A legújabb kutatási adatok szerint Ukrajna közel három és fél millió lakosát veszítette el az 1932-33-as nagy éhínség, a holodomor következtében.
Az ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Szociális Kutatóintézete által közzétett adatok szerint a holodomor során az ukrán városokban 940 ezer 15 és 60 év közötti munkaképes korú lakos, 262 ezer idős ember és 800 ezer gyermek halt éhen. A falusi lakosság körében az éhínség 660 ezer munkaképes és 242 ezer idős korú személy, valamint 594 ezer gyermek életét követelte - közölte szerdán az UNIAN hírügynökség.
A jelentés szerint Omeljan Rudnickij, a Demográfiai és Szociális Kutatóintézet szakértője a holodomorral kapcsolatos kutatás adatait ismertető kijevi sajtókonferenciáján elmondta: 1933 márciusa és júliusa között, azaz öt hónap alatt Ukrajnában annyi ember halt meg, mint a megelőző öt év során összesen. A kutató szerint az éhínség legtöbb áldozatot Kijev megyében szedte, ahol a lakosság 15 százaléka pusztult el, továbbá Harkiv megyében és az akkor Ukrajnához tartozó Moldáv Autonóm Köztársaságban, valamint Vinnyica, Csernyihiv, Odessza megyékben volt nagyon magas az áldozatok száma, míg a legkisebb emberveszteséget a kelet-ukrajnai Donyeck megye szenvedte el.
A kérdés kapcsán Ljudmila Szljuszar, a Demográfiai és Szociális Kutatóintézet munkatársa kifejtette: a holodomor jelentős mértékű rombolást végzett az ukrán családi hagyományokat őrző faluban. Ekkor megsemmisült és már soha nem újult meg az ukrán falu magas "házasságkötési potenciálja", ami visszavetette a születések számát, és később népességfogyást idézett elő - állapította meg a demográfus.
A történészek többsége ma már egyetért abban, hogy az éhínség fő okozója nem természeti katasztrófa, hanem a kommunista diktátor Sztálin vezette szovjet kormányzat politikája volt. Emiatt a holodomort gyakran ukrán holokauszt néven is emlegetik, arra is utalva, hogy a szovjetek (illetve az orosz vezetés) azért idézte elő az eseményeket, hogy leszámoljon az ukrán néppel, illetve az ukrán parasztsággal, mint politikai és társadalmi tényezővel. A történészek közt nincs arról egyetértés, hogy a holodomorhoz vezető politika kimeríti-e a genocídium jogi definícióját, de tíz ország már elismerte a holodomort népirtásnak. 2006. november 28-án az ukrán parlament törvényt fogadott el, amely szerint a mesterségesen előidézett éhínség az ukrán nép ellen elkövetett népirtás volt.
(MTI - Wikipédia)