Közeledések és vonzódások - Az utód kiválasztása, megóvása és felkészítése

1990. december 30-án, vasárnap este 22 óra 55 perckor az első szabadon választott magyar országgyűlés 214 igen szavazattal, 128 ellenében, 5 tartózkodással elfogadja az 1991. évi költségvetést. Mindenki kimerült, álmos, csapzott.

Antall József első felszólalása 1990 májusában a szabadon választott országgyűlésben

Kupa Mihály pénzügyminiszter: "36 órája talpon vagyunk." Az elnöklő Szűrös Mátyás zavarában Györgyre keresztelve jelenti be Kupát. Antall József miniszterelnök: "Orbán Viktor barátom azt mondta délben, hogy ha 58 százalékot nem kap meg a kormány, akkor megbukott az Antall-kormány. Köszönöm a 61 százalékot!" Viktor kényszeredetten húzza a száját, a miniszterelnök megint kiosztja. De azért utólag elismeri: "Nagy játékos volt, ... ott álltam a sakktáblán és az öreg kombinált velem."

A kormányprogram májusi vitájában Viktor durva, méltánytalan hangot üt meg, kijelenti: nincs kormányprogram, csak irányelveknek nevezett fogalmazvány, kívánságokat tartalmazó kijelentések laza gyűjteménye, "ami itt folyik, azt valójában alkalmatlan tárgyon elkövetett megvitatási kísérletnek kellene tekinteni." Orbán azért is mérges, mert a kormányprogram szövegét harminc órával azelőtt kapta meg, hogy föl kellett szólalnia: "... kellően fel voltam paprikázva..., mert tényleg harminc órát kellett talpon lennem alvás nélkül... sok munkát adott a miniszterelnök úr..., le is vertem rajta a parlamenti beszédemben. De hát ő sem maradt adósom."

"A gazember csak annyit jelent..."

Nem bizony! "A Jóska" így válaszolt neki: "A politikában az, hogy gazember, csak annyit jelent, hogy eltér a véleményünk - mondják a franciák. Éppen ezért számomra keserűséget okozott volna és meg is kerestem volna Orbán Viktor képviselőtársamat, ha nem ilyen hozzászólással fogadta volna a programot, aggódtam volna egészségi állapota miatt." (Derültség, nagy taps a teremben.)

Ami az egészségi állapotot illeti, a miniszterelnök a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedésében szenved. Október 24-én megműtik. A kemoterápiás kezelés mellékhatásaként kihullik a haja, parókát kell hordania. (Először egy esetlen hazait, aztán gyorsan hozatnak neki egy másikat Németországból.) Rossz közérzet, fájdalmak, gyengeség. Novemberben az MDF-frakció előtt arról beszél, hogy: "Az én időm ki van mérve és semmi mással nem kell törődnöm, mint azzal, hogy ami még hátravan, azt a lehető legjobban kitöltsem." Elszánt és nyugodt.

És december 30-án 22 óra 58 perckor a "hozz reá víg esztendőt" jelszavával "nyílt frakcióülésre" hív mindenkit a Fehér Házba, az MDF tanácskozó termébe, ugyanoda, ahol az MSZMP Központi Bizottsága tartotta üléseit Kádár János vezetésével.

Nem sokkal éjfél előtt édes, meleg, bontatlan pezsgősüvegek a terítetlen hivatali asztalokon vizes poharakkal. Felszolgálás nincs. Natúr improvizáció, mint a pártalapszervezeti mikulásesteken az angyalföldi hajógyárban. De viszonylagos felszabadultság, oldódás, felsóhajtás a törvénygyár napi taposómalmából. Az MDF nemzeti liberálisai - akik majd februárban megszervezik az ötvenkettek lázadását a Kónya-féle frakcióvezetés ellen - már régóta mondogatják, hogy a fideszesek és a szadeszosok között is van egy-két toleráns, nemzeti érzésű ember, akivel helyi szinten vagy a munkabizottságokban jól ki lehet jönni, ott kevésbé "szuttyongatja" őket a kemény pártos mag.

Antall József vizespoharában pezsgő. Balján: Ilkei Csaba, jobbján: Fodor András Attila

Viktor nyakkendő nélkül

A kör közepén véraláfutásos, kék tasakos szemekkel Antall József miniszterelnök, kezében a legolcsóbb vizespohárral. Gali Ákos (MDF) felbontja az első üveg pezsgőt. Tölt Antallnak. Megérkezik Orbán Viktor, nyakkendő nélkül, kisfiús mosollyal, némi feszélyezettséggel, mint azután, amikor a legenda szerint egy régi székesfehérvári MÁV-Előre meccsen sárga lapot kapott a bírótól. Viktor mellett Szájer Józsi csokornyakkendővel, akiről Tamás Gazsi azt írta, hogy hülyére verte Pozsgayt Sopronban. Józsi mintha az angol lóversenyek eleganciájával készült volna erre a jelenésére: farsangi mellényben, hosszú, mustárszínű zakóban, széles jókedvvel, felhőtlen nyitottsággal. A szadeszesek közül Laborczi Géza és Bertha Zoli jön elsőként.

Szájer József az angol lóversenyek eleganciájával, felszabadultan. Orbán Viktor kissé gondterhelten mond pohárköszöntőt. Gali Ákos pezsgősüveggel a kezében figyeli, hogy tölthet-e ismét Viktornak

Antall József körül Kupa mihály pénzügyminiszter, Ternák Gábor, Balás István, Fodor András Attila, Grezsa Ferenc és e sorok írója. "Éljen a kocsmapolitika!" - kurjantja el magát Viktor nevetve, s poharát emeli a miniszterelnökre, akiről köztudott, hogy utálja a kocsmai szintű hőbörgést, a spicces összeborulást, a paprikajancsik hangoskodását. Antall a közmegegyezés jegyében koccint, felemlítve az eötvösi gondolatot: a demokráciát nem deklarálni, hanem organizálni kell. (1988 decemberében levelet írt Grósz Károlynak, s abban a Kisgazdapárt 1946-os programvázlatából idéz neki egy mondatot: "A közügyek intézéséből minden erőszakot, hatalmaskodást és megtévesztést ki kell zárni, a nemzet nagy ügyeit közmegegyezéssel kell intézni.")

Orbán: „Üres a poharam, de a Gali már bontja a következő üveget. Csaba, te nem iszol, csak fotózol?”

- Jóska, mikor jössz Kötcsére? - kérdezem a somogyiakat összekötő barátsággal, s utalva arra, hogy őseinek nemcsak a Somló alján voltak birtokai, hanem Somogyban is. Jóska hosszan néz maga elé, majd a távolba, aztán kissé homályos tekintettel felém fordulva csak ennyit mond: "Másfelé visz az utam, de Te kóstold meg a jó kötcsei vörösbort, én a félédest kedveltem!" Valaki azt javasolja Antallnak, hogy hozassanak disznótorost az egyik közeli étteremből. Jóska leinti őket: "Arra nem készültem fel..."

A miniszterelnök, Kupa Mihály, Grezsa Ferenc és Balás István. (Antall: „… és még a Viktor emlegeti a kocsmapolitizálást…”)

Ternák Gábor szekszárdi orvos (MDF), miután elmélyült vitát folytatott Orbánnal, Antallhoz lép, s füléhez hajolva, kissé bizalmasan ezt mondja: "A Viktorral szót lehet érteni, Jóska!" Mire Ő: "Nekem mondod?!" Utólag sokszorosan kiderült: a miniszterelnök azért nem vonta be a kormánykoalícióba a Fideszt, nehogy idő előtt felfalják, mint a kamikazekormányt és szövetségeseit. Gondolt a jövőjükre: "Én inkább elbukhatom, mint a nálam fiatalabbak!" - jegyezte meg egyszer évközben világos politikai üzenetként.

Orbán és Ternák Gábor. (Ternák: „A Viktorral szót lehet érteni, Jóska!”)

Végrendelkező telefon

Antall, mielőtt 1993. október 6-án elindul Kölnbe a csontvelő-átültetésre, soha nem hangoztatott tervekről beszél Orbán Viktornak. Egy polgári középpártot akar alapítani, "...az MDF javából, a Fideszből, az SZDSZ Tölgyessy-féle szárnyából, meg a kereszténydemokraták és a kisgazdák közül azokból, akik használhatók" - emlékszik vissza Orbán. De már nem volt ideje. A nyirokrendszeri daganat leukémiába fordul. Halála előtt egy nappal, december 11-én telefonon felhívja Orbánt és Tölgyessyt. Elköszön tőlük. Emlékezteti őket a közös harcukra az Ellenzéki Kerekasztal mellett, ne feledjék, s vigyázzanak magukra.

Hajnali fél egy. A vizespoharakból elfogy a meleg, édes pezsgő. Kisebb csoportok megbeszélik, hogy "jobb helyen" folytatják az előszilvesztert. Antall hazaindul. Titkára, Forrai hozza a kabátját, Jóska angolosan, rezzenéstelen arccal távozik, nem akar feltűnést.

Már 1990 szilvesztere van. A kormányőr tiszteleg, ködös, nyirkos éjszakába lépünk ki. "Hazavigyünk?" - kérdi tőlem. "Nem, köszönöm Jóska, még sétálok egyet!" - válaszolok és jobbulást kívánok neki. Hosszan nézek a miniszterelnök kocsija után, amit a biztonságiak követnek. Az első szabadon választott magyar kormány első éve véget ért.

Kép és szöveg: Dr. Ilkei Csaba
volt országgyűlési képviselő