A magyar sajtó a közelmúltban rövid tudósítások formájában számolt be a WikiLeaks által közzétett, Magyarországra vonatkozó diplomáciai iratokról. A hazai média igyekezett előre csökkenteni ezen nagy érdeklődéssel várt iratok jelentőségét, elsősorban a "magyar szélsőségek" felé terelve a közvélemény figyelmét.

Tette ezt annak ellenére, hogy a valóságban természetesen sokkal többről van szó annál, minthogy az amerikai külügy a demokrácia magyarországi állapota felől aggódik.

A The Guardian honlapján közölt, Hilary Clintonnak tulajdonított távirat, melyet a Magyarországgal kapcsolatos információs igények címmel ("REPORTING AND COLLECTION NEEDS") küldtek ki, a Magyarországgal kapcsolatos humán hírszerzési előírások ("National HUMINT Collection Directive" - NHCD) teljes szövegét tartalmazza.

Az NHCD-t a CIA és más hírszerző szervek igényeinek megfelelően, arra tekintettel alakították ki. Az irat szerint az amerikai hírszerző közösség ("a titkosszolgálatok") nagy mértékben támaszkodik a diplomatákra a következő információk beszerése érdekében:

- Minden rendelkezésre álló információ a külügy szempontjából "említésre méltó" magyar állampolgárokról (2.A és B pontok), ezek közül különösen a következő személyes adataik: név, betöltött pozíció, névjegykártyáról elérhető egyéb információk, hitelkártya-adatok, légitársaságok törzsutas-adatai, az érintett személy munkavégzéséhez kapcsolódó információk, az érintett munkarendje, napirendje, e-mail címei, telefonszámai, egyéb kapcsolatteremtési módjai, (ezek lehetőség szerint elektronikus formában, listázva) egyéb elérhető életrajzi adatai.

téma szerint csoportokba sorolva, az alábbiak szerint:

A.) Kormányzati rendszer és belpolitika, ezen belül:

1. Energiabiztonság, belpolitika
2. Pénzügyi stabilitás, gazdasági fejlődés
3. Jogbiztonság, korrupció, bűnözés helyzete
4. Politika változásai, extrémizmusok, emberi jogok helyzete
5. Az ország vezetése

B) külföldi kapcsolatok, különösen:

1. Oroszország
2. régiós,
3. európai uniós,
4. más nemzetközi szervezetekkel és a világ más részével,
5. az Egyesült Államokkal

fennálló kapcsolataink.

(Amit már "elfelejtett" közölni a fősodrú magyar média, hogy a - hírszerzési munkában alapesetben képzetlen - amerikai külügyéreket arra is utasították, hogy a magyar nemzetbiztonságról szerezzenek információt, mivel volt az információs igénynek egy C-része is:)

C) Nemzetbiztonság

1. Erre az információs igényre GRPO-tól kaphat a diplomata tájékoztatást - nincs részletezve, hogy ez mi
2. NATO-kapcsolatok
3. (Honvédelmi) erők struktúrája, elhelyezkedése, modernizációja, reagálási képességei,
4. Terrorelhárítás
5. Pénzmosás,
6. Tiltott technológiák proliferációja, és ezek megakadályozása
7. Információ arra nézve, hogy mennyiben működik együtt Magyarország az amerikai hadsereg katonai tervező részlegével,

D) Telekommunikációs infrastruktúra, és egyéb információs rendszerek.

A távirat a fenti, pontokba szedett információs igényeket ki is fejti, érdekes összefüggésekre derítve fényt:

A) Kormányzati rendszer és belpolitika cím alatt ugyanis mindjárt olyan információkra kíváncsiak, amelyek Magyarország alapvető érdekeit érintik, s mint ilyenek, részben vagy egészben minősített - vagyis részben szigorúan titkos, titkos, bizalmas, vagy korlátozott terjesztésű - adatoknak minősülnek.

1. Energiabiztonság, belpolitika:

Energiahordozó gazdálkodási tervek, energia-infrastruktúra átalakításának, fejlesztésének irányai, ideértve a kapacitásnövelést is, energia-hatékonyságot, tárolást, nukleáris energiát, bioetanol és más alternatív energiaforrásokat. Érdeklődés tárgyát képezik a pénzügyi finanszírozás kérdései, méghozzá részletekbe menő jelleggel, itt különösen a külföldiek befektetéseire irányuló nyitottság súlypont. A diplomatáknak e körben információkat kellene szerezniük az olyan, akár nyilvános, akár titkos megállapodásokról, amelyeket Magyarország a Kaszpi-tenger melletti gázmezőkkel kapcsolatban Oroszországgal vagy másokkal kötött, vagy kötni tervez, valamint arról is, hogy az egyesült európai energiabiztonság megteremtéséhez milyen mértékben járulunk hozzá, van-e egyáltalán magyar akarat erre. Érdeklődésre tartanak számot az orosz energiafüggőség enyhítésére tett lépéseink is.

2. Pénzügyi stabilitás, gazdasági fejlődés:

Többek között kíváncsiak a gazdasági reformok irányába mutató magyar lépésekre, tervekre, mind a monetáris, mind a fiskális oldalon, illetve milyen befolyással bírnak egyes üzletemberek a gazdasági döntéshozatalra, a gazdasági döntéshozatalok mechanizmusa, a nyilvánosságra nem hozott költségvetési számokra. Részletes információk a legfontosabb pénzügyi intézményekről. Milyen tervei vannak Magyarországnak az IMF-megállapodás betartására.

3. Jogbiztonság, bűnözés

4. Politika:

A politikai jellegű információk között mind az egyéni, mind a kollektív szabadságjogok érvényesülésére kíváncsiak, milyen tervek léteznek közvélemény manipulálására, ennek megoldási módjai, különösen a médián keresztül. Nem kormányzati szereplők, ellenzéki pártok ereje, milyen belföldi illetve külföldi támogatással rendelkeznek. Magyar Gárda, kisebbségek helyzet, demográfiai adatok, születésszám, meddőségi adatok, halálozás, fertőző betegségek elterjedtsége, migráció. Hogyan kívánja a magyar állam megállítani a csökkenő népességet, mi az álláspont a betelepülés támogatásával kapcsolatban.

5. Nemzeti vezetés (az ország vezetése):

A nemzeti vezetés témakörében különösen arra kíváncsiak "szövetségeseink", hogy mik a magyar vezetés stratégiai céljai, ezek elérése érdekében milyen tevékenységet folytat, mik az egyes akut szituációkra adott válaszai, motivációi, milyen emberek gyakorolnak befolyást a döntéshozókra, kik a meghatározó tanácsadók, különösen a miniszterelnök és az ő belső körei tekintetében. Mik a döntéshozatali mechanizmusok, különösen az, hogy egyes változó körülmények között döntéshozatali mechanizmusok hogyan változnak (adaptációs képesség). Egyes kormányzati szervek közötti kapcsolatok, munkamegosztás, viszony, ideértve a köztársasági elnököt, miniszterelnököt, a minisztereket, a nemzetbiztonsági kabinetet és a honvédelmi kabinetet, hírszerző és elhárító szolgálatokat, jogalkotást, legfőbb ügyészt, bíróságokat.

Információt kérnek a vezetők körében tapasztalható korrupcióról, ideértve a költségvetésen kívülről érkező, vezetőknek juttatott pénzeket. Milyen forrásból származik egyes politikai szereplők működési forrásai, milyen tervei vannak kormánynak ezek átláthatóvá tételére. Mennyire támogatja a közvélemény a kormányt, a kormány terveit céljai elérésében. Egyes jelenlegi és lehetséges jövőbeli vezetőkre vonatkozó alábbi adatok: pénzügyi, egészségügyi biometrikus adatai, személyiségprofilja, támadhatóságára, gyengeségeire vonatkozó adatok.

(Kíváncsiak vagyunk, egy olyan vezető biometrikus adatait hogyan szerzi meg egy külügyi tisztviselő titkosszolgálati eszköz alkalmazása nélkül, amennyiben az érintett vezető nem szándékozik pl. az Egyesült Államokba utazni.)

Külföldi kapcsolatok (B):

1. Oroszország:

Pl. Milyen személyes kapcsolatok vannak magyar és orosz üzletemberek között? A magyar politikai vezetés, a titkosszolgálati vezetők, az ellenzék és a miniszterek mennyire érzékenyek az orosz befolyásra (személyükben mennyire zsarolhatók) Amennyiben orosz és amerikai érdekek szembe kerülnek, Magyarország melyik fél mellé állna? A magyar közvélemény szerint, mely politikai pártokat támogatja Oroszország, Oroszországgal kapcsolatos közvélekedés. Milyen zsarolási potenciálja van Oroszországnak Magyarországgal szemben?

2. Régiós szomszédok:

A szomszédokkal és különösen Németországgal fenntartott kapcsolataink. A régiókban terjedő orosz befolyással kapcsolatos terveink (politika, energia), a szomszédokkal történő energiabiztonsággal kapcsolatos terveink, magyar kisebbségek szomszédos országokbeli helyzete. Magyar csapatok a Balkánon. A balkáni országokkal fennálló kapcsolatok. Moldova, Koszovó ügyével kapcsolatos álláspontunk. Az amerikai ballisztikus rakétavédelmi programmal kapcsolatos terveink, a visegrádi országokkal történő együttműködés.

3. Európai Unió:

Mik ez EU-szintjén megfogalmazott álláspontjaink mögötti motivációk, filozófiák, mi alapján alakítjuk ki stratégiáinkat? Prioritások, tervek a 2011-es EU-elnökségre. Bizonyíték gyűjtése arra (így!) , hogy Magyarország egyre jobban támaszkodik az EU-ra és egyre kevésbé az USA-ra. Milyen befolyással rendelkezik Mo. EU-s szinten. Az eurózónához történő csatlakozási terveink. Formális és informális EU-s szövetségeseinkre vonatkozó információk. Mik azok az alkalmi szövetségek, amelyek azt célozzák, hogy befolyást gyakoroljunk az EU-s döntéshozatalra?

4. Nemzetközi szervezetek és más kapcsolatok:

Célok stratégiák a nemzetközi porondon, Kínával fennálló kapcsolatok, és olyan államokkal fenntartott kapcsolatok, akik ellenségesek az USA-val szemben.

5. USA:

Célok, motivációk, eszközök. Mi a közvélemény álláspontja az USA régiós politikájáról, jelenlétéről, tevékenységéről? Milyen tervei vannak Magyarországnak az amerikaiak külföldön folytatott tevékenységével kapcsolatban (támogatás vagy ellenzés)? Kétoldalú egyezmények meghozatalára vonatkozó terveink.

C ) Nemzetbiztonság:

1. (Az anyag nem fejti ki)

2. NATO:

Védelmi kiadásaink fenntartására (esetleges csökkentésére vagy emelésére) vonatkozó terveink és képességeink, NATO interoperabilitás fejlesztése, védelmi képességek növelésére vonatkozó NATO-irányelvek teljesítése. NATO-kötelezettségeink teljesítése (tervek tényleges helyzet), ideértve csapatok és készletek különböző műveletekhez történő nyújtását. Hozzáállás NATO-csapatok hosszútávú magyarországi állomásoztatásához, NATO-parancsnokság Magyarországra helyezéséhez, és magyar csapatok Magyarországon kívüli alkalmazásához. A közös védelmi klauzula (Washingtoni szerződés, 5. cikk) életbe lépése esetén Magyarország hogyan reagálna? Tervek és elképzelések a további NATO-bővítéssel kapcsolatban, a NATO jövőjével kapcsolatban. A kormány, a Honvédség, a hírszerző és elhárító szolgálatok alkalmassága és képessége arra, hogy megvédje az amerikai és/vagy a NATO által minősített adatokat. Az EU-s védelmi erővel kapcsolatos tervek, Magyarország álláspontja, ha az EU védelmi erővel kapcsolatos kötelezettségeink ellentétbe kerülnek a NATO-kötelezettségeinkkel.

3. Védelmi erő (Magyar Honvédség):

A Honvédség struktúrája, lokalizációja, modernizációja, bevethetősége. Egyes veszélyforrások elleni védekezési tervek részletei, ideértve a civil és katonai vezetők közötti megállapodásokat is. Milyen a kiber-hadviselés helyzete, az ilyen hadviselésre történő felkészültség. Tervek és vélemény az amerikai erők afganisztáni, iraki, vagy a világ más pontján történő szerepvállalásával kapcsolatban. Képesség és akarat arra, hogy NATO, EU vagy más multikulti béketeremtő misszióban részt vegyünk, különösen Dél-Európában. Magyar álláspont, tervek és hozzáállás az amerikai hadsereg Magyarországra történő belépése, az amerikai légierő gépeinek átrepülésével, amerikai erők, vagy felszerelés átszállításával kapcsolatban. Változtatási tervek a Honvédség kialakításában, a hadügyi reform részletei, a hadügyi modernizációra vonatkozó információk, a Honvédség jövőbeni szerepe, a Honvédség erősségei, összetétele, hadügyi együttműködés más országokkal "más szereplőkkel".

Részletes információk Magyarország a hadiiparáról, tervek más országokkal történő együttműködés ebben.

Fegyverrendszer-fejlesztési terveink, az ebbe bevont cégek, gyárak. Rendszeresített fegyvertípusok, termelési kapacitások, gyári számok a legfontosabb fegyverrendszereinkhez.

Döntési mechanizmusok amerikai vagy más országoktól származó fegyverek beszerzésével kapcsolatban.

Hadsereg és félkatonai alakulatok létszáma, struktúrája, rendelkezésre álló költségvetése, kiadásai, katonai doktrínája, taktikája, hadrendje, vezetése és irányítása. A hadsereg felszereltsége, karbantartása, kiképzése, hadgyakorlatokban történő részvétele, békefenntartó műveletekben történő részvétele, professzionalizmus szintje, egészségügyi ellátása, fizetések, lakhatás, az állomány lojalitása és morálja. Polgári-katonai kapcsolatok.

Földalatti és más védett támaszpontok helye, feladata, hálózata, legénysége, költségvetése, fejlesztése, ideértve a vezetési pontok védelmét, katonai és civil vezetők védelmét. Részletek arról, hogy milyen különleges mérnöki megoldásokkal próbálnak különösen védett létesítményeket megerősíteni. Konkrétumok ezen speciális mérnöki megoldások részleteiről. Részletek a kettős felhasználású földalatti létesítményekről. Tervezett és jelenlegi együttműködés más országokkal arra, hogy földalatti létesítményeket és más védett létesítményeket hozzanak létre.

4. Terrorista elhárítás

5. Pénzmosás

6. Proliferáció

7. Amerikai műveletek támogatása

(...cím alatt egy csomó ide nem tartozó dolgot is tudni akarnak)

Előre nem látott eseményekhez kapcsolódó támogatási képességek, civil lakosság evakuálásában részvétel, humanitárius vagy egyéb mentő műveletekben történő részvételi képesség. Kritikus infrastruktúrák védelme, gyenge pontjai, ezek tervezett fejlesztésének irányai, különösen ezen létesítmények ellátási útvonalai, áramellátása, kommunikációs lehetőségei. Polgári és katonai egészségügyi infrastruktúra és tudományos kapacitások. Katona-egészségügyi kutatás-fejlesztés, új oltások, terápiás kezelések, kémiai, biológiai, radiológiai, nukleáris egészségügyi védelmi képességek. Információ, statisztikákat is ideértve a fertőző betegségekről, úgy mint madárinfluenza, TBC, HIV, HEP. A, stb. Szennyezett vízbázis, szennyezett élelmiszerbázis szennyezett levegő és föld "lokalizációja." Veszélyes kémiai anyagokat tartalmazó gyárak elhelyezkedése. Evakuációs pontok elhelyezkedése, rendőrségi létesítmények, tűzoltóságok kórházak, hotelek, diplomáciai létesítmények elhelyezkedése. Katasztrófavédelmi tervek.

Elfogott, vagy letartóztatott amerikai állampolgárokkal kapcsolatos bánásmódra vonatkozó tervek (gyakorlatilag mit csinálunk az elfogott kémekkel), ideértve a hadifoglyokat és az eltűnteket is.

D) Telekommunikációs infrastruktúra és információs rendszerek

Ezen rendszerek jellemzői, gyenge pontjai, képességei, tervezett fejlesztései, a civil és a katonai szervek által használt telekommunikációs és információs infrastruktúra, hálózati jellemzői, ideértve a hírszerző és elhárító szerveket is. Részletek a vezetési pontokhoz kapcsolódó kommunikációs eszközökről és létesítményekről. Milyen speciális (pl. fedett) telekommunikációs és információs rendszereket, eszközöket használ az ország vezetése (a Kormány), mennyire függ ezektől a rendszerektől, eszközöktől. Részletek arról, hogy mik a regionális és országos telekommunikációs rendszerekre vonatkozó szabályok, programok, milyen kiképzést kap a kezelőszemélyzet. Tervezett és megvalósítás alatt álló fejlesztések a civil szektorban, ideértve a mobilhálózatokat, műholdas kommunikációt, rádiókommunikációt, csipogó-hálózatokat, feltöltőkártyás szolgáltatást, tűzfalakt, titkosítási módokat, nemzetközi kommunikációs kapcsolatokat. Információ egyes kritikus WI-FI hálózatokról (pl. a Parlamentéről is), mobilhálózatok működési elvéről, a hálózatokat működtető operációs rendszerekről, ideértve a második és a harmadik generációs mobilszolgáltatást, a telekommunikációs célra használt műholdas hálózatokat.

Részletek az internet és intranet használatról, ideértve azt is, hogy a kormány milyen befolyással, felügyelettel rendelkezik ezek felett. Részletes információk a hazai és külföldi telekommunikációs szolgáltatókról és ezekhez kapcsolódó más cégekről.

Részletek olyan információtároló kapacitásokról, amelyeket rádiófrekvenciás azonosítás véd, és útlevelek, kormányzati jelvények (igazolványok) azonosítását hajtják végre velük, vagy egyes szállítmányok követésére szolgálnak. A legfontosabb civil és katonai vezetők hivatali és magántelefonszámai, faxszámai, e-mail címei.

(Barikád nyomán)