Székely-magyar rovásírásra bukkantak kutatók a boszniai Nap piramisában. Az ott talált deszkamaradványok kormeghatározása alapján feltételezik, hogy a fennmaradt jelek a deszkákkal azonos időben kerültek az építmény köveire. „A járatokban talált jelek a 39 betűből álló székely-magyar rovásírás legalább húsz betűjével azonosak. Ez már olyan mértékű egyezés, amelyre nem lehet úgy tekinteni, hogy valaki véletlenül odaírt valamit, és talán véletlenül hasonlít" – vélekedik Szakács Gábor kutató. (Ennyit arról a zsidó böffentésről, hogy ha a magyar kultúrából kivonnánk a metélt elemeket, csak a bőgatya meg a fütyülős barack maradna.)
Újabb boszniai utazásra készül a hónap közepén Szakács Gábor kutató, aki korábban a boszniai piramisok belső bejáratának szikláin a székely-magyar rovásírás jeleit azonosította.
„A járatokban talált jelek a 39 betűből álló székely-magyar rovásírás legalább húsz betűjével azonosak. Ez már olyan mértékű egyezés, amelyre nem lehet úgy tekinteni, hogy valaki véletlenül odaírt valamit, és talán véletlenül hasonlít. A feleségem, Friedrich Klára rovásírás-kutató ennek alapján írt egy tanulmányt Semir Osmanagicnak, a boszniai piramisok felfedezőjének angol nyelven, a bosnyák kutatók ugyanis nem ismerik a rovásírást. Amikor megtalálták a járatokban ezeket a jeleket, semmit sem jelentett nekik, értelmezni sem tudták őket" – mondta a kutató.
A boszniai piramisokat néhány évvel ezzelőtt tárta fel a Visocica-hegységben az önmagát a „bosnyák Indiana Jones"-nak nevező, Amerikában élő bosnyák kutató, Semir Osmanagic.
Az angol nyelvű tanulmány nyomán Friedrich Klárát a piramisokkal foglalkozó, tavaly augusztusban Szarajevóban rendezett nemzetközi tudományos konferencia alelnökévé választották.
(MH nyomán)
