Történt ugyanis, hogy bizonyos dr. Franz Hörmannal, a Bécsi Gazdasági Egyetem professzorával interjút készítettek az egyetemi újság ifjú munkatársai. Egyik kérdésükben arra szerettek volna választ kapni, mi a véleménye tanáruknak a náci koncentrációs táborok gázkamráiról. A rendkívül elővigyázatos professzor szó szerint a következő választ adta:

"A gázkamrákat illetően nincs véleményem."

Vesztére tette. Az egyetem vezetősége tanári állásából azonnali hatállyal felfüggesztette, (noha az interjú meg sem jelent), mondván, e válaszával a gázkamrákat feltehetőleg kétségbe vonta. Egyidejűleg feljelentést tettek ellene „nemzetiszocialista újratevékenykedés” gyanúja miatt. Az egész provokációs csapdát valószínűleg jó előre kitervelték, hiszen Hörmann közismert volt nemzeti radikális aktivitásáról, s nemrég egy rendkívül népszerű könyvet írt a kapitalizmus ellen, „A pénz vége” címmel.

Ezzel túljutottunk a lelki beteg abszurditás végső határain: a válaszadás megtagadása is büntethető holokauszttagadássá vált! Most már csak egy van hátra: figyeltethetnek bennünket, s ha bizonyos időn belül önként és nyilvánosan nem teszünk hitet a gázkamrák létéről és borzalmairól, akkor majd "neonáciságunkért" perbe fognak és megbüntetnek bennünket…