A magyarországi nyilas hatalomátvétel évfordulójával egy időben nyílt meg Berlinben a „Hitler és a németek” elnevezésű kiállítás, amely már az első napokban több tízezer embert vonzott. Bár a szervezők minden bizonnyal nem tudtak Szálasi Ferenc hatalomátvételének időpontjáról, így nem is szándékosan időzítették október 15-re a megnyitót, a kiállítás már így is túlnőtte az egyszerű művészeti rendezvény kereteit.
Akárhogy is próbálkoznak, akármilyen szempontok szerint igyekeztek osztályozni a kiállított műveket, nem tudják elkerülni azt, hogy a Führer valódi nagysága az egyszeri német látogató előtt megmutatkozzon. Bár károgások hallatszódnak ugyan az európai cionizmus fellegvárából, Hitler úgy tért vissza Berlinbe, hogy széles tömegek figyeltek fel rá. Rég volt olyan kiállítás Berlinben, amikor órákig kellett sorban állni a jegyért, és ez bizony sokat elmond az eseményről.
Rudolf Trabold, a múzeum szóvivője elmondta: szombaton olyan nagy volt az érdeklődés, hogy délutántól beszüntették a jegyek árusítását, mert nem lehetett előre kiszámítani, vajon minden látogató bejut-e zárás előtt a kiállítótermekbe. A sor olyan hosszú volt, hogy sokan inkább visszaadták a már megvásárolt jegyüket a kasszánál.
A szóvivő szerint a tárlaton átlagosan eltöltött idő is meglehetősen hosszú, ami arra utal, hogy a közönség időt szakít a magyarázó szövegek elolvasására is, ez nem biztos, hogy jó – tesszük hozzá mi. A múzeum vezetősége időzónás jegyek bevezetését tervezi, amelyek tulajdonosai csak az előre meghatározott időben tekinthetik meg a tárlatot. Eddig technikai problémák és a költségek miatt halasztották el a jegytípus bevezetését.
Németországban már sok kiállítás foglalkozott a nemzetiszocialista korszak eseményeivel, az új összeállítás jellegzetessége az, hogy magát Hitlert állítja előtérbe, bemutatva, hogyan jutott hatalomra, és miként szerzett tömeges támogatást Németországot felemelő rendszerének. A visszatekintés szembeállítja a nemzetiszocialista propagandaképeket és – tárgyakat – köztük például egy Hitlerről 1930-ban készített mellszobrot – a rezsim állítólagos brutalitását mutató filmfelvételekkel és dokumentációval, így ábrázolva, miként vettek részt az akkori eseményekben maguk a németek.
A cél egyértelmű: tovább sulykolni a német fejekbe és lelkekbe a bűnös nép vádját. Azonban ma olyan világot élünk, amikor könnyen az ellenkező hatást érhetik el a cionisták. Annyian csalódtak már a judeoglobalista rendszerben és a kommunisták annyira nyilvánvalóan árulták el népüket, hogy a legbutább német számára is világossá válhat a tárlat meglátogatása után: egyetlen út maradt, ez a nemzetiszocializmus! Különösen igaz ez annak a fényében, hogy a jelenlegi és a Hitler hatalomra jutása előtti gazdasági válság közötti hasonlóság majdhogynem kiszúrja az egyszerű ember szemét.
A tárlat február 6-ig látható Berlinben, nekünk pedig egy kérdésünk maradt: mikor látogathatjuk meg mi, magyarok a "Hitler Budapesten" című tárlatot?
(MTI nyomán Geyer, képek: DHM, Guardian)
További képek ízelítőként: