1., 1958. január 16.: Az országos rendőrfőkapitány levele a párttitkárokhoz
Garamvölgyi Vilmos rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány, belügyminiszter-helyettes 1958. január 16-án levelet intézett a rendőri szervek párttitkáraihoz. A levelet az ORFK Politikai (Nevelő) Főosztálya juttatta el a címzettekhez.
Zoom
Az országos rendőrfőkapitány: „…még igen gyengén dolgozunk.”
Garamvölgyi tábornok levelét azért írta, mert noha „az ellenforradalom felszámolása” után értek el eredményeket,
„A követelményekhez viszonyítva azonban még igen gyengén dolgozunk. Nem javult kielégítően az erkölcsi, fegyelmi helyzet. Az operatív munka széles körben dekonspirálódott, az éberség meglazult. A BM. egység, a rendőrség és a honvédség szervei közötti kölcsönös tiszteletadás, a bizalom sem alakult még ki megnyugtatóan.” (A levél teljes szövege itt olvasható: 1., 2., 3., 4. old.)
2., 1954. május 11: A BM Kollégiuma megvitatja a fegyelmi helyzetet
Mélyek a gyökerek. Ugorjunk vissza négy évet, amikor a Belügyminisztérium szovjet mintára létrehozott kollektív vezetői testülete megvitatta a BM fegyelmi állapotát és a helyzet megjavítására előterjesztett javaslatokat!
Gerő Ernő, a Moszkvához mindenkor hű, volt NKVD-tiszt belügyminisztersége (1953. 07.4. – 1954. 07.06.) alatt a a BM Kollégiumának a következők voltak a tagjai:
Piros László, áv. vezérőrnagy, a miniszter első helyettese;
Dékán István, áv. ezredes, miniszterhelyettes;
Györe József, miniszterhelyettes;
Ács Ferenc, áv. ezredes, a BM Személyzeti Főosztály vezetője;
Valencsák János, áv. ezredes, a Határőrség és Belső Karhatalom parancsnoka;
Berecz Béla, vezérőrnagy, az Anyagi és Technikai Főosztály vezetője;
Kucsera László, áv. alezredes, a Kémelhárító Osztály vezetője;
Gazdik Gyula, áv. alezredes, a Hírszerző Osztály vezetője;
Balázsi Béla, áv. őrnagy, a Vizsgálati Főosztály vezetője;
Pőcze Tibor, r. vezérőrnagy, Országos Rendőrfőkapitány.
Érdekes végigtekinteni azok névsorán is, akiket meghívtak a napirendi pont tárgyalásához. Kiderül belőle, hogy a Minisztertanács felügyelete alá tartozott ÁVH színe javát átmentették 1953-ban az egységes Belügyminisztérium I. (Államvédelmi) Főcsoportfőnökségére. Itt olvasható a meghívottak jegyzőkönyv szerinti névsora:
Zoom
A meghívottak névsora
A napirendi pont előadója: Ács Ferenc áv. ezredes, a BM Személyzeti Főosztály vezetője nem szépíti a helyzetet és kertelés nélkül kimondja:
„Olyan jelentést nem tudok hozni, amely a valódi helyzetet tükrözné. Ennél a helyzet rosszabb. Eddig nem elemezték a fegyelmi helyzetet, csak vizsgálták a konkrét ügyeket.”
Zoom
Ács áv. ezredes: „…ennél a helyzet rosszabb!”
A jelentés megállapítása szerint:
„…továbbra is súlyos hiányosságok vannak és a Belügyminisztérium szerveinek fegyelmi helyzetében alapvető javulás nem tapasztalható. Még mindig magas a fegyelemsértések és a bűncselekmények száma, sok a törvénysértés, az erkölcstelenség, a korrupció és állandóan növekedik az ittasságból adódó fegyelemsértés. Három hónap alatt 1412 leittasodás történt, amit túlnyomórészt őrszemélyzeti rendőrök (532) és határőrök (522) követtek el.”
„Az anyagi visszaélések, a korrupció főképpen rendőri szerveinknél tapasztalható. A járási osztályokon, őrsökön gyakori jelenség, hogy rendőrök kulákokkal barátkoznak, azoktól különböző ajándékokat fogadnak el, feketevágásokat követnek el, vagy segítenek elő. Igen magas az ilyen esetek száma a Békés megyei Főosztályon, ahol egy rendőr őrmester minden ellenszolgáltatás nélkül kulákokkal művelteti meg a földjét. A rendőri szerveknél anyagi vonalon megmutatkozó súlyos hibákat leginkább a Budapesti Főosztály legutóbb megtörtént eseményeiből lehet lemérni, ahol több vezető és beosztott alvilági bűnözőkkel összejátszva anyagi visszaélések sorozatát követte el.”

Ács Ferenc áv. ezredes, a BM személyzeti főosztályvezetője
„Az erkölcsi téren elkövetett bűncselekmények és fegyelemsértések száma is igen magas, állandóan növekedik. A legtöbb erkölcsi természetű probléma a megyei főosztályokon van, ahol több helyen maguk a vezetők is erkölcstelen életet élnek. Különösen súlyos a helyzet Békés megyei Főosztályon, ahol N.R. szds. rendőri helyettes, K.R. fhdgy., a káder osztály vezetője, T.R. fhdgy., járási osztályvezető beosztottaikkal és erkölcstelen nőkkel folytattak viszonyt. Ezen a főosztályon fordult elő az is, hogy pártvezetőségi tagok is hasonló magatartást tanúsítottak. Az erkölcsi züllés jelei elég nagy mértékben megmutatkoztak a Budapesti Főosztály közlekedésrendészeti alosztályán, ahol a rendőrnők közül sokan erkölcstelen életet éltek. A Zsombolya utcai női rendőr otthonban például rövid idő alatt hét magzatelhajtás fordult elő és a környéken szóbeszéd tárgya volt az otthonban lakók erkölcstelen élete. Hasonló jelenségek tapasztalhatók a központi szerveknél is. A III. főosztály volt helyettes vezetője J. őrnagy egyik beosztottjának feleségével tartott fenn szerelmi kapcsolatot és korrupciók sorozatát követte el. Az ORK egyik alosztályán a vezetők és a beosztottak között volt szexuális kapcsolat.”
„Gyakori jelenség, hogy operatív munkások lokálokba járnak szórakozni, vagy hasonló helyeken töltik el szabadidejüket. Az ilyen mulatozásoknak gyakran utcai botrány vagy verekedés a vége.” „A VIII. osztályon (Környezetelő és lefigyelő osztály) a figyelő alosztály egyes beosztottai és vezetői folytattak szexuális viszonyt egymással.”
„…ebben az évben már két határőr akart hazaárulást elkövetni, 12-en pedig megszöktek alakulatuktól. Jelentős a politikai természetű ügyek magas száma. Három hónap alatt a Határőrség szerveinél 209 esetben történt ellenséges politikai megnyilvánulás és 46 esetben folytattak vizsgálatot olyan személyek ellen, akik ellenséges elemekkel tartottak fenn kapcsolatot.”
„A Komárom megyei államvédelmi osztály vezetője és beosztottai az őrizetbe vételek és házkutatások során törvénytelenül jártak el, ugyanis a bűncselekményekkel össze nem függő tárgyakat és értékeket foglaltak le, a lefoglalt bútorokat és értékeket egymás között szétosztották.”
„Egyes megyei főosztályok rendőri szerveinél megnehezíti a fegyelem megjavítását az a körülmény, hogy a beosztottak közül sokan a leszerelés gondolatával foglalkoznak. Ennek érdekében nem egyszer sorozatos fegyelemsértéseket is elkövetnek. A leszerelési lázat egyes helyeken az okozza, hogy a régi rendőrök elégedetlenek és rábeszélik a többieket is a leszerelésre.”
A hozzászólások közül:
Egri Gyula miniszterhelyettes:
„A gyávaság több esetben előfordul a szerveknél. De ugyancsak vannak, akik mindenről jól tájékozottak, mindenről jól értesültek és ennek alapján fecsegnek a minisztériumról. Korrupciós jelenségek tapasztalhatók, a tabi járási osztályon például a beosztottak földet béreltek és azon megszervezték a Vörös Lobogó Termelőszövetkezetet.”
Berecz Béla vezérőrnagy, a BM Anyagi és Technikai Főosztály vezetője:
„A Hajdú megyei főosztályon megbüntették az anyagi osztály vezetőjét, mert végrehajtotta a kiadott parancsokat. Beosztottak és vezetők sok esetben igénybe veszik szórakozásra a gépkocsikat és a karambolok 90%-a ilyen alkalmakkor történnek.”
Koczina Gyula áv. ezredes, az MDP Központi Vezetőségének tagja:
„A fiataloknál nagymértékű a burzsoá befolyás. Jampec társaságba járnak, udvariatlanok. A vezetők nem ismerik a fiatal tisztek problémáit.”
Pőcze Tibor r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány:
„Nagymértékű liberalizmus tapasztalható. Előfordul, hogy a nyomozók válogatnak az ügyekben. Több tiszt megtagadta a nyári táborozáson való részvételt. Budapesten rossz a fegyelem, a szolgálati szabályokat nem veszik figyelembe. Egyes beosztottak a munkatörvénykönyvre hivatkoznak, jogtalan igényeket támasztanak. A 19-es parancsot csak néhány hónapig tartották szem előtt a vezetők. A parancsnokok és a vezetők nem tárják fel őszintén a helyzetet. A parancsnokok jelentése mást hoz ki, mint a fegyelmi osztály ellenőrzése. A politikai tisztek nem járnak le az őrsökre, nem törődnek a problémákkal.”
Kőrösi György áv. ezredes, a Határőrség és a Belső Karhatalom politikai csoportfőnöke:
„A jelentésre nem lehet teljesen támaszkodni. A fenyítettek 70%a DISZ-tag. Nagyrészük harmadéves harcos. A Személyzeti Főosztály hónapokon keresztül nem intézi el az ügyeket.”
Dékán István áv. ezredes, miniszterhelyettes:
„A jelentés nem ad elemző, átfogó képet a minisztérium fegyelmi állapotáról, nem keresi az okokat. A vezetőknél a főveszély ma már a liberalizmus, az általános lazaságra való hajlamosság. Fel kell vetni az operatív munkafegyelmet. A hálózati munkában történt fegyelmezetlenségeket, a találkozók elmulasztását nem tekintik fegyelemsértésnek. Az avantgardizmus nem csak államvédelmi jelenség.”

Piros László áv. vezérőrnagy, a belügyminiszter I. helyettese
Piros László áv. vezérőrnagy, a miniszter I. helyettese:
„A fegyelmi osztály nem oldhatja meg a parancsnokok helyett a feladatokat. A jelentés általában helyesen értékel, a fegyelmi helyzet nem kielégítő. A rendőrségnél és a határőrségnél mutatkozik meg a legtöbb fegyelmezetlenség. Ez különösen súlyos, mivel a legnagyobb részt a lakossággal való viszonyt rontják. A jelentés nem elemzi a szolgálati fegyelmet. Nagyon elterjedt a civiles magatartás. A vezetők között sok esetben bizonytalanság van, engedtek a követelményekből azért, hogy ne mondják, rossz a viszonyuk az emberekhez. A követelményekből nem lehet engedni!”
[Piros László: 1950. október 24-től államvédelmi vezérőrnagyként az ÁVH Határőrség és a Belső Karhatalom parancsnoka, 1953. június 4 és 1954 június 6 között a belügyminiszter I. helyettese, utána belügyminiszter 1956. október 24-ig.
Egri Gyula 1954. február 3-tól belügyminiszter-helyettes, majd a miniszter I. helyettese 1955. november 26-ig, ezt követően az MDP Központi Vezetőségének titkára 1956. október 24-ig.
Dékán István államvédelmi vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes 1953. július 18 és 1955. december 16 között, majd a miniszter I. államvédelmi helyettese, az államvédelmi főcsoportfőnökség vezetője 1956. október 30-ig.
Pőcze Tibor 1951-től a belügyminiszter I. helyettese, 1954. augusztus 8 és 1957. július 1 között belügyminiszter-helyettes, egyúttal 1953. július 22-től 1956. december 6-ig országos rendőrfőkapitány.
Berecz Béla államvédelmi vezérőrnagy 1949 és 1953 között a Magyar Néphadsereg anyagi csoportfőnökségének előbb osztályvezetője, majd csoportfőnöke, 1953-től 1962-ig a BM Anyagi és Technikai Főosztályának vezetője.
Körösi György tatabányai bányászcsaládban született, 1948-ig vájár, az MDP városi, majd megyei szervezőtitkára. 1951-től a BM Határőrség politikai főcsoportfőnöke ezredesi rangban. 1959-ben Szolnok megyei rendőrfőkapitány. 1961 és 1977 között az ORFK vezetője, belügyminiszter-helyettes, rendőr vezérőrnagy.
Koczina Gyula apja napszámos volt, négy polgárit végzett, villanyszerelő a Weiss Manfréd Gyárban. 1945-től az MKP tagja, 1946-ban az MKP csepeli területi bizottságának titkára, XXI. kerületi szervezőtitkár. 1948-49-ben az MDP budapesti bizottságának munkatársa, osztályvezető-helyettes. 1950-től a Rákosi Mátyás Művek párttitkára. 1951-ben az Államvédelmi Hatóság párttitkára államvédelmi ezredesi rangban. Az MDP Központi Vezetőségének tagja 1951. március 1 és 1954. május 30 között. 1953-ban országgyűlési képviselő. 1956 után a Posta Központi Kábelüzem igazgatója. 1962-ben kizárták az MSZMP-ből.]
(Forrás: Dr. Ilkei Csaba: „Büntetés-végrehajtás, hírszerzés, kémelhárítás, az államvédelem politikai, erkölcsi és fegyelmi helyzete, 1953-1956” Tanulmány, 2012. A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953-1956. I. kötet)
(Kuruc.info)