Csuka Tamás 1948-ban született Vácott, s iskolái egy részét is ebben a városban végezte. Tősgyökeres vácinak vallja magát, már csak azért is, mert az édesapja és a bátyja voltak az elődei az ottani református közösség élén. A budapesti teológiai iskolát 1966 és 1971 között végezte, s utána Fóton segédlelkész, majd Pilisvörösváron és Érden lelkész volt. Csuka Tamást 1980-ban – amint ő mondja - „hívta haza” a váci református gyülekezet.

A rendszerváltozásnak is nevezett történések után, 1994-ben a tábori lelkészi szolgálat újraszervezésekor Csuka Tamás fölkérést kapott, hogy vállalja el a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola tábori lelkészi szolgálatát. Igent mondott, alezredesi rendfokozattal kinevezték, majd miután tábori püspök elődjét, Takaró Károlyt 1998-ban nyugdíjazták, megválasztották református tábori püspöknek. Ebben a minőségében hivatalosan 2003. december 31-ig szolgált, de magát a hivatalt 2004. december 31-ig vitte, mert addig nem találták meg az utódját. Csuka Tamás dandártábornoki rendfokozattal szerelt le a Magyar Honvédségtől.

Csuka Tamás püspök váci református gyülekezeti házát 1998-ban alakították ki egyházi célokra, miután a közösség megvásárolta a Fotótörténeti Múzeum épületét és telkét. Kezdetben csak úgynevezett prédikáló állomásként működött a közösség Ősz utcai imaháza, majd egy esztendő múlva elnyerte az önállóságot és azóta Vác-alsóvárosi Református Missziói Egyházközség néven önálló jogi személynek számít. Vácott két önálló református gyülekezet van, s közülük a fentebb említett alsóvárosinak Csuka Tamás a lelkésze.

 - Amikor 1999-ben elnyertük az önállóságot, a presbitérium fölvetette, hogy ha sikerül megfelelő telket szerezni, s összehozni az építkezés elkezdéséhez elegendő anyagiakat, akkor építsünk templomot, mert a jelenlegi száz férőhelyes imaház kicsi a nagyobb összejövetelek tartásához. Az úgynevezett első Orbán-kormány idején, 2002 tavaszán a templomépítés céljára megszavaztak nekünk ötven millió forintot, de mire feleszméltünk, jött a kormányváltás, s Medgyessyék szépen eltüntették ezt az összeget. A reményt persze nem adtuk föl.

 - Akkor miből kezdték el az építkezést?
 - Isten csodája, hogy mégis elkezdhettük a templomépítést. A Váci Önkormányzat ugyanis szemet vetett a déli trafóház előtt templomépítés céljára korábban megvásárolt telkünkre, ahol orvosi rendelőkből és gyógyszertárból álló egészségházat kívánnak építeni. Megegyeztünk, eladtuk az építési telkünk egy részét az önkormányzatnak, amely a terület folytatásából ingyen kiegészítette, megtoldotta a templomépítéshez szükséges telket. Az egészségházat építő kft. hatvan millió forintot fizetett nekünk a telekrészért, amely összeget az önkormányzat még harminc millió forinttal kiegészített.

 - Mohai Zsuzsanna és Boczkó Ákos a két vezető tervező. Az új templom egy modern, vasbeton-szerkezetű, íves oldalfalú multifunkcionális építmény. Multifunkcionális azért, mert a többi között a karzati szinten két helyiség a gyermekek megőrzésére, míg a templom mögötti részben urnakert lesz. A főhajóban tartjuk az istentiszteleteket és más összejöveteleket. A pihenésre vágyókat a templomkertben várja majd a közkert, amelynek bejárata a Csányi körútnál jóval csöndesebb Görgey utcára nyílik. A fákkal, cserjékkel beültetett közkertbe akkor is be lehet majd menni, amikor a templom épülete zárva lesz.

 - A Hősök Emléktemplomának gondolata akkor ötlött fel bennem, amikor megválasztottak tábori püspöknek. Minden tisztességes hadseregnek és tábori lelkészi szolgálatnak van helyőrségi temploma. A Magyar Honvédségen belül ezért úgy gondoltuk, hogy nekünk is legyen egy közös, minden felekezetet szolgáló helyőrségi templomunk. Az alapkőletételre is sor került az egykori budai katonai helyőrségi templom, a várnegyedbeli Mária Magdolna-templom megmaradt tornyának közelében, ám pénzhiányra való hivatkozás miatt nem épülhetett föl. Arra gondoltam, hogy a mi váci református gyülekezetünknek úgyis szüksége van templomra, ahol a Bocskaiaktól kezdve a Rákócziakon keresztül minden nagy magyar katonai hős emlékére elhelyezhetjük a méltó táblát.

 - Igen. A kisgazda Szabó János vezette Honvédelmi Minisztérium, személy szerint Perenyei Tamás közigazgatási államtitkár támogatta a váci Hősök Emléktemplomának építésére vonatkozó elképzelésünket, már csak azért is, mert közöltük vele, hogy a templomban katonai ünnepségeket is lehet majd tartani. Csakhogy az elképzelés felvetése után az SZDSZ-MSZP társulat került kormányra.

 - Zarándokhely ezért lehetne, mert egy ökumenikus feladatokat is ellátó templomban a református Bocskai és a katolikus Rákóczi emléktáblája, s reményeink szerint később a szobraik is, egyaránt megtalálható lesz. Amikor megfogalmaztam ezt az elképzelést, a Hősök Emléktemplomának megvalósításához megnyertem tizenhét tekintélyes szervezet erkölcsi támogatását. Helyeselte a többi között a Politikai Elítéltek Közössége, a különböző lovag- és vitézi rendek, valamint a Magyar Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége.

 - Közel vagyunk a tetőszerkezet építésének a befejezéséhez, s ezután következnének a nyílászárók. Azért mondom föltételes módban, mert a pénzünk elfogyott, s már a jelenlegi munkálatokat is hitelbe végzi a kivitelező. Fördős Attila személyében Vácnak van egy becsületes magyar polgármestere, aki megígérte, hogy ha sikerül jobb áron értékesíteni az egykori Sallai Imre laktanyát, a vételárból mi is kapunk a templomépítésre. A laktanya eladása nélkül nem megy, mert a Váci Önkormányzatnak jelenleg közel kétmilliárdos tartozása van. Sok helyen kilincseltem már, de a Honvédelmi Minisztérium elutasító válasza esett a legrosszabbul. Igaz, hogy ők is a pénzhiányra panaszkodnak.

 - Sajnos odáig jutottunk, hogy nálunk már azért is sokan berzenkednek, ha valami a magyar szóval kezdődik. Olyan erők jutottak hatalomra ebben az országban, akik a lelkük mélyén talán egyetértenek a Magyar Gárdával, s tudják, hogy szükség lenne egy bizonyos erőt kordában tartó társaságra, de van egy másik hatalom is, amely ezt nem nézi jó szemmel. A Medgyessy-kormány 2002-es hivatalba lépésekor még tábori püspök voltam, amikor megkeresett a Honvédelmi Minisztérium államtitkára és tegeződve, udvariasan közölte velem, hogy a honvédelmi miniszteren és rajta kívül senkinek nincs joga politizálni. Más szóval, jött az új kormány, én meg mentem.

 - Az én nagy bűnöm valósággal eltörpül a gárdaavatáson mondott áldás mellett. Abban az időben valamilyen elvtársi segítség jóvoltából a tábori lelkészségbe befészkelte magát a Hit Gyülekezete. Tábori püspökként akkoriban levelet kaptam több parancsnoktól, akik elpanaszolták, hogy a Hit Gyülekezetének emberei különféle pecsétes engedélyeket lobogtatva, szintetizátorokkal fölszerelkezve megjelennek a laktanyákban, s úgymond evangelizációt folytatnak, amely mindig az SZDSZ melletti politikai propagandát is tartalmazza.

A honvédségi törvény értelmében viszont az evangelizáció és a politikai propaganda terjesztése a laktanyákban tilos, s a 61/94-es kormányrendeletre hivatkozva kértem Szabó János honvédelmi minisztert, hogy tessékeljék ki a Hit Gyülekezetét a Magyar Honvédség berkeiből. A rendelet ugyanis azt is előírja, hogy csak három felekezet szolgálhat a katonák körében: a római katolikus, a protestáns, tehát az evangélikus és a református, valamint a zsidó rabbiság. Kérésemre Szabó János írásban leszögezte, hogy a Hit Gyülekezetének nincs keresni valója a Magyar Honvédség intézményeiben, mire 2002 februárjában rövid időn belül a Kósáné Kovács Magda vezette bizottság előtt találtam magamat. Szabó János miniszter, akit velem együtt a bizottság elé citáltak szinte Pilátust idéző bibliai hangnemben a vádaskodásokra csak ezt mondta: Amit megírtam, megírtam. Magyarán, nem volt hajlandó megváltoztatni a döntését, miszerint a Hit Gyülekezete nem végezhet tábori lelkészi szolgálatot. Fröhlich Róbert tábori főrabbi meg is kérdezte tőlem: Mondd, mi lesz veled, ha ezek visszajönnek?

- Igen, s velük együtt a Hit Gyülekezete is. Úgy gondoltam, ebben a helyzetben sokkal jobb lesz, ha önként nyugállományba vonulok, amit egyébként előtte egyértelműen a tudomásomra is hoztak. Az elvtársaktól mást nem várhattam, ám abban reménykedtem, hogy a 2010-es kormányváltás után talán bocsánatot kérnek tőlem a korábbi megaláztatásért és mellőzésért. 2004-től kezdődően egészen mostanáig semmilyen katonai rendezvényre nem kapok meghívást.

A Gyurcsány-kormány regnálása idején, 2008-ban egy velem rokonszenvező igen magas rangú katonai vezető megsúgta nekem, hogy Szekeres Imre honvédelmi miniszter asztalán látta az előléptetésemről és megjutalmazásomról szóló, pirossal áthúzott írásos javaslatot, amelyre rá volt írva, hogy megtiltom. Az aláíró Vadai Ágnes volt. Hatvan éves voltam akkor, s a bevett szokás szerint a tábornokokat ilyen kerek évfordulókon köszöntik, jutalomban részesítik, vagy előléptetik.

A naivitásom múlóban van, hiszen már 2011 nyarán járunk, s eddig még nem mondták legalább utólag, hogy Isten éltessen. Nagyon bánt, hogy erre eddig nem került sor. Reméltem a változást, s ebben a hitemben igyekeztem anyagi támogatást szerezni a Honvédelmi Minisztériumtól a Vácott épülő Hősök Emléktemplomának befejezéséhez, ám a kérésemet elutasították.

 - Valóban kaptam egy levelet Szekeres Imrétől, amelyben az állt, hogy jelenjek meg valamilyen bizottság előtt, mert szerinte a gárdaavatáson való részvételemmel tábornokhoz méltatlanul viselkedtem. Szekeres levelére azóta sem válaszoltam, s az általa említett bizottság színe előtt nem jelentem meg.

 - Nem tudok róla, mindenesetre a dandártábornoki rendfokozatom utáni nyugdíjamat rendesen kapom. Valószínűleg csak ijesztgetni akartak, de szerencsétlenségükre én nem vagyok olyan ijedős.

Csuka Tamás püspökkel az Ősz utcai református gyülekezet épületéből átsétálunk a közelben épülő, tetőszerkezettel már ellátott, vasbeton-szerkezetű Hősök Emléktemplomához. A templomépítő lelkész az udvaron elmondja, hogy az épületet ezután kívülről szigeteléssel fedik be és behelyezik a modern, alumíniumkeretes üvegablakokat. A templom külső burkolata, a fehér falak a református hagyománynak megfelelően a belső tisztaságot jelképezik. A tervezők leírása szerint a templom íves oldalfalú, imára összekulcsolt kezeket elvont módon imitáló épülettömegre emlékeztet.

A külső burkolásra azonban egyelőre nem kerülhet sor, mert ha a mostani munkálatokkal végeznek, pénzhiány miatt le kell állni az építkezéssel. A közpark templom előtti oldalában, a Hősök Emlékkertjében elszórtan mészkő emléktömböket raknak, amelyeken elhelyezik a magyar katonai hősöknek emléket állító, koszorúzható táblákat, s később, ha lesz rá pénz, szobrokat is állítanak.

A templomtól külön áll az első pillantásra lakótoronyra emlékeztető, olasz eredetű építészeti szakszóval campanilé-nak is nevezett harangtorony. Az alulról fölfelé haladva egyre nagyobb résekkel áttört, csipkeszerű falszerkezet díszítette harangtorony külső burkolata, ha végleg elkészül, szintén hófehér lesz. Meghatóan szomorú történetük van a már álló toronyba nemsokára fölkerülő harangoknak.

Az őrbottyáni Gombos Miklós öntőműhelyében készülő három harangot az Ősz utcai református gyülekezet tagja, Frits Henrik és családja adományozza az épülő templomnak. Frits Henrik Mónika nevű leánya két esztendővel ezelőtt éppen az istentiszteletre tartott, amikor nem messze a templomtól, a zebrán halálra gázolta egy autó. A család az ő emlékére adományozza a három harangot a Hősök Emléktemplomának. A harangszentelésre valószínűleg jóval a templom elkészülte előtt kerül majd sor, s a legnagyobb, közel három mázsás harang Mónika nevét viseli.

Hering József – Kuruc.info