A Történelmi válaszúton a Jobbik + Kuruc.info kommentár címmel portálunkon kedden megjelent írásban sajnos több tévedés, alaptalan vád és megalapozatlan kritika is helyet kapott. A Kuruc.info mindig elvárta a nemzeti oldal szereplőitől, hogy ismerjék el hibáikat – most mi is ezt tesszük.

Joggal érezhették úgy az olvasók vagy jobbikos barátaink, hogy a fent megnevezett írás és a hozzáragasztott kritika helyenként indokolatlanul támadott, vagy félreértelmezett premisszákból kiindulva vont le következtetést.

Gárda, Kuruc és a magyar nemzet

Perge Ottó cikkének már a felütése ("Igazán nem tudom, mivel foglalatoskodnak mostanában a Jobbik vezetői és megválasztott parlamenti képviselői") is értetlenséget okozhat az olvasóban, hiszen aki legalább a Kuruc.infót olvassa, az azért nagyjából láthatja, hogy mivel foglalkozik a párt. Elég csak a keresőnkbe beütni a Jobbik nevét, és kezdeményezések, felhívások, tiltakozások sora tárul elénk. Aztán kiderül, hogy olyan értelemben született a mondat első fele, hogy Perge szerint nem akarják észrevenni, hogy a Fidesz felkészült a Jobbik teljes szétverésére. Aki viszont rendszeresen olvassa portálunkat, arról is értesülhetett, hogy de igen, tisztában vannak ezzel.

Írása további részében Perge Ottó hangot ad amiatti szomorúságának (magyarul fogalmazva: burkoltan azzal vádolja meg a Jobbikot), hogy nem fog kiállni a Fidesz két első célpontja, a Gárda és a Kuruc.info mellett, megtoldva még azzal a halovány sejtetéssel is, hogy elképzelhető, hogy a jobbikos képviselők is "mérsékeltté" válhatnak, elkényelmesedve helyzetük előnyei közepette.

Ezen utóbbi "megelőlegezett bizalommal" nem is foglalkozunk, hiszen a legelső parlamenti ülésnap előtt ilyesmit jövendölni nem árulkodik túlzott jóhiszeműségről egy frissen parlamentbe került nemzeti párt esetében; a másik két "vádpont" pedig ennél nem csak hogy alaptalanabb, hanem, az előzményekkel tisztában lévő ember nem is érti, hogyan sikerült erre a "következtetésre" jutni. Annak ellenére ugyanis, hogy a Kuruc.info nem a Jobbik pártlapja, több dologban nem egyezik az elképzelésünk stb., a párt vezetői soha nem határolódtak el a portáltól annak a tudatában, hogy alapvetően egy célért harcolunk, ha más eszközökkel is: egy magyar országért (példának a legutóbbiak közül lásd Szabó Gábor pártigazgató és Dúró Dóra szóvivő nyilatkozatait). A Gárda melletti majdani kiállásnak pedig lehet-e egyértelműbb előjele, mint az, hogy hetek óta arról kérdezgetik Vonát, tényleg Gárda-mellényben akar-e bevonulni az első ülésre, és még mindig azt mondja, hogy igen?

Nem térünk ki arra a megfogalmazásra sem, hogy a Jobbiknak ezután kell eldöntenie, hogy ki mer-e állni a magyar nemzet oldalán... Inkább helyreigazítunk még egy ferdítést: igen, a jobbikos képviselőknek lesz mentelmi joguk - de csak addig, amíg a Fidesz kétharmada fel nem függeszti azt. Tehát úgy van, hogy nincs, és a fentiek fényében nem is biztosít túl sok biztonságot a hatalom támadásai ellen.

Perge Ottó írását kommentárral látta el Florian Geyer kollégánk, de nem azért, hogy árnyalja vagy korrigálja a fentieket, hanem hogy ráerősítsen - szintén "megelőlegezett következtetések", s ráadásul tárgyi tévedések segítségével.

Igazán megörvendtem Perge Ottó írásának, hisz - bár nem egészen ilyen okok miatt - magam is úgy látom, hogy a Jobbik "egyre nehezebben veszi a levegőt". Mintha nem találná a helyét sem parlamenti pártok, sem a nemzetre váró tennivalók között - kezdődik a kommentár. S ha az első írásnál lehetetlennek tűnt megérteni, hogyan állapítható meg az, hogy a Jobbik nem találja a helyét a többi parlamenti párt között, amikor meg sem alakult a parlament, akkor itt sem lesz könnyebb, ugorjunk hát.

Geyer kritikát fogalmaz meg a Jobbik állampolgárság-visszaadással kapcsolatos álláspontja irányába is, ami jogos olyan értelemben, hogy míg Szegedi Csanád alelnök több alkalommal is teljes körű, szavazati joggal, tokkal-vonóval járó állampolgárságról beszélt, addig Vona Gábor csak a Jobbik programjában szereplő felsőházban adna szavazati jogot az elszakított magyarságnak. A kritika jogos azért is, mert a Jobbik elnöke ragaszkodik a fenti elképzeléshez annak ellenére, hogy a felsőház visszaállítására most fideszes politikai akarat hiányában nincs lehetőség, így ahhoz a helyzethez kellene viszonyulni, ami van, s az nem más, mint a Fidesz javaslata, ahhoz képest kellene magyarabb, több joggal járó, de a politikai berendezkedés megváltoztatását nem igénylő módosító javaslatot tenni, alternatívát mutatni - egy "jobbik tervezetet" benyújtani (attól függetlenül, hogy valószínűleg úgyis a saját tervezetüket fogadják majd el), amint erről már írtunk.

Az eszmefuttatásnak az a pontja viszont, hogy az egyes elcsatolt területek magyarjai csak kétharmados Jobbik-győzelem (s így a két házas parlament bevezetése) esetén jöhetnének vízum nélkül az anyaországba, súlyos tévedés. A Jobbik ugyanis nem az állampolgárság megadását szerette volna a felsőházhoz kötni, hanem a szavazati jog megadását, továbbá a szavazati jognak semmi köze a vízumhoz, hiszen egy anélkül járó állampolgárság is tökéletesen "megteszi a dolgát" ebben a kérdésben.

A Fidesz kezdeményezésének pedig egyrészt azért örülnek a "határokon túl", mert eddig mástól még ilyen lehetőséget sem kaptak, másrészt pedig mert a Fidesz alkotja meg és fogadja majd el a törvényt, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy neki van meg ehhez a parlamenti többsége. S ami a "zavaros felsőházi elképzelést" illeti, arról annyit, hogy egy választási programhoz nem szoktak kész törvényjavaslatokat mellékelni, ha úgy alakult volna, biztosan képes lett volna kidolgozni a párt ezt az elképzelést, főleg hogy sem nem előzménytelen, sem nem hungarikum.

A kommentár végén ismét előjön a "tapasztalat", hogy "a Jobbik nem igazán találja a helyét vagy nem akar radikális módszereket népszerűsíteni a Parlamentben és a "besimulásra" játszik" - amire megint csak azt lehet mondani, ahogy ennek az önkéntes helyreigazító anyagnak a végén is: de hiszen még bent sincsenek, várjuk meg a végét - vagy legalább az elejét!