A világháború egyik elit hadereje a Wehrmacht ejtőernyős egységei voltak. Ezek több híres és jelentős akciót is végrehajtottak, amik a mai napig példaértékűek a különleges erők számára. Alábbi cikkünkben a német Fallschirmjägerek szervezésével, fegyverzetével foglalkozunk, amik között több forradalmi megoldás is volt. A kemény és hatékony kiképzés, a tapasztalat felgyülemlése, az elit státusz és a hatásos fegyverzet miatt a Fallschirmjägereket számos szerző a Harmadik Birodalom (és a világháború) legjobb katonáinak tartja.
Szervezés
Az ejtőernyősök különleges bevetéseinek tervezését és kivitelezését jelentős mértékben segítette, hogy a Luftwaffe ejtőernyősei voltak az első ilyen egység a világon, ugyanazon szervezethez tartoztak, mint az őket szállító repülőgépek. Más korabeli haderőkben a repülőgépek és az ejtőernyősök külön parancsokság alá tartoztak (légierő, hadsereg). A Fallschirmjägerek viszont a Luftwafféhoz tartoztak, ami miatt a bevetések szervezése és irányítása jelentősen könnyebb volt.
A háború végén a német ejtőernyős hadosztályok a Wehrmacht legerősebb hadosztályai közé tartoztak, különösen védelemben. Míg 1944-ben egy tipikus német gyaloghadosztály létszáma teljesen feltöltve 12 ezer 352 fő volt, addig egy Fallschirm-Jäger-Division 15 ezer 976 főből állt.
Az ezredeket összehasonlítva még nagyobb volt a különbség. Egy korábbi cikkben már esett szó arról, hogy a német lövészszakaszok létszámát 49 főről 33 főre csökkentették '43 végén. A csökkenés viszont még ennél is nagyobb volt, ugyanis közben a gyaloghadosztályok lövészzászlóaljainak a számát is kilencről hatra csökkentették. Ez a két csökkentés együtt nagyjából megfelezte a gyalogezredek létszámát. Ehhez képest az ejtőernyősök ezredeinek a létszáma a régi gyalogezredéhez volt hasonlítható. Ebből látszik, hogy ezeknek az egységeknek magas volt a prioritásuk.
Az előbbiek mellett felállítottak több Fallschirm-maschinengewehr-battallion egységet is. Ezek géppuskazászlóaljak voltak, amik hatalmas tűzerővel rendelkeztek. Egy ilyen egység 30 géppuskával és 12 aknavetővel rendelkezett. Az egyik egység jelen volt a Monte Cassinó-i csatában is, ahol a nyugati szövetségesek 55 ezer embert veszítettek a 20 ezres német veszteséghez képest.
Felszerelés és fegyverzet
A Fallschirmjägerek több lőszert tudtak magukkal vinni a továbbfejlesztett felszerelés révén. Egy átlagos német gyalogos 60 lőszert vitt magával a társtáskáiban. Egy német ejtőernyős viszont 120 lőszert tudott magával vinni a vállszíjas tártáska révén, plusz a hagyományos tártáska hordozása esetén további hatvanat, azaz összesen 180-at.
Közelharci fegyverekkel nagyon jól fel voltak szerelve az ejtőernyősök, ugyanis egy ejtőernyős század 55 pisztollyal és 43 géppisztollyal rendelkezett, ami sokkal több volt, mint egy lövészszázadnak. Ehhez az is hozzájárult, hogy ugyan a világháború második felében a német ejtőernyősöket inkább elit gyalogságként alkalmazták, mint légideszantként, de attól még ejtőernyősök voltak. Az ugrásnál pedig a legideálisabb fegyverek a géppisztolyok voltak.
A Fallschirmjägerek az első haderők között voltak, akik foltosított álcaruhával rendelkeztek.
Zoom
Két tárgy, ami hozzájárult az ejtőernyősök hatékonyságához: a foltosított álcaruha és a vállszíjas tártáska
A Luftwaffe egyik fegyverfejlesztése a Panzerwurfmine volt. Ez egy páncélelhárító kézigránát volt, ami a kumulatív elven ütötte át a páncélt. Egyszerű volt, és kiképzés után könnyű volt használni. Egyik előnye az volt, hogy zárt térben használhatták. Ez azért számított előnynek, mert a korabeli páncéltörő fegyverek jelentős részéről (Panzerfaust, Bazooka) ez nem volt elmondható, mivel a hátul kicsapódó lőporgázok veszélyesek lettek volna a fegyver használójára.
Zoom
Panzerwurfmine
Az FG 42
A háború végén az egyik legjobb kézifegyver a német ejtőernyősök Fallschirmjäger Gewehr 42 öntöltő puskája volt. Ez a fegyver a tűzerejéhez képest nagyon könnyű volt, ami miatt sok feladatra használhatták. Míg a világháború idején egy géppuska legalább 10 kilós volt, addig az FG 42 tömege kevesebb volt 5 kilónál. Emiatt egy katona is könnyen kezelni tudta. A tűzereje viszont összemérhető volt a legtöbb korabeli géppuskával, a félautomata puskákat pedig többszörösen felülmúlta.
A fegyver egyik előnyös tényezője az volt, hogy tűzváltós volt. Lehetséges volt félautomata módon alkalmazni, ami révén pontosabban lehetett lőni nagy távolságra, és automata módon, géppuska tűzerejével lőni. A fegyver el volt látva villaálvánnyal és bajonettel is.
Ebből a fegyverből gyakorlatilag csak az ejtőernyősök kaptak, és limitált mennyiségben készült. Ennek az volt az egyik oka, hogy a Wehrmacht inkább a Heer igényére kifejlesztett Stg 44 gépkarabélyt favorizálta, ami szintén egy forradalmi fegyver volt.
Zoom
FG 42 öntöltő puska. Ezt a fegyvert a modern gépkarabélyok felé tett első kísérletek egyikének tartják
Zoom
Fallschirmjäger FG 42-vel, 1944, Olaszország
Nehézfegyverzet
A Fallschirmjägerek nehézfegyverzetére jellemző, hogy viszonylag könnyen szállítható volt. Ez igaz volt a tüzérségükre is, ami rendelkezett hátrasiklás nélküli lövegekkel. Ezek a lövegek a tűzerejükhöz képest nagyon könnyűek voltak. Egy másik nagyon könnyű fegyverkategória az sPzB 41 nehéz páncéltörő-puska volt. Ez a fegyver ugyan gyalog vontatható volt, de a kúpos cső miatt a páncéltörő képessége nagyon jónak mondható. A Fallshirmjagerek rendelkeztek a 8 cm-es német aknavetők rövid csövű változatával. Ez a fegyver is nagyon könnyű volt a tűzerejéhez képest.
Zoom
Hátrasiklás nélküli löveg
Zoom
sPzB 41 páncéltörő löveg
Zoom
Rövid csövű 8 cm-es aknavető
A Leibermuster mintájú álcaruha
A háború végén a gyártás racionalizálása érdekében kifejlesztettek a Wehrmacht és az SS számára egy közös terepmintát, amit mindkét haderő hordott volna, hogyha tovább tartott volna a háború. Ezt a tervező Leiber fivérek után Leibermusternek hívták. Az ezzel a terepmintával készített álcaruháknak az volt a különlegességük, hogy ezek voltak a történelem első álcaruhái, amik az infravörös tartományban is álcáztak.
Ezt azért tartották szükségesnek, mert a világháború folyamán elkezdték használni az infrafelderítő eszközöket. A Leibermuster kifejlesztésének egy másik szempontja az volt, hogy olyan álcaruhákat akartak, amik utcai körülmények között is jobban álcáznak.
Zoom
A kép bal oldalán egy hagyományos ruhában lévő katona, míg a jobb oldalon egy Leibermusterben lévő katona látható, infravörös fényképen
Az infravörös álcázást azzal érték el, hogy a ruhához szént adtak.
Zoom
Leibermuster, két fényképen. A fekete foltok utcai harcban álcáztak jól. A világháború után a svájci és a csehszlovák hadsereg alkalmazott hasonló álcaruhákat, bár a svájci esetben a vörös foltoknak nagyobb hangsúlyuk volt. Emellett egyes források szerint az amerikai ERDL mintát is ez inspirálhatta, amit Vietnamban használtak
(Olvasónktól)
Források:
https://www.feldgrau.com/WW2-German-Fallschrimj%C3%A4ger-Division-Generic-Structure
https://www.quartermastersection.com/german/companies/1531/FALLSCHIRMJ%C3%84GERCOMPANY1944
http://www.lonesentry.com/articles/parachutists/index.html
https://www.feldgrau.com/WW2-German-Weapons-and-Equipment-of-the-Fallschirmj%C3%A4ger
http://www.fallschirmjager.net/Equipment/basicgear/index.html
http://hadtortenet.hu/node/824
https://combatgear.blog.hu/2014/03/05/fallschirmjager
https://www.lonesentry.com/articles/panzerwurfmine/index.html
https://www.lonesentry.com/articles/fg42/index.html
http://www.operationbarbarossa.net/wp-content/uploads/2014/07/Ger-FILARM-Artillery-DB.pdf
https://www.lonesentry.com/articles/ttt07/recoilless.html
http://fritzwaffen.blogspot.com/2010/05/kupos-furatu-panceltoro-lovegek.html
https://www.masodikvh.hu/haditechnika/tuzerseg-legvedelem/nemet-tuzerseg/1250-granatwerfer-42-8-cm-es-aknavet
https://en.wikipedia.org/wiki/Leibermuster
S.S. and Wehrmacht Camouflage: US Richardson Report