A legaljasabb rágalmakkal kell szembesülniük azoknak, akik szembemennek a globalizáció–val, s ráadásul jelentős társadalmi támogatásra tettek szert. Itt az ideje annak, hogy jogi elégtételt követeljünk, nemcsak a magunk, hanem 430 ezer szavazónk érdekében is – mondta lapunknak Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, európai parlamenti képviselő.
– Egy fideszes politikus is szóvá tette, hogy Szegedi Csanád a Magyar Gárda egyenruháját viselte az Európai Parlament alakuló ülésén. A Hócipő szerint az EP 733 képviselője "normális" ruhában jelent meg, kivéve az említett Szegedi Csanádot, illetve Morvai Krisztinát, aki sujtásos női felsőt, valamint önt, aki sujtásos atillát viselt. A ruha teszi az embert?
– Az a zsinóros magyar ünnepi öltözék, amelyet az alakuló ülésen Morvai Krisztina és jómagam viseltünk, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül tetszést váltott ki a képviselők között. Legfeljebb az után érdeklődtek, hogy mely nemzethez tartozunk. Valóban voltak olyanok, akik úgymond "nem normális" ruhában jelentek meg, mint például az a fiatalember, aki kerékpárosinget viselt, nyilván a közlekedés e fajtája melletti elkötelezettségét hangsúlyozva. Ez ugyanúgy nem váltott ki megbotránkozást, ahogyan Szegedi Csanád emblémás és hátán hímzett fekete mellényét sem tekintette senki elítélendő eszmerendszerhez tartozó viseletnek.
– Jelentéktelennek nevezte több EP-képviselő az euroszkeptikusok frakcióját az Európai Parlamentben. Egyes vélemények szerint a jobbikosok ide sem fértek be, ezért próbálnak függetlenként feltűnést kelteni, mert érzik, fajsúlyos ügyekbe nincs beleszólásuk. Nem nevezhető barátságosnak a fogadtatás…
– Cáfolatként elegendő áttekinteni a parlament első, érdemi vitanapjának jegyzőkönyvét. Morvai Krisztina az állampolgári szabadságjogoknak 2006 őszén kezdődött és azóta is folytatódó lábbal tiprását tudta meggyőző, tényekkel alátámasztott beszédében az unió plénuma elé vinni, nekem pedig váratlan lehetőségem nyílt Barroso bizottsági elnök megszólalását követően leleplezni azt a szándékot, amely a nemzetek felszámolásával akarja az új Európát megteremteni. Azt, hogy így már az első vitanapon eleget tudtunk tenni a Jobbik vállalásának, nem a véletlennek, hanem a felülről jövő segítségnek tudom be.
– A hatékony magyar érdekképviselet lehetőségeit mennyire korlátozza, hogy nem csatlakoztak egyetlen frakcióhoz sem?
– Ha nehezen vállalható kompromisszumok nélkül lennénk részesei egy képviselőcsoportnak, érdekérvényesítési lehetőségeink feltehetőleg erősödnének. De például mi értelme van annak, hogy Bokros Lajos, a liberális-globalista pénzügypolitika emblematikus megjelenítője, mint a magát mindig EU-elkötelezettnek definiáló MDF képviselője, csatlakozik egy euroszkeptikus frakcióhoz – ők pedig fogadják, hogy egy országgal többen alkossák a képviselőcsoportot. Ezt az ellentmondást senki sem feszegeti, csak a mi zsinóros ünnepi ruhánk a botránykő. Egyébként kellő szorgalommal a függetlenek között, azok adott csoportjával a munkában is egyeztetve, lehetőségünk lesz a magyar érdek képviseletére.
– A hazai sajtó jobbára elhallgatta vagy éppen démonizálta a Jobbikot. Milyen képet alakítottak ki a pártról Nyugat-Európában?
– Ez a kép még a hazainál is rosszabb, egyoldalúbb. Akik szembemennek a fő áramlattal, a globalizációval, s ráadásul jelentős támogatásra tettek szert, a legaljasabb rágalmakkal kell hogy szembesüljenek. Itt az ideje annak, hogy jogi elégtételt követeljünk, nemcsak a magunk, hanem 430 ezer szavazónk érdekében is. Ugyanakkor a parlament nem kis létszámú euroszkeptikus pártjai körében a Jobbiknak a választáson elért 15 százaléka nagy elismerést váltott ki, és sokan segítenek a munkába való beilleszkedésünkben.
– Legutóbb a Le Monde közölt egy cikket, amelyben Kende Péter politológus nyilatkozott a Jobbikról és a gárdáról. Kifejtette, hogy Vona Gábor a keresztény nemzetet vallja magáénak, megjegyezve, hogy Közép-Európában a keresztény politikai szó, ami azt jelenti nem zsidó. Megkereste a francia lap a Jobbikot?
– A nemzetközi sajtó megkeresésével kapcsolatban negatív tapasztalataink vannak, amit egy brüsszeli, Channel 4-interjú kapcsán is tapasztalhattunk. Morvai Krisztina és én is nyilatkoztam a brit csatornának, de még a provokatív kérdéseikre adott válaszaink sem jelentek meg. Krisztinának néhány mondatát vágták be, s az egész tudósítás a Magyar Gárda hazugságokkal teli bemutatásáról szólt. Meg kell gondolnunk, hogy ehhez vállaljuk-e az élő díszlet szerepét.
– 2004-ben az uniós tagságunk elleni tiltakozásul a Jobbik el sem indult az EP-választáson. Öt évvel később a párt három képviselője hazánk szempontjából kulcsfontosságú bizottságokban dolgozhat majd. A mandátumszerzéssel megváltozott az unió pártbeli megítélése?
– Változatlanul tisztában vagyunk azzal, hogy az unió meghatározó döntései nem a parlamentben, hanem a nem választott testületekben, az Európai Bizottságban és a Miniszterek Tanácsában születnek. Ugyanakkor az Európai Parlament ma már lehetőséget ad arra, hogy az unió alkotmányos szerződésével és az annak a helyébe lépő lisszaboni szerződéssel szemben állók egyre erőteljesebben jelenjenek meg Európa politikai színterén. Ne felejtsük el, hogy az előbbi a francia és a holland, az utóbbi pedig az ír népszavazáson elbukott, és így nem is léphettek hatályba.
– Milyen feladatok várnak önre az ipari, kutatási és energiaügyi bizottságban? Az uniós képviselet lehetőséget biztosít arra, hogy megakadályozzák, hogy az elmúlt napokban a Dunántúlon talált kiterjedt gázmező ne jusson a makói sorsára?
– Nagy eredménynek tartom, hogy a Jobbik mindhárom képviselője az általa első helyen jelölt bizottságban kapott teljes jogú helyet. Így került Morvai Krisztina a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, Szegedi Csanád a régiós ügyek bizottságába. A legnagyobb "tülekedés" az energetikával foglalkozó bizottságba kerülésért volt, ebben én lettem az egyetlen teljes jogú magyar képviselő. Az energiaellátás biztonságának megteremtése mellett fel kell vetni az uniós direktívák felülvizsgálatát, a profitot limitáló, önköltség alapú árképzés elfogadtatását. A kérdés második részére áttérve, a makói gázmező elkótyavetyélése nem uniós kérdés, azt a polgári jog keretein belül kell megkísérelni helyrehozni. Egy újabb gázmező kitermelésére vonatkozó szerződést csak a magyar érdek legerőteljesebb figyelembevételével szabad megkötni.
– Miközben önök az EP alakuló ülésén vettek részt, itthon Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter és Baka András főbíró is törökországi példákra hivatkozva a Jobbik feloszlatásának lehetőségéről beszélt.
– A Jobbik legfőbb döntéshozó testülete képes teljesíteni az alapszabályban rögzített feladatait. Egyébként az uniós képviselők "kétlaki" életet élnek, így Szegedi Csanád és magam kivesszük részünket a felkészülésből a 2010-es választásra. A Jobbik betiltását elképzelhetetlennek tartom, mi mindenben megfelelünk a törvényi előírásoknak. Az ugyanakkor megdöbbentő, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke, egy független hatalmi ág első embere ad jelzést politikai elfogultságáról.
– A magyar termőföld védelmét, a közbiztonság helyreállítását, az egészségügy rendbetételét és az elszámoltatást a lakosság egyre szélesebb rétege a Jobbiktól várja. Vona Gábor úgy fogalmazott, pártja kormányzásra készül. Ez a célkitűzés 2010-re?
– A parlamenti demokráciában a társadalom adott csoportjainak nézetei, és azok akarata elsősorban a politikai pártok révén jelenik meg a döntéshozatalban. Ennek első lépcsője a képviselet megszerzése, a második a kormányzáshoz szükséges támogatottság elérése, az erre való alkalmasság felmutatásával. Az EP-választáson elért kiugró eredményünk egyben jelezte a lényeges kérdések megoldásával húsz éve adós politikai elit iránti bizalom elvesztését, számunkra pedig a kormányképes erővé válás feladatát tűzte ki. Hogy ez mikor következhet be, megmondani nem tudom, de alapos munkával és kellő alázattal erre kell készülnünk.
(Magyar Hírlap)