Az ifjú Jehuda Lahav a Vörös Hadsereg egyenruhájában

Izraelben egyesek most már 700 ezer magyarországi holokauszt-áldozatról beszélnek. Jehuda Lahav, a Népszabadság tel-avivi tudósítója az egyik izraeli lapban azt állítja, hogy Magyarországon kesztyűs kézzel bánnak az általa szélsőjobboldaliaknak nevezett forradalmárokkal. Írására reagálva az izraeli olvasók a legelképesztőbb kommenteket küldték be a lap szerkesztőségébe. Ez a magyargyűlölő gazember valamikor a Vörös Hadsereg tolmácsaként kivette részét a magyarok nyomorgatásából – Hiller István ezért kitüntette.                              

Jehuda Lahav nagy tisztelője a szlovák államiságnak és nyelvnek, amely utóbbit még gyermekkorában sajátított el szülővárosában, Eperjesen. Erre jó oka van az eredetileg Weiszlovits István nevű emberünknek, hiszen a második világháború alatt szüleit a Jozef Tiso vezette tót fasiszták küldték a másvilágra, míg Pityu barátunk Budapestre menekült, ahol az általa annyira gyűlölt magyarok jóvoltából átvészelte a nehéz időket. 

Hálás volt a magyaroknak is, s hogy ezt még jobban tudtukra adja, amikor meglátta az első szovjet megszálló katonát, szlovák tudását kamatoztatva rögtön jelentkezett tolmácsnak a Vörös Hadsereg parancsnokságán. Előbb a magyar fővárosban, majd az előre nyomuló hordával haladva a Dunántúlon, illetve a Felvidék magyarok lakta területein vette ki részét a szovjetek magyarellenes bűncselekményeiből.

Jehuda Lahav a 2006. október 23-ai rendőrterrorról a Háárec című izraeli napilapban – talán egyedüli izraeli újságíróként - védelmezi és kimagyarázza Gyurcsány Ferenc hazugságbeszédét, illetve lefasisztázza és leantiszemitázza a forradalmárokat. Lahavot valószínűleg magyargyűlölő tevékenysége miatt 2008 januárjában Tel-Avivban a Pro Cultura Hungarica-emlékplakettel (!) tüntette ki Hiller István miniszter.

Az öreg Jehuda Lahav Izraelben

Lahav a Népszabadság, a Hetek és néhány szlovák lap tel-avivi tudósítója, és gyakran ír cikkeket, áltudósításokat az izraeli héber nyelvű lapok számára Magyarországról és Szlovákiáról. Magyargyűlölő beállítottságára jellemző, hogy a Lidové Noviny című szlovák lapban az egyébként zsidó Jiri Loewynek is neki támad, és őt cáfolva azt hazudja, hogy a Horthy-korszak Magyarországán már jóval korábban voltak olyan zsidótörvények, amilyeneket Szlovákiában csak később fogadtak el.

Lahav nemrégiben, talán éppen a Ságvári Endre kultuszát példamutatóan ápoló Hiller István iránti tisztelete jeléül, ismét kitett magáért a magyarok gyalázásában a héber nyelvű sajtóban. A magyar szélsőjobboldal agresszív – de mégsem büntetik meg című, a Háárecben megjelent, hetet-havat összehordó tudósításfélében többek között ezt írja az egykor a Vörös Hadsereg mundérjában feszített dreckhauser:

„A magyar szélsőjobb agresszív, de az ellene alkalmazott eszközök nem elég határozottak. Ez a habozó magatartás volt a jellemző már két esztendővel ezelőtt is, amikor kormányellenes tüntetők betörtek az állami televízió épületébe, ahol törtek-zúztak, raboltak, de nem büntették meg őket”, írja Lahav, majd így folytatja írását: „A második világháborúban nem sok magyar tanúsított ellenállást a német nácikkal szemben, de manapság azon keveseket is gyalázzák, akik ezt megtették. A gyalázkodásból nem csak a szélsőjobb veszi ki részét, hanem az úgynevezett mérsékelt jobb is, így például a Magyar Demokrata Fórum pártja. Nemrégiben ugyanis a kelet-magyarországi Debrecen önkormányzati képviselő-testületének MDF-es tagjai azt javasolták, hogy távolítsák el Ságvári Endre emléktábláját a város egyik teréről. Ságvári zsidó kommunista volt, aki 1944-ben vesztette életét Budapesten az őt üldöző rendőrökkel vívott tűzpárbajban”, írja a Háárecben Jehuda Lahav.

De számunkra Lahav elfogult, magyargyűlölő írásánál is érdekesebb az, amit erre a cikkre reagálva az izraeli olvasók írtak be a héber újság levelezőjébe. Szemelgessünk ezekből a kommentekből, mert tanulságosak:

A zsidóirtás terén a magyarok kiváltképpen kivették részüket a németekkel történő együttműködésből. A németek legalább fizettek kártérítést, beismerték a bűnüket, kénytelenek voltak megbánást tanúsítani, de a magyarok (Isten törölje ki nevüket az emlékezetből!) úgy kívánják beállítani magukat, mintha ők is a fasizmus áldozatai lennének. Izrael szörnyű tévedést követ el azzal, hogy kapcsolatot tart olyan országokkal, mint például Magyarország, Ausztria és Litvánia, amelyek lelkesen vettek részt több százezer zsidó fizikai megsemmisítésében. Izraelnek fekete-fehéren ki kellene jelentenie: Kapcsolatok Németországgal igen, de a többi országnak előbb fizetnie kell, s ha erre nem hajlandók, menjenek a pokolba! Az Izraellel való kapcsolatok hiánya miatt a magyarok homlokára sütnék a Káin-bélyeget, amire egyébként rászolgáltak. A magyar egy kis nép, amely az adott pillanatban mégis olyan gyilkolászási orgiát rendezett, amelynek kegyetlenségét nehéz szavakkal kifejezni.

(Tadeusz)
 

Nem szabad elfelejteni a holokauszt idején Magyarországon meggyilkolt 700 ezer zsidót, akiknek elpusztítását a magyarok nem ellenezték, hanem inkább együttműködtek a németekkel.

(Gabi, Tel-Aviv)


Én, aki öt esztendőn keresztül éltem Budapesten tanúsíthatom, hogy a magyarok többsége ijesztően rasszista. A magyar önazonosság-tudat igen erős s ezzel együtt kemény fajvédő magatartást tanúsítanak az idegenekkel szemben (Főleg a cigányokat és a zsidókat utálják). Emlékeztetlek benneteket, hogy a 600 ezer holokauszt áldozatot maguk a magyarok gyilkolták meg, német segítség nélkül.

(Ben, Közép-Izrael)


Történelem: A második világháború idején mindössze kétszázötven náci német katona tartózkodott Magyarország területén és mindegyik Budapesten. Magyarországon 700 ezer zsidót semmisítettek meg, de nem ám az ott tartózkodó kétszázötven német náci katona, hanem maguk a magyarok. A legtöbb zsidót a falvakban a szomszédaik ölték meg olyan helyeken, ahol egyáltalán nem voltak németek. A magyarok ma is hajlandók lennének kiirtani a zsidókat, csak ezúttal még alaposabb munkát végeznének.

(Aláírás nélkül)


Irgalmatlanul le kell törni a magyar nacionalisták kemény magját, amely indikálhatja a horvátországi, szerbiai és szlovákiai nacionalisták kemény magjának kialakulását is. Egyébként meg kell bosszulnunk Szenes Hanna kiontott vérét!

(Moti, Rison Lecijon)
 

Mikó Áron – Júszef el-Kudszi – Kuruc.Info