Ez is egy projekt volt.

Igen szépen tanul egymástól a két, vérünket szívó kisebbségünk. No nem tisztességet, becsületet, eltartóik tiszteletét, ellenkezőleg: új és új módszereket lesnek el egymástól, hogy még több bőrt húzhassanak le rólunk. Jelen esetben roma testvéreink éltek a hollókosztipar által kínált lehetőségekkel, százmilliókat zsebelve be osztrák szomszédainktól, függetlenül attól, hogy két évesek voltak a 40-es években vagy csak '90 után jártak Ausztriában. Az jár, mert ők cigányok, mi meg csak dolgozzunk szépen. Egy pár megélhetési most ráfaragott.

"Még több pénzt, faji alapon!"

A győri megyei bíróság előtt parkoló luxusautók láttán a járókelők azt gondolhatták, külföldi királyi látogatás van az épületben - írja az egyik hírportál. A valóság azonban az volt, hogy 26, részben a mi pénzünkön megtollasodott cigány állt a vádlottak padján, összesen 255 millió forint csalás vádja miatt. Az elsőrendű vádlott a megyei cigány önkormányzati vezető, a másodrendű vádlott pedig a dunántúli vajda.

A rendőrségi aktákból kiderül, hogy a holokausztipart működtető zsidóktól tanulva az osztrákoktól csalták ki a milliókat cigányaink a Roma Kárpótlás nevű program kiskapuit kihasználva (mi másfajta programokat képzelnénk el nekik, másféle kapukkal - a szerk). Az ausztriai kancellár nevéhez fűződő kezdeményezés az 1944-45 között ausztriai munkatáborokba szállított és ott dolgozni tanító cigóknak nyújtott 600 ezer forinttól 1 millió 800 ezer forintig terjedő kárpótlást.

A "roma igénylők" változatos módszerekkel éltek, hogy megkapják az anyagi juttatást. Akadt olyan semmirekellő, aki még a második életévét sem töltötte be a II. világháború idején, és mégis elment a kárpótlásért. "Természetesen mindenkinek akadtak tanúi, akik tanúsították a szenvedéseket, megaláztatásokat, sikolyokat, meg mindent, amire szükség volt" - írja a hírt közlő portál, s érezzük, kísérteties a hasonlóság ez és az "eredeti", egymásnak ellentmondó holokauszt-történetek, s méginkább a nagy "őstörténet" között.

Aki nem volt bejelentve a kisalföldi megyeszékhelyre, annak találtak hamar egy helyet, ahova a pénz folyósításáig bejelentkezhetett, derül ki. Az osztrák fél egy ideig jóhiszeműen fizetett, aztán gyanússá vált a több ezer markát tartó ingyenélő. A történészek véleménye szerint ugyanis Magyarországról elenyésző számban érkeztek cigányok az osztrák munkatáborokba. Akiket elvittek, leginkább németországi telepekre hurcolták, nem a sógorokhoz.

"Én csak 20 ezer forintot láttam a pénzből. Alá kellett írnom néhány papírt, és a többi már nem az én dolgom volt. De ha tudtam volna, hogy milliókat vesznek föl a nevemre, akkor többet kértem volna" - mondta K. Andrásné, aki az Árpád utca egyik falát támasztva mesélt a történtekről. Még arról is mesélt,  nem lévén sok bőr napbarnított orcáján, hogy ő bizony járt már Ausztriában, de nem lánykorában, a háború idején, hanem a 90-es években, s nem is munkatáborban, hanem a bécsi Maria Hilfer Strasse-n vásárolgatott.

Az ügy elsőrendű vádlottját 204 millió forint elsikkasztásával vádolják, mivel ő működött közre az összegek megszerzésében. A cigány politikus igen helyesen jelenleg is előzetes letartóztatásban van. A többi 25 vádlott fejenként 5-6 millió forintot akasztott le a jóhiszemű "labancokról". "A védelem álláspontja az, hogy ennek az ügynek nincs sértettje, hisz az Osztrák Megbékélési Alap semmiféle igénnyel ez irányban nem élt" - nyilatkozta dr. Rákosfalvy Zoltán, az elsőrendű vádlott szakmájához méltatlan ügyvédje, és hozzátette, a végső ítéletet úgyis a bíróság mondja ki.

A bíróság azonban nem ilyen naiv, hiszen bár nem érkezett panasz a megkárosított szervezettől, attól még bűncselekmények történtek. Az ügyben egyébként érintett a helyi zsaruk számára jól ismert "Csintó" gúnynéven emlegetett tetves családja is. Mint ismeretes, a büntetett előéletű férfi korábban védelmi pénzeket szedett szerte a városban, míg végül sikerült egy időre kivonni őt a forgalomból. A 90-es évek közepén az okozott tömegfelháborodást Győrben, hogy a belváros egyik legpatinánsabb utcájának pazar, 200 négyzetméteres önkormányzati lakásában tengette életét Sz. úr alias "Csintó", miközben ezt sem szociális, sem anyagi helyzete nem indokolta. Az ügyben a bíróság legkorábban januárban hirdet ítéletet.

(Kuruc.info - Stop)