Igencsak csodálkozhattak a terrorelhárítás bevetési emberei, akik egy még február elején elkövetett gyilkosság gyanúsítottjainak elfogására szervezett akcióban kollégáikkal találták magukat szembe. Az elitalakulatnak számító testületben kiemelt fizetésért dolgoznak, így felmerül a kérdés, miért volt szükség arra, hogy jövedelmüket így egészítsék ki. A HVG tudomása szerint a TEK-nél még a hierarchia alsó fokán álló objektumőr is mintegy havi kétszázezer forintot keres.

A rendőrség hivatásosainak másodállás vállalására csak nagyon korlátozottan van lehetőségük, így például térfigyelő kamerák melletti ügyeletért tehetnek zsebre egy kis jövedelem-kiegészítést. A másodállást egyébként a rendőröknél azt követően szorították vissza, hogy kiderült, egyre-másra keresnek egy kis mellékest vagyonvédelmi cégek oldalán, szórakozóhelyeken biztonsági emberként. Így rendőrök voltak „szolgálatban” többek között tíz évvel ezelőtt abban a budai Caffe Allure bárban, ahol 2002. április 21-én egy verekedést követően belehalt sérüléseibe Simon Tibor, a Sopron labdarúgó csapatának akkori vezetőedzője. A Simon Tibort bántalmazó egyik biztonsági ember a Készenléti Rendőrség hivatásosa volt, a törzsőrmestert az eset után felfüggesztették állásából.

Ez lett a sorsa annak a hivatásosnak is, akit még 1999-ben egy gödöllői kuplerájban történt rajtaütés során fogtak el a rendőrök. Ez a gyakorlat nemcsak azért veszélyes, mert esetleg alvilági körök fizethetnek rendőröknek, hanem leginkább azért, mert ha a helyen történik valami, akkor a vezetői azzal takarózhatnak, ők a rendőrök révén gondoskodtak arról, hogy náluk minden rendben legyen. Ráadásul azzal, hogy ezekre klubokba, mulatókba hivatásosokat bérelnek fel, illegális dolgok fedezését is megkísérelhetik, sőt adott esetben egy rendőri akciót is megakadályozhatnak.

Egy rendőrségi forrás szerint a helyek védésénél is veszélyesebbnek számít, amikor egy rendőr egy személy védelmét látja el, ugyanis nem biztos, hogy tudja a védelem céljának valódi okát. Mint ezzel kapcsolatban megjegyezték, amennyiben bárki úgy érzi, veszélyben van, kérhet a rendőrségtől védelmet, de egy rendőröket másodállásra felbérlő személynek olyan takargatnivalója lehet, ami miatt nem mer hivatalosan a hatóságokhoz vagy személyvédelmet is biztosító cégekhez fordulni.

Erre vállalkozott a Terrorelhárítási Központ néhány munkatársa is. A Pest megyei bűnügyes nyomozók fegyverrel rendelkező ember elfogásához kértek segítséget. Ebben az akcióban akadtak össze a TEK emberei saját kollégáikkal. A lapnak az ügyről feltett kérdéseire a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) szóvivője, Belicza Andrea csak annyit közölt (nem cáfolva az értesülést), hogy a testület bűnügyi osztálya egy emberöléssel kapcsolatban nyomoz. Ez tavaly augusztus 19-én történt Nagykovácsiban.

A gyilkossági ügy azért is volt érdekes, mert először azt hitték, hogy az áldozat, egy 36 éves, kigyúrt testalkatú férfi öngyilkos lett, ám a boncolás során kiderült, hogy erőszakos halált halt. Az ügyről még azt lehetett tudni a megjelent hírek alapján, hogy a gyilkost ismerhette az áldozat, mert ő engedhette be a házba. A tettes leütötte a férfit, majd megnyitotta a gázcsapot. A rablógyilkosságot azért tartották kizártnak, mert a házban jelentős mennyiségű arany és készpénz volt, amihez a elkövető(k) nem nyúlt(ak). Ezért merült fel az, hogy az áldozattal egy haragosa végezhetett. A megölt férfi állítólag a rendőrség előtt sem ismeretlen, mivel gépkocsik és ingatlanok nem mindig törvényes adásvételével foglalkozott.

Ennek az emberölési ügynek a felderítése során a Pest megyei nyomozók két embert elfogtak. Az ügyben egy további személy érintettsége is felmerült, és mivel tudták, hogy az illetőnek van fegyvere, ezért elfogásához segítséget kértek a TEK-től. A közös akció eredményeként a 62 éves gyáli férfi kezére február 2-án, Budapesten tették fel a bilincset. A PMRFK közlése alapján mind a három ember előzetes letartóztatásba került. Belicza Andrea mindehhez hozzátette, hogy „a végrehajtott rendőri intézkedés jogszerű és szakszerű volt, ezért vizsgálat indítására nem volt szükség”.

A terrorelhárítók nem hivatalos szerepére vonatkozóan nyilván nem is a PMRFK az illetékes vizsgálódni, hanem az őket foglalkoztató TEK. A lap a kérdéseit ezért megküldte a Terrorelhárítási Központnak és a testület felett felügyeletet ellátó Belügyminisztériumnak is. Kíváncsiak voltak arra, hogy az ügyet már kivizsgálták-e, és ha lezárult, mit állapítottak meg, illetve, hogy miként vállalhattak ilyen „másodállást” a TEK dolgozói. A belügy úgy reagált, hogy a bűnügy felderítése és az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak elfogása „a szakmai szabályoknak mindenben megfelelően, törvényesen került végrehajtásra, vizsgálatot nem igényel”.

A másodállásra vonatkozó kérdésekre a Belügyminisztérium sajtóosztályáról figyelmükbe ajánlották a hivatásos állomány munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó irányadó jogszabályokat (az 1996. évi XLIII. törvény 65-66. szakaszait és 64/2011. (XII. 30.) BM rendelet 37-40. szakaszait), ám azokban ilyen pluszkereseti lehetőségek nem szerepelnek.

A Terrorelhárítási Központ szóvivője azt ígérte, hogy válaszaikat, "amint a Belügyminisztérium az elkészített tervezetet jóváhagyja, megküldik", később azonban azt közölte, a belügy válasza egyben az övék is, külön nem reagálnak a kérdésekre.

(HVG nyomán)