Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyeztetést kért a Mazsihisz vezetőitől azért, hogy tisztázzák, a szegedi zsinagóga felújításának első üteméhez szükséges mintegy 150 millió forintos összegre kivel tud leszerződni a kormány. A Miniszterelnökség ezt arra reagálva közölte szerdán az MTI-vel, hogy a Népszava ugyancsak szerdán azt írta: életveszélyessé vált a szegedi zsinagóga, ezért november 15-én bezárják.

Évek óta ismert, hogy a zsinagógát fel kell újítani, ám mostanáig sem a Szegedi Zsidó Hitközség, sem a Mazsihisz nem készíttette el a szükséges állapotfelmérést és a felújítási terveket - olvasható a Miniszterelnökség közleményében. A zsinagóga állapotát felmérve azonban maga a miniszter kért egyeztetést a Mazsihisz vezetőitől azért, hogy tisztázzák, a "közös kulturális örökségünket képző épület" felújításának első üteméhez szükséges mintegy 150 millió forintos összegre kivel tud leszerződni a kormány - közölték.

Azt írták: a kormány elkötelezett a magyarországi zsidó kulturális örökség megőrzése mellett, ezt bizonyítják azok a támogatások, amelyekről a kabinet már hónapokkal ezelőtt döntött, és amelyekről Lázár János többször egyeztetett és tájékoztatott. Kifejtették: a miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal szeptember 9-ei ülésén - amelyen részt vett a szegedi hitközség elnöke is - bejelentette, hogy támogatják az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem könyvtárának "megmentését", továbbá a budapesti Rumbach Sebestyén utcai, a miskolci és szegedi zsinagóga rekonstrukcióját is.

Közölték: az, hogy még nem született támogatási szerződés, arra vezethető vissza, hogy sem a Mazsihisz, sem a szegedi hitközség "nem tudta megjelölni, ki legyen a támogatás kedvezményezettje", és ki tervezze meg a beruházás következő ütemeit.

Hozzátették: a sajtóból a Miniszterelnökség is értesült arról, hogy "belső viták nehezítik" a Mazsihisz működését. Azonban - mint írták - arra kérik a zsidó közösségi vezetőket, mindent tegyenek meg azért, hogy a magyarországi zsidó kulturális örökség megmentését szolgáló kormányzati támogatás mielőbb hasznosuljon. Nem szeretnék ugyanis, hogy "közös kulturális örökségünk megmentése a Mazsihisz szervezetén belül folyó viták áldozatává váljon" - fogalmaztak.

A szegedi főrabbi szerint a helyi zsinagóga felújításával kapcsolatos tárgyalásokon még nem jutottak el összegekig, azt pedig furcsállja, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a zsidó vezetőket teszi felelőssé a felújítás megkezdésének elhúzódásáért - Markovics Zsolt szegedi főrabbi a Délmagyarország napilap honlapján megjelent cikk szerint így reagált a Miniszterelnökség szerdai közleményére.

A szegedi főrabbi ráadásul nem tudja, milyen pénzről lehet szó, mert a felújítási tárgyalásokon összegekig még nem jutottak. Szerinte Lázár János pontosan tudja, hogy a zsinagógafelújítási ügyben nem a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), hanem a Szegedi Zsidó Hitközség a tárgyalópartner. Furcsának nevezte, hogy a miniszter a "Mazsihisz belső vitáira hivatkozva hárít" és a zsidó közösségek vezetőit teszi felelőssé azért, hogy hat sikertelen korábbi pályázat után most sem tudni, mikor és mennyi állami támogatással lehet megkezdeni a zsinagóga felújítását.

A lap szerint az életveszély megszüntetése 3-400 millió forintba, a teljes felújítás pedig kétmilliárd forintba kerülne. Markovics Zsolt főrabbi elmondta, a Szegedi Zsidó Hitközség vezetése nem vállalja a felelősséget, hogy valakinek baja essen. A zsinagógát több ezer turista keresi fel, még úgy is, hogy omladozik az épület.

A Népszava azt írta: a legnagyobb problémát a beázás és a galambürülék okozza. A befolyó víz miatt a vakolat és a díszítés is hullani kezdett.

(MTI nyomán)