítés:
A számlaszám nemzetközi vonatkozású kódjai: IBAN szám: HU12, SWIFT kód: GIBAHUHB
Idézet Zsuzsa ma reggeli leveléből:
A cikk megjelenése után a tegnapi nap eredménye:- egy kisteherautóra való fa, ami kb. 15 mázsa lehet- egy postán feladott élelmiszercsomag- 15 ezer Ft pénzadomány, ebből 10 ezer egy baráttól- egy álláslehetőség egy nem túl távoli településen, amit még megbeszélnek a cégen belül, és hívnak majdKöszönöm szépen mindenkinek az eddigi segítséget!