Legismertebb közösségi platformként Zuckerberg Facebookját tartják, ahol sok fiatal szabadidejének nagy részét tölti. Ahol pár éve még csak a nyaralási fotók, pár vicces kép és néhány érdekesebb cikk jelent meg, ma már a legtöbben magánéletük minden titkát, több személyes adatot és érzelmi indulatot osztanak meg barátaikkal, ismerőseikkel és sokan ezáltal az egész világgal.

A közösségi platform évről évre egyre népszerűbb, és ennek hatására vezetnek be szinte minden hónapban kisebb változásokat, újításokat és minél több személyes adatot igénylő frissítéseket. A már több mint tizenöt éve működő adatbázis egyre nagyobb hatással van a társadalom működésére, érzelmi és politikai döntéseire, de még a gondolkodási mechanizmusára is. Egy jól pozicionált kép vagy cikk, egy markáns szöveggel könnyen befolyásolhatja a fogyasztó, az adott témában való véleményét, radikálisan megváltoztathatja azt, és kényszeresen egy esetlegesen álhír terjesztésébe vághat bele, akár akaratlanul is.

A Facebook folyamatosan törekedett arra, hogy szűrje az álhírek terjesztését, de ebben máig nem aratott maradandó sikereket. A valóságot nyíltan tagadó tartalmak pillanatok alatt eljuthatnak az azt olvasókhoz, és legtöbbször egyáltalán nem vonhatók felelősségre.

De máshogy van ez a nemzeti radikális, jobboldali, de még sokszor a keresztény konzervatív értékeket képviselők számára, ha véleményüket, tapasztalataikat vagy intelligens gondolataikat meg merik osztani követőikkel. A nemzetben gondolkodók és az igazságot feltárók táborára nem érvényes a szólásszabadság lehetősége, hiszen minden olyan gondolat, amely saját rasszát, faját, kultúráját vagy nemzetét a legfontosabbnak tartja, az ellentmond a Facebook Közösségi Alapelveinek. De merüljünk el kicsit részletesebben el abban, hogy konkrétan mikről is van szó…

A felhasználóiról információt gyűjtő közösségi oldal egy ingyen platformot biztosít arra, hogy megosszuk a világgal életünk egy részét, nyilvánosságra hozzuk sikereinket, gondolatainkat és érzelmeinket. A liberális hátterű cég elmondása szerint ők egy “barátságos, biztonságos felületet” szeretnének biztosítani minden felhasználó számára, ahol nincs helye a gyűlölködésnek! Hosszú hetekig lehetne vitatkozni azon, hogy mi pontosan a gyűlöletkeltő megnyilvánulás, de jelenleg a köztudatban az a definíció él, hogy: “Amíg a véleményem más érzékenységét, nemzetiségét, kultúráját és vallását nem sérti, addig nyilvánosan képviselhetem az adott hozzáállásom”. Az természetesen más kérdés, hogy a liberálisok manapság már mindent sértőnek vesznek, ami nem az ő véleményükkel azonos.

Egy elvileg demokratikus országban a szabad véleménynyilvánításban helye kéne legyen minden olyan szélsőségnek is, amely eltér a megszokott gondolkodástól. Annak is, ha valaki ellenzi a demokráciát, mint annak, aki isteníti. Annak is, hogy valaki olyan történelmi jelképeket használ, melyek számára fontosak. (Jelenleg csak a baloldali és kommunista jelképek használatát engedélyezik a nemzetközi közösségi médiumok, mint pl. a sarló-kalapács, melyet az anarchista antifák előszeretettel használnak). Jogosan gondolhatja a jobboldal vagy a szélsőjobb azt, hogy ki vannak rekesztve, el vannak nyomja, megfosztják őket a véleménynyilvánítási szabadságuktól a közösségi médiaplatformok, csak mert azok vezetői másképp gondolkodnak. De hogy is néz ki politikai vagy mozgalmi téren?

Többeknek ismerős lehet a fentebb látható “üzenet”, melyet a Facebook előszeretettel küld el azoknak, akik az általuk veszélyesnek/károsnak/antidemokratikusnak ítélt tartalmat osztottak meg, és melynek következményeképp eltünteti a bejegyzés tartalmát, az azt megosztó személyt pedig 1, 3, 7, vagy legrosszabb esetben 30 napra tiltja. De gondolkodjunk is csak el azon, miért kapunk büntetést… Miért kap az ember általában büntetést…? Amikor rosszat tett, törvénybe ütközőt, megszegi a szabályokat és a büntetés súlyossága, majd a következő alkalommal jobb belátásra bírja, hogy másképp tegyen. Tehát konkrétan a Facebook be akarja szabályozni, hogy hogy gondolkodjunk? Hogy az általunk képviselt gondolat nem helyes? Hogy csak azon szimbólumok legitimek, melyek a szivárványos zászló színei közé beférnek?

A Facebooknak minden európai országban, ahol engedélyezve van a közösségi portál használata, van kirendeltsége. (Európai központja Dublinban található.) A helyi irodaházakban a munkatársak a saját országukban megosztott tartalmakat moderálják, válaszolgatnak a felhasználók által feltett kérdésekre és fejlesztik a helyi “veszélyesnek titulált szervezetek/személyek” szimbólumának/arcának adatbázisát, amit egy folyamatos algoritmus ellenőriz a nap 24 órájában. A már tiltott/büntetett személyeket aktívabban figyelik, a még “tiszta profilokat” ritkábban érinti a cenzúra. Viszont az megfigyelhető volt, hogy az oldalakon megosztott tartalmakkal szemben sokkal elnézőbbek a moderátorok mint a személyes profilon és a csoportokban megosztott bejegyzésekkel. Viszont ha olyan tartalommal találkoznak a liberális programozók, amik egy cseppet sem tetszenek nekik, akkor az alább látható ábrán olvasható, igen kicsinyes magyarázkodással indokolják, hogy miért vagyunk mi a kirekesztő szélsőségesek…

Már több olvasónk számára nyilvánvaló lehet, hogy a közösségi médiában való szereplés nagyban befolyásolhatja egy szervezet, vagy politikai párt működését, népszerűségét és szimpátiáját. Több országban a Facebook választásokat dönthetett el (az Egyesült Államokban ezt négy éve a Twitter tette meg Donald Trump javára), ami a valódi jobboldali szervezeteknek és politikai közösségeknek mindig is hátrány okozott.

Hazánkban az alábbi tartalmak kerültek tiltólistára:

Az említett megnevezések/személyek/szimbólumok törlése általában 8-48 órával a posztolás után következik be, melyet a legtöbb esetben többnapos tiltás von maga után. Fontos tudni: A már említett “tiszta profilok” esetében, ez sokkal tovább tarthat, esetlegesen több hét után sem következik be, kivéve, ha azt egy rossz akaró névtelenül jelenti. Az általában gyűlöletbeszédként jelentett tartalmat egy moderátor személy fogja megvizsgálni, aki a szaktudása alapján bírálja el, hogy az mennyire fér el a demokrata platformon.

Erre azt a megoldást tudom javasolni, hogy PhotoShoppal vagy PhotoScape-pel kockázzuk ki az adott neveket/szimbólumokat, melyekről tudjuk, hogy nem elfogadottak. Mind a két képszerkesztő programmal tudunk úgy dolgozni, hogy ne teljesen fedje el a szimbólumok formáit, tehát a legtöbben tudják, milyen tartalmat rejt a kikockázott felület. Ezzel elkerülhetjük a többhetes tiltásokat, és az általunk posztolt tartalmunk ugyanúgy eljut az olvasókhoz. A biztonság kedvéért néhány nap után véglegesen töröljük a megosztott tartalmakat, mert a legtöbb alkalommal a visszamenőleges bejegyzések miatt kapunk tiltásokat.

De szintén hasznos lehet kizárólag csak Facebook-ismerőseinkkel megosztani bejegyzéseinket, amit az alábbi módon állíthatunk be a Bejegyzések létrehozásánál:

Facebook-oldalaknál érdemes odafigyelni, hogy azok közzétételi állapotát óvjuk. A többszörös Közösségi Alapelvek be nem tartása az oldal végleges elrejtését vonhatja maga után, úgy hogy azt csak az oldal adminisztrátorai és szerkesztői láthassák. Az oldalak állapotát a “Továbbiak” majd az “Oldal minősége” opcióra kattintva ellenőrizhető. A piros állapotból hónapok alatt lehet visszakerülni a sárga, majd a zöld állapotba, ami azzal érhető el, hogy a moderátorok hosszú ideig nem találnak nekik nem tetsző tartalmat.

De ha ez nem lenne elég, hogy a gondolatainkban kutakodnak, egyes eseteknél a pénztárcáinkban is megteszik, hiszen a Hirdetéskezelő Policyja engedélyezi azt, hogy az algoritmus bármilyen egyeztetés nélkül használja a hitelkártyád adatait, hogy hirdetéseket futtasson (ez akkor lehetséges, ha már saját hitelkártyával hirdettél).

Ha végül úgy alakul, hogy rajtakapnak a szélsőséges tartalom megosztásán, akkor mindenképp éljünk az “Ellenőrzés kérésre” opcióval. Nem jellemző, de volt már rá példa, hogy bizonyos tartalmak törlését és a 30 napos tiltást is visszavonták a moderátorok.

De a legszomorúbb hír talán az, hogy a túlbuzgó cenzúragombot nyomkodó posztkommunisták nemcsak a politikai és társadalmi témájú bejegyzéseket törlik le a platformról, hanem több cég marketing tartalmú képeit és szórólapjait is eltüntették, mert azok a kisebbségekre is használt jelzőkkel illettek bizonyos helyzeteket vagy állatokat.

Ez a folytonos cenzúra sajnos nem csak a Facebook világában van így, hanem Instagramon és a már a tinik körében legnépszerűbbé vált platformon, a TikTokon is megjelent.

Az Instagramot (és a WhatsAppot is) felvásárló Mark Zuckerberg ártatlan tekintete mögött sajnos egy olyan manipulációs törekvés lakozik, amely igyekszik évről évre a világ gondolkodását minél nagyobb mértékben befolyásolni. Az Instagram a Facebookkal ellentétben a képekre és a videókra centralizálja a tartamait, melyeket az alkalmazáson belül is szerkeszthetnek a felhasználók. Itt ugyan lassabb a cenzúra, de annak mechanizmusa már majdhogynem azonos a Facebookéval. A tiltott szimbólumok és jelképek regisztrálva vannak az algoritmus memóriájában és szűrik ki azokat, melyek a fiók végleges tiltásával járhatnak.

Tipp: Az Instagram és a Facebook esetében is ajánlom azon tartalmak a Story-ban (Napomban) való elhelyezését, amikről biztosan tudjuk, hogy tiltást vonnának maguk után sima bejegyzésként. Ez viszont egy 24 óráig tartó poszt, amely az idő lejárta után eltűnik, és utána nem jelenthető vagy vonható felelősségre az azt posztoló személy).

A egyik legnépszerűbb magyar tiktoker, a sikeres vállalkozó Szerencsés Szabolcs fiókját is többször megtámadta a cenzúra, amely azért csapott le, mert Szabolcs rövid, egyperces videóiban el merte mondani azt, hogy európai országainak, de leginkább Magyarországnak radikálisabb rendeleteket kellene hoznia a veszélyhelyzetben. A probléma gyökereihez visszatekintve az európaitól eltérő kultúrájú Kínát címkézi hibásnak az étkezési szokásai miatt, melynek következményeképp a kontinensünkön eluralkodott a jelenlegi veszélyhelyzet. A törölt tartalmak miatt természetesen történt fellebbezés, de bizonyára a Kína érdekeit szolgáló platform nem változtatja majd meg döntését.

A csak videókkal foglalkozó, egyébként kínai cég eszén nem tudunk trükkökkel túljárni, hiszen a tartalom kommunikálásának módja a mozgó kép+hang formáció összessége, melyek legjobb esetben a szimbólumok és arcok kitakarásával oldhatók meg.

Fontos tudnivalók: A jelenlegi koronavírus által okozott veszélyhelyzetben minden közösségi platform moderátorai kevesebb emberi erőforrással dolgoznak, és szinte az összes manuálisan jelentett tartalmat visszadobják. A cenzúra jelenléte ezáltal alacsonyabb, de ez nem jelenti azt, hogy az algoritmus ne törölné a bejegyzéseket, és tiltana 30 napra. Tehát csak óvatosan!