Eljárás indult egy 91 esztendős német nő ellen, aki nekilátott megfejteni egy nürnbergi múzeumban kiállított, keresztrejtvényt ábrázoló avantgárd "műalkotást". A Reading-work-piece című, 1965-ben készült képet az avantgárd "művész", Arthur Köpcke készítette. A keresztrejtvényt ábrázoló alkotáson az "Insert Words" felirat szólít fel a hiányzó kockák kitöltésére.
A nürnbergi Neues Múzeum szóvivője elmondta, hogy az idős hölgy, aki szerdán egy nyugdíjas csoporttal látogatott el a kiállításra, golyóstollal töltötte ki az üres kockákat. A múzeum szakértői szerint a "műalkotás" szerencsére restaurálható. Az ügyet azért jelentették, mivel a magángyűjteményből kölcsönzött képet 80 ezer euróra (25 millió forintra) biztosították.
Zoom
A szóvivő hozzátette, hogy a nő ellen rongálás miatt indult vizsgálat, de nem feltételezik, hogy direkt akarta tönkretenni a képet.
A nyugdíjas hölgy a rendőrségnek elmondta: szó szerint értelmezte a kép angol nyelvű szövegét, ezért állt neki megfejteni a keresztrejtvényt. Mint hozzátette, szerinte a múzeumnak fel kellett volna hívnia a látogatók figyelmét arra, hogy ne írjanak bele a képbe.
A nyugdíjas csoportot vezető Gerlinde Knopp a BBC News szerint elmondta, hogy a kiállításon sok interaktív művészeti alkotás szerepelt, emiatt könnyű volt összetéveszteni egy olyan munkát, ami szintén azok közé volt sorolható.
Öt "műalkotás", amely a kukában landolt
Damien Hirst vagyont érő műve – egy kupac csikkekkel teli hamutartó, üres sörös- és festékesdoboz – az alkotó művész szentélyét, a műtermet volt hivatva megidézni. Célját azonban nyilvánvalóan nem érte az épelméjű takarítónőnél, aki minden bizonnyal más aspektusból vizsgálta a művet. Így történt, hogy a csikkeket és sörösdobozokat a megnyitó egyéb maradványaival és hulladékával együtt annak rendje módja szerint összesöpörte és kidobta. A "művész" állítólag vinnyogva halászta össze művét a szemétből, és nagyon jól szórakozott a dolgon.

Egy másik "modern művész", a zsidó Gustav Metzger direkt hálás volt, amikor a Tate éjszakás takarítónője szemétnek nézte és kidobta egyik alkotását. A takarítónő nem ismerte fel, hogy a teremben letámasztott nagy zsák papírhulladék szerves része az egyik kiállított "műnek". Nevezetesen "Az önpusztító művészet első nyilvános demonstrációjának új alkotása" című installációnak.

Pár évvel korábban Joseph Beuys – kimondani is rossz! – 400 ezer euróra értékelt Hirschkuh című alkotását pucolta el a takarító a düsseldorfi Academy of Fine Arts-ban. Egy pillantás a képre, és a gondolatmenet érthető. Mindazonáltal gyanakodhatott volna, hiszen kinek van képe ekkora kávépacát hagyni a kiállítótérben. Ugye. Márpedig ha nem kávéfolt, akkor műalkotás. Ennyi – nem túl bonyolult…

A dortmundi Ostwall Museumban pucolt a pusztulásba egy távolról sem önmegsemmisítőnek szánt kortárs installációt egy alkalmazott. Értéke 690 ezer font. (A műé!) Martin Kippenberger német művész „Amikor elkezd csöpögni a plafonból” című alkotását egy magángyűjtőtől kapta kölcsön a múzeum. Ahogy a fotón is látszik, a fa szerkezeten apró festékpöttyök jelképezik a rászáradt „plafoncseppeket”. És hát a dolog, foltos, na. Mi a dolga ilyen esetekben a gondos takarítószemélyzetnek? Súrol. A magángyűjtő beadott a kiállításra egy koszos és zavaros léckupacot, és visszakapott egy fényesre suvickolt létrát. Mi a gond?...

Szintén szemétnek nézték egy olaszországi múzeum takarítói két olasz művész "Hol fogunk ma táncolni?" című "alkotását", amely az 1980-as évek olasz politikai elitjének a dekadenciáját volt hivatott jelképezni. Az üres alkoholos üvegekből, szétszórt konfettiből, leszakadt dekorációból és hasonlókból álló installációt egészen addig lehetett megtekinteni, amíg a múzeum személyzete - igen helyesen - úgy nem értékelte, hogy ez biztos csak valami szemét, és lelkiismeretesen fel nem takarította az egész kócerájt.

(Kuruc.info - MTI - Artris - Index nyomán)