- Szerintem gyenge volt.

- Biztosan.

- Ez egy kissé cinikus így, de lényegében erről van szó. Szerintem az embereknek elege van a pártok marakodásából és nyugalomra, békére és konstruktív, előremutató vitákra vágynak.

- Egy biztos, a Fidesz és az MSZP biztosan nem hoz politikai megújulást és nyugodt közéletet. Nekik már lételemük egymás szapulása. Hogy a Jobbik elhozza-e? Jogos kérdés, de legalább mi szeretnénk.

- Én vagyok a Jobbik elnöke.

- Nem is mondtam ilyet. Csupán azt, hogy a Jobbik vezetőjeként az általam mondottak a párt álláspontját mutatják. Nyilván azért választottak a tagjaink elnökké, hogy mutassam az irányt. Ezt teszem kilenc éve.

- A Jobbik folyamatosan erősödött az elmúlt években. Minden egyes szintugrás siker volt, a jobbikosok közös sikere, de emellett járt nehézségekkel is. Kezdetben pár egyetemista alkotta egyesületből párttá kellett válni, aztán ebből a nevesincs pártból ismert szervezetté, aztán össze kellett gyűjtenünk a szétdarabolt nemzeti oldalt, utána be kellett jutni az Országgyűlésbe, aztán meg kellett szereznünk az ellenzéki pártok között a legerősebb pozíciót, most pedig a kormányra kerülés az előttünk álló feladat. Mindig mindegyik járt problémákkal, de eddig mindig megoldottuk őket, most is meg fogjuk.

- Akár. Sokat kaptam ezért innen is, onnan is, pedig szerintem két dolgot kellett észrevenni mindenkinek. Egyrészt a Jobbikban ezek szerint vannak tisztességes cigány emberek, ergo a Jobbik nem cigányellenes, másrészt a Jobbik nem következmények nélküli párt, és a kollektív ítéleteket nem tűri meg.

- A Jobbiknak egyetlen olyan programpontja, törvényjavaslata nem volt, nincs és nem is lesz, amely magyar állampolgárok között különbséget tenne bőrszín vagy vallás alapján. Amíg én vagyok az elnök, ez így is marad. Ha kormányra kerülünk, minden tisztességes embernek jobb lesz.

- Annak rosszabb. Nem azért, mert cigány, hanem azért, mert tisztességtelen. Ő börtönbe megy, ahogy a tisztességtelen magyar is.

- Persze. Ismertem, mert az egyetemen hallgattam az előadását. Az interneten keringő mondatok, amiket neki tulajdonítanak, nem igazak. Sajnos ez sokakat megtévesztett vele kapcsolatban.

- Nincs bennem megfelelési kényszer egyik irányba sem. Tőlem sem ön, sem más nem hallott még olyat, hogy egy népcsoportot kollektíven megítélnék. Aki ilyet vár tőlem, aki azt hiszi, hogy a Jobbik majd pogromokra készül, az eltévesztette a házszámot. Az ilyet emberileg és politikailag is elutasítom. De azt se higgye senki, hogy a Jobbik a baloldali média nyomása alatt egyszer csak meghunyászkodik, és nem fogja kimondani, hogy a magyarországi cigányság egy nagy részével súlyos együttélési problémák vannak, vagy azt, hogy a hazai zsidóság bizonyos vezetőiből sugárzik a magyargyűlölet. Kollektív ítélet nincs, azt nem fogom tűrni a pártban, de a tabukat sem.

- Így van.

- Én még senkit sem tartottam vissza, ha más volt a véleménye. Minden korábbi távozónak azt mondtam, elfogadom, ha más a véleménye, de ő is fogadja el az enyémet, és hagyjon dolgozni. Ha nem tetszik neki az irány, semmi gond, menjen, csináljon egy másik pártot, és bizonyítson ott. Van egy határozott elképzelésem arról, mi a feladatunk és a felelősségünk, és amíg a tagság elnökként bizalmat szavaz nekem, addig nem engedem el a kormányrudat.

- A néppárttá válás nehéz, gyötrelmes, de elkerülhetetlen folyamat, ha bele akarunk szólni az ország irányításába, és nem csak a partvonalon akarunk maradni. Két kísértés van, aminek ellen kell állni. Az egyik az, hogy megmaradunk rétegpártnak, a másik, hogy tucatpárt leszünk. Az első eset gyávaság és alkalmatlanság, a második pedig tisztességtelenség.

- Én azt mondanám: határozott program, nyugodt erő. A programunk marad, a stílusunk finomodik.

- A Fidesz nem polgári Magyarországot épít, hanem hűbéres Magyarországot. A középosztályt felülről szervezi, politikai lojalitás alapján. Én pont fordítva gondolom. A lecsúszó alsó-középosztályt kell megmenteni és felemelni. Nem párthűség, hanem szorgalom, tehetség és tisztesség alapján. A Fidesz érdekelvű, mi érdemelvű társadalompolitikát folytatunk. Szerintem ez a jövő Magyarországának egyik legfontosabb törésvonala.

- Na, kezd izgalmas lenni…

- Hm. Azt, hogy soha többé nem fogja elpakolni a használt zoknimat a kanapéról.

- Nevetséges. Voltam már náci, cigány, zsidó, homoszexuális, orosz ügynök, iszlámimádó, keresztény fundamentalista, ezoterikus és még ki tudja, mi minden. A politika ilyen szakma. Az emberről sokfélét mondanak, ennek is el kellett jönnie.

- Senkit sem gyűlölök, a nőket pedig végképp nem. Ami zavar, az az erőszakos feminizmus.

- Mert szerintem egy alapvető tévedésből indul ki. A nőket férfiakká akarja változtatni, hogy egyformák legyünk. Az egyenlőség, az egyenrangúság legitim cél, én is egyetértek vele, de az, hogy egyformává váljunk, az szerintem beteges. Ebből jönnek elő a szakállas nők. A nemi szerepeket az Isten, vagy akinek így jobban tetszik, a természet szabta ránk. Az a dolgunk, hogy kihozzuk belőle a legjobbat. A nők feladata, hogy nők legyenek, a férfiaké pedig, hogy férfiak. Ennyire egyszerű.

- Dehogy. A női szerepek alapvetően változtak meg. A feleségem is értelmiségi nő, folyamatosan keresi a kihívásokat, cikkeket ír, nemesi családokról kutat, újabb és újabb tervei vannak. Persze az tény, hogy nőként sokkal türelmesebb a fiunkkal, ő takarít és teremt a lakásunkból otthont. Egyébként jól főz, bár abban én sem vagyok rossz.

- Én meg azt hallottam, hogy az Origó szerkesztőségében Sztálinhoz imádkoznak ebédszünetben gabonáért.

- Mert ez a sok hazugság már nem csupán tragikus, hanem komikus is.

- A Hagyomány és magyarság című könyve szerintem meghatározó írás. Ezzel együtt sok vita van közöttünk, különösen napi politikai kérdésekben. Családi barátok is vagyunk, de tény, hogy tanácsadóként is fontosak számomra a meglátásai, amelyek elsősorban metafizikai kérdésekről szólnak.

- Direkt közük nincs, de én nem csak pártelnök vagyok, hanem ember is, akit érdekelnek a végső kérdések. Életem nagy része a politikáról szól, de nem az egésze.

- Például?

- Mindkét gondolkodót nagyon nagyra tartom, fontos alakítói voltak a gondolkodásomnak, és a kereszténységgel kapcsolatos kritikájukat is érdemes megismerni, de az én utam nem az egyházon kívülre, pláne nem az egyház ellen való, hanem az egyházon belül igyekszem megtalálni az igazságot. Ha már valakit említeni kell, akkor Eckhart mester, Keresztes Szent János és Prohászka Ottokár nevét emelném ki.

- Nem.

- Mi a kérdés?

- Istenem, hányszor cáfoltam már ezt! Most komolyan, hogyan néznénk ki együtt: Habsburg György és Vona Gábor?

- A monarchikus államforma és a Szent Korona-tan iránti tiszteletemet sohasem tagadtam, de ez nem jelenti azt, hogy Habsburg-párti lennék. Vannak kisebb legitimista körök Magyarországon ma is, de én nem tartozom azok közé, akik el tudják képzelni, hogy Magyarországon újra a Habsburg-dinasztia uralkodjon.

- A helyzet az, hogy szerintem ez egy érdekes és fontos kérdés, de teljesen hipotetikus. Nem hinném, hogy Magyarországon az elkövetkezendő évtizedekben ez a kérdés érdemben felmerülhet. Sem „koronaérett” királyjelöltet, sem „királyérett” társadalmat nem látok. A Jobbik elnökeként most olyan kérdésekkel kell foglalkoznom, hogy meg lehet-e állítani a fiatalok kivándorlását, a sötét demográfiai trendeket, a magyar gazdaság újraindítható-e, mik lesznek a kormányzásunk főbb célkitűzései.

- A nemzeti függetlenségért vívott harc a magyarság egyik, ha nem a legmeghatározóbb karaktervonása. Ezt sokan nem értették meg a történelem során, olyankor mindig megmutattuk, hogy nem felejtettük el harcos eredetünket, az ott van az ereinkben. Ennek talán legmonumentálisabb megmozdulása az 1848-1849-es szabadságharc volt.

- Talán meglepek néhány embert, de én inkább Széchenyivel értettem egyet kettejük vitájában.

- Jézus Krisztus a példakép, ahogy minden keresztény embernek. A dolgozószobámban három dolog van a falon. Egy feszület, egy székelyvarsági faragott Nagy-Magyarország és Pongrácz Gergely arcképe.

- Hű, ez most nagy ugrás volt... Mindkettő. Ha valakit az ezzel kapcsolatos véleményem érdekel, olvassa el a magyar alkatról szóló cikksorozatomat! Szerintem ezt a jobbikosok nagy része sem ismeri, pedig a magyarságról vallott gondolataimat abban írtam meg. A terveim között szerepel egyébként, hogy ezt a kérdést majd egyszer egy könyvvé bővítem.

- Semennyire. Nincs olyan jobbikos, aki mondjuk azért szenvedett volna hátrányt, mert nem olvasott Hamvas Bélát, mint ahogy olyan sem, aki azért szerzett bármi előnyt, mert ő meg éppen olvasta.

- Jó kérdés… Nem. Ezek az olvasmányok az én karakteremet, szemléletemet és gondolkodásomat alakítják, mint emberét, és nem viszem be a pártpolitika mindennapjaiba. Mondhatnánk úgy is, hogy mindenki megértse, a filozofálgatás a hobbim, de pártelnökként a szervezetépítésre, a programalkotásra, a kormányzati felkészülésre koncentrálok, mert ez a feladatom. Hobbija meg mindenkinek van. Van, akinek a lóverseny, van, akinek a labdarúgás, van, akinek a vasúti terepasztal, nekem meg a történelmi és filozófiai témájú könyvek olvasása.

- Szerintem is. Tapolcán ősszel már nyertünk. Jó jelöltünk van, jó programunk és erős a támogatottságunk.

- Ma a legnagyobb mozgósító erő az ellenzéki oldalon, hogy kiről gondolják azt, meg tudja verni a Fideszt. Ott Kész Zoltánról hitték el az emberek, ezért győzött. Ózdon és Mezőtúron rólunk, és bízom benne, hogy Tapolcán ismét a mi jelöltünk, Rig Lajos lesz a befutó.

- Megszoktuk. Szerencsére egyre kevésbé működik. Sőt, azt látom, hogy szinte a visszájára fordul. Akit elkezd a Fidesz támadni, azt megszeretik az emberek.

- Azért ott még nem tartunk. Senki sem szereti, ha támadások érik. Azon viszont mindenkinek érdemes elgondolkodni, hogy amikor a kutatások kihozták, hogy a Jobbik brutálisan jön fel, és már csak 5%-ra vagyunk a Fidesztől, akkor néhány tagjuk évekkel ezelőtti Facebook-bejegyzésein kívül semmilyen érdemi támadási felületet nem találtak rajtunk. Milyen jó lenne ennek az országnak, ha a Fidesz és az MSZP bűne az lenne, hogy egy-két tagunk meggondolatlanul osztott meg valamit a közösségi oldalán?

- Megyünk tovább.

- Megyünk tovább.

- Persze, nagyon.

- Azt hiszem, most vannak nagyobb problémái is.

- Nem. De még találkozhatunk.

- Így van.

- Németország, Oroszország és Törökország. Egy ilyen hármas körutat tervezek.

- Rátapintott. Valóban ez a nehéz feladat. Törökország és Oroszország számára a Jobbik megbízható és jó partnernek fog számítani. Nekem személy szerint is nagyon sok fontos kapcsolatom van mind a két országban, de a németek bennünket illető fóbiáit nem lesz egyszerű feloldani.

- Ha valamit irigylek tőle, akkor az pontosan ez a nagyszerű német kapcsolat. Ez Magyarország számára valóban nélkülözhetetlen. Sokat kell még dolgozni azért, hogy a németek megértsék, hogy a Jobbik nem egy neonáci párt, ahogy azt az ottani sajtó egy része beállítja, hanem egy nemzeti néppárt. De azt hiszem, minden egyes nappal közelebb vagyunk ehhez is.

- Maradjunk annyiban, hogy a Jobbik részéről megvan a nyitottság a kapcsolatfelvételre.

- Bármennyire is hihetetlen, én nem akarok az USA-val rosszban lenni, csak azt nem szeretném, ha a saját geopolitikai érdekeik miatt belesodornának bennünket az Oroszországgal vívott háborúba.

- A NATO védelmi szövetség.

- Ez nem a mi háborúnk. Magyarországnak mindenáron semlegesnek kell maradnia. Azon kellene gondolkodnunk inkább, hogy mi lesz, ha elárasztja az országot Ukrajna felől több százezer menekült, akiknek csak egy része lesz kárpátaljai magyar.

- Legyen igaza, de én attól tartok, hogy most csak erőgyűjtés zajlik. Ezért ha kell, minden nap el fogom mondani, hogy Magyarországnak békére van szüksége, és nem szabad részt vennie semmilyen katonai akcióban. A most induló aláírásgyűjtésünknek – a negyven évnyi munkaviszony utáni férfinyugdíj, az ingyenes internet és a bevándorlás szigorítása mellett – nem véletlenül ez az egyik kérdése. Remélem, sokan aláírják, és ezzel kikényszeríthetjük a semlegességet.